Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 17. szám

488 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám talmára nézve korlátokat állít fel, és egészségvé­delmi szempontokra való tekintettel megtiltja a szeszes italok és dohányipari termékek, valamint más egészségre ártalmas cikkek fogyasztására ösz­tönző reklám és hirdetés közzétételét. A javaslat felhatalmazást ad a szeszes ital árusításának és ki­mérésének közérdekből történő korlátozására (34. és 35. §). V. FEJEZET A BELKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG IRÁNYÍTÁSA, ELLENŐRZÉSE (36—40. §) E fejezetben a javaslat megállapítja a belkereskedelmi tevékenység irányításának és el­lenőrzésének alapvető szabályait. Ennek kereté­ben szabályozza a Minisztertanácsnak, a belkeres­kedelmi ágazatot irányító belkereskedelmi minisz­ternek és a területek, települések ellátását szerve­ző tanácsoknak az ellátással kapcsolatos főbb fel­adatait. A lakosság ellátásáért a népgazdasági terv kere­tei között a Minisztertanács felelős. Az ellátásnak ugyanis a kereskedelmi tevékenységen túlmutató, az egész népgazdaságot, így a termelői szférát is döntően érintő területei vannak, amely felett a Minisztertanácsnak van áttekintése, illetve intéz­kedési jogköre. E felelősség az ország teherbíró képességéhez igazodik. A belkereskedelem ágazati irányítását a Minisz­tertanács a belkereskedelmi miniszter útján látja el, aki a belkereskedelem ágazati irányításáért, valamennyi kereskedelmi tevékenységet folytató szerv és a magánkereskedők tekintetében felelős — függetlenül azok tulajdoni helyzetétől és fel­ügyeleti alárendeltségétől. így a Minisztertanács gazdaságpolitikájának és döntéseinek alapján a belkereskedelmi miniszter dolgozza ki és hajtja végre a belkereskedelmi ágazatban az ország bel­kereskedelmi politikáját. A javaslat ezért rögzíti a belkereskedelmi miniszter ágazati irányító jog­körét és felelősségét. Az ágazat irányításában más szervek is közreműködhetnek. Így például a ter­melőeszköz-kereskedelem, valamint a mellékter­mék és hulladékbegyűjtés felett jelenleg is az Or­szágos Anyag- és Árhivatal elnöke gyakorolja az ágazati irányító jogkört. A szövetkezeti gazdálkodó szervek tekintetében az ágazati irányító jogkört a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell gyakorolni. A népgazdaság és egyes gazdálkodó szervezetek fejlődése is megkívánja a gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetését. Ez azonban nem okozhat zavart a lakosság áruellátásában. Amíg a lakosságot egyes termékekkel nem lehet megfe- » lelően ellátni és ezeket más forrásból — így a nemzetközi munkamegosztás keretében — sem le­het biztosítani, törekedni kell arra, hogy a terme­lés gazdaságosabb, korszerűbb legyen, az üzem­és munkaszervezés javuljon, a belső tartalékokat jobban kihasználják. A javaslat ezért a lakosság ellátásának szempontjából ad szabályt a termék­szerkezet változtatására. A javaslat a tanácstörvénnyel összhangban ha­tározza meg a tanácsok területi jellegű ellátást szervező feladatait. A területi ellátásban a tanácsi vállalatok mellett szövetkezetek és más gazdál­kodó szervezetek is részt vesznek. A tanácsok kü­lönböző jogkörét e szervek irányításában, illetve ellenőrzésében a tanácstörvény szabályozza. A ja­vaslat a gazdálkodó szervezeteknek — a vállala­tokkal, szövetkezetekkel és szövetkezeti szövetsé­gekkel való — együttműködési kötelezettségét rög­zíti a település üzlethálózatának és az ellátás szín­vonalának fejlesztésében (36—37. §). A belkereskedelmi tevékenység ellenőrzésére széles körű hálózat áll rendelkezésre. Az ellenőr­zést az ágazati irányítást gyakorló miniszter és a tanácsok szervezik és szerepet kap ebben a keres­kedelmi felügyelőségek országos hálózata, a mi­nőségellenőrző intézetek és a lakosság bevonásá­val a társadalmi ellenőri hálózat is (38. §). A javaslat rendelkezéseinek védelmére sokrétű, több jogágazatra kiterjedő szankciórendszer áll fenn. Előírásainak megszegése az eset jellegétől függően államigazgatási (pl. szabálysértés), pénz­ügyi jogi, polgári jogi (pl. kártérítés), munkajogi (pl. fegyelmi felelősség), büntetőjogi (üzérkedés, árdrágítás stb.) felelősségre vonáshoz is vezethet és gazdasági bírság kiszabására is sor kerülhet. A javaslatban foglalt kötelezettségek megszegése esetére a javaslat ezért újabb szankciók beveze­tését nem tartja szükségesnek, hanem a hatályos jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmé­nyek alkalmazását rendeli (39. §). A javaslat végül a hatálybalépésről és a végre­hajtásról rendelkezik (40. §). Szerkeszti a Minisztertanács Titkársága. A szerkesztésért felelős dr. Kormos Géza. Kiadja a Lapkiadó Vállalat, Budapest VII., Lenin körút 9—11., levélcím: 1906, postafiók 223. Telefon: 221-285. Felelős kiadó: Siklósi Norbert. Szerkesztőség: 1055 Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. IV. em. Telefon: 321-592. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető : bármely postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (1900 Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással K HI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Havi előfizetési díj 12,— Ft. Éves előfizetési díj 144,— Ft Index: 25 801 HU ISSN 0133-7696 78.2223/2-17 — Zrínyi Nyomda, Budapest — Felelős vezető: Bolgár Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom