Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 32. szám

708 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 32. szám léteiben közzétett szakvizsgákat is számításba kell venni; vitás esetekben közvetlenül a tanfolyamot elrendelő szervhez kell fordulni. A 16/1976. (XII. 11.) Mü M sz. rendelet 5. §-ának érvényesítése azt jelenti, hogy a dolgozók által megszervezett iskolai végzettségeket és szakvizsgákat nem kell ,.automatikusan" besorolási tényezőként elismerni. A megfelelően szabályozott végzettségi- és képesítési feltételek egyúttal korlátozást is jelenthetnek olyan esetekben, amikor a dolgozó — nem a munkakör betöltéséhez szükséges szakmunkásbizonyítvánnyal, — nem a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel és — nem a munkakör betöltéséhez szükséges szakvizsgával rendelkezik. A korlátozás arra is kiterjedhet, hogy a vállalat a dolgozó magasabbfokú iskolai végzettségét, illetve szakvizsgáját, amelyet a munkakör betöltéséhez nem tart szükségesnek — alapbér megállapítás szempontjából — a besorolásnál nem veszi figyelembe. Ez esetben a dolgozó abba a képesítési fokozatba tartozik, amelybe a munkakörét a vállalat besorolási feltételei minősítették. 7. Ügyviteli dolgozók A vállalatok a kollektív szerződésben részletesen szabályozzák, hogy melyek azok a munkakörök, beosztások, amelyek az ügyviteli dolgozó csoportba tartoznak. Az ügyviteli dolgozók munkaköri nómenklatúrájának összeállításánál célszerű a foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének ,,2. Nem fizikai (szellemi) foglalkozások" c. fejezetében felsorolt munkaköröket alapul venni, figyelembe véve a 16/1976. (XII. 11.) Mü M sz. rendeletben közölt ügyviteli munkaköröket. Az ügyviteli dolgozók alapbére megállapításánál ajánlatos a középfokú végzettséggel nem rendelkező dolgozók felső bérhatárát a kollektív szerződésben a bértétel felső határához viszonyítva 10%-kal alacsonyabban meghatározni. 8. Általános kérdések Speciális munkaterületek, illetve munkakörök (külkereskedelem, belkereskedelem, egészségügy, pedagógia stb.) besorolásait az érintett területek szakirányítását ellátó gazdasági minisztériumok rendeletei és irányelvei szabályozzák. A heti negyvennégy óránál rövidebb, vagy hosszabb munkaidőkeretben foglalkoztatott nem fizikai foglalkozású dolgozók alapbérének megállapításánál az Irányelv 1/4. pontjában foglaltak szerint kell eljárni. A nem fizikai foglalkozásúak egyes munkaköreiben engedélyezett pótlékok (nyelvtudási, egészségügyi, spec. pótlék stb.) és az alapbér együttes összege a pótlék mértékével meghaladhatja a kategória bértételének felső határát. Melléklet az Irányelvhez Megszűnt iskolatípusok és egyéb végzettségek minősítése 1. Nyolc általános iskolával egyenértékű megszűnt iskolatípusok 4 polgári, 4 gimnázium (régi alsó osztályok). 2. Képesítést nem nyújtó, érettségivel egyenértékű megszűnt iskolatípusok reálgimnázium, főreáliskola, líceum, tanítóképző, felső leányiskola, leánygimnázium, ipari leányközépiskola. 3. Képestést nyújtó, érettségivel egyenértékű megszűnt iskolatípusok felsőkereskedelmi iskola, kereskedelmi középiskola, közgazdasági gimnázium. közgazdasági középiskola, kereskedelmi akadémia. 4. Műszaki technikusi oklevéllel egyenértékű megszűnt iskolatípusok ózdi bányász-kohász négyéves szakiskola, felsőipari iskola, műszaki középiskola, ipari gimnázium, Bp-i áll. mechanikai és elektromosipari szakiskola felső tagozata, kétéves ipari és közgazdasági tanfolyam, 5. Közgazdasági technikusi oklevéllel egyenértékű végzettség, illetve megszűnt iskolatípusok. Az alábbi iskolatípusok a népgazdasági tervezés, a statisztikai és könyvviteli képesítést szabályozó utasításokban előírt kiegészítő tanulmányokkal együttvéve: felsőkereskedelmi iskola, kereskedelmi középiskola, közgazdasági gimnázium, közgazdasági középiskola, kereskedelmi akadémia. 6. Műszaki-, közgazdasági felsőfokú technikumi képzettséggel egyenértékű megszűnt iskolatípusok