Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 485 III. FEJEZET A BELKERESKEDELMI FORGALOM SZABÁLYAI Az áru beszerzésének és kezelésének szabályai (16—18. §) A javaslat a III. fejezetben a forga­lom szabályait rögzíti. Az áru útját a beszerzéstől a vásárlónak való eladásig szabályozza. A lakosság ellátását szolgáló árualapok meg­teremtésénél, a termékforgalom rendjéhez igazo­dóan a kereskedelemnek elsődlegesen a tartós, az árukapcsolatokat huzamosabb időre szervező szer­ződéses kapcsolatok kialakítására kell törekednie. Az ilyen beszerzések biztosítják a folyamatos, zökkenőmentes áruellátást és az árak stabilitását. Az eseti árubeszerzés a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodást szolgálja. A lakosság megfelelő minőségű, mennyiségű és választékú áruval való ellátásának érdekében a belkereske­delemnek a hazai termelés által nem fedezett fo­gyasztási igények kielégítésére az importálás le­hetőségeit is igénybe kell vennie. A javaslat ezért összefoglalja a vállalatoknak és szövetkezeteknek a beszerzéshez kapcsolódó áruellátási funkcióját [16. § (1) bekezdés]. A fogyasztói igények kielégítése a bel- és kül­kereskedelem, valamint a termelők összehangolt tevékenységét kívánja meg. A megfelelő áruellátás szervezésében nagy sze­repe van a keresletről és a kínálatról való helyes tájékozódásnak. Ezért mind a termelő, mind a bel- és külkereskedelmi vállalatok kiemelkedő fel­adata a piackutatás és egymás kölcsönös tájékoz­tatása a piackutatás eredményeiről [16. § (2) be­kezdés]. A kereskedelmi forgalomban egyre elterjedtebb — mind mennyiségben, mind értékben — a tar­tós fogyasztási cikkek árusítása. E termékek rend­szerint számos alkatrészből állnak és ezek közül bármelyiknek hibája az egész termék használatára kihat. E cikkeket ezért csak akkor lehet rendel­tetésszerűen használni, ha a használat következ­tében vagy más okból meghibásodott alkatrészek és tartozékok pótolhatók és a javítás feltételei biztosítva vannak. A javaslat ezért kimondja, hogy az áruk üzemben tartásához, illetve javításához szükséges alkatrész- és tartozékellátást az áru szo­kásos élettartama alatt folyamatosan meg ..kell szervezni. E kötelezettség megszegése munkajo­gi, bizonyos esetekben pedig kártérítési következ­ményekhez vezethet és gazdasági bírság kiszabá­sának is alapja lehet. A tartós fogyasztási cikkek karbantartásának, javításának megszervezését, akárcsak az alkatrész­és tartozékellátást, hazai gyártású termékek ese­tén a termelő, importból származó cikkek esetében pedig a behozatal iránt intézkedő gazdálkodó szer­vezet köteles biztosítani. A kötelezettség nem je­lenti azt, hogy pl. a termelő maga köteles gyár­tani az alkatrészeket és végezni a javításokat, a kötelezettség ugyanis ellátási jellegű és annak a gazdálkodó szervezet úgyis eleget tehet, hogy pl. más vállalattal szerződik a feladat ellátására. E feltételek alól csak jogszabály tehet kivételt (17. §)• A javaslat tartalmazza a csomagolás, a raktá­rozás és a szállítás alapvető szabályait. Az áruk minőségének megóvását a csomagolás­nak is szolgálni kell. A csomagolásnál a szállítás megkönnyítését és a korszerű kiszolgálás követel­ményeit is figyelembe kell venni. Az árukat álta­lában olyan mennyiségekben . kell csomagolni, amelyek megegyeznek a vásárlók által szokásosan vásárolt mennyiségekkel. Ebben az esetben ugyan­is elkerülhető az ipari csomagolás kereskedelmi megbontása és ea jelentős munkamegtakarítást eredményez. A csomagolást a vásárlók tájékozta­tására is fel kell használni. A tárolás, raktározás, szállítás a kereskedelmi tevékenység szükségszerű velejárója. A folyama­tos áruellátás ugyanis szükségessé teszi a keres­kedelmi készletek kialakítását is. (Különösen je­lentősek a raktározási problémák azoknál a cik­keknél, amelyek termelése időszakos, de keres­lete állandó, vagy amelyek kereslete idényjellegű, termelésük viszont nem.) A raktározás során a legfontosabb feladat az áruk minőségének meg­óvása. Ennek érdekében is be kell tartani a rak­tározásra vonatkozó hatósági előírásokat. A mi­nőség megóvása azonban nem szűkíthető le a ha­tósági rendelkezések megtartására (18. §). Az áru értékesítésének szabályai Az üzletek nyitvatartása (19—28. §) Az üzletek nyitvatartási idejét az üzletet fenntartó gazdálkodó szervezetek állapít­ják meg és ennek során elsősorban a lakosság élet- és munkakörülményeit, vásárlási szokásait kell figyelembe venniük. Ez a feltétele annak, hogy a kereskedelem ellátási feladatát teljesítse. Az üzletek nyitvatartása ugyanakkor függ a vál­lalatok munkaerő-helyzetétől és a munkajogi sza­bályoktól is. A javaslat ezért előírja, hogy az üz­letek nyitvatartásának megállapításakor figyelem­be kell venni a kereskedelmi dolgozók munkakö­rülményeit is [19. § (1) bekezdés]. Az üzletek nyitvatartásának rendjéről a vásárlóknak megfe­lelő időben előre tájékoztatást kell kapniuk. A ja­vaslat ezért a vásárlók kötelező tájékoztatását ki­terjeszti a nyitvatartás, illetve a nyitvatartási rend megváltoztatásának eseteire is [19. § (2) be­kezdés] . Az üzletkör Az üzletek működése engedélyhez van kötve. A működési engedély az üzletkör megjelölését is tartalmazza. Az üzletek csak az üzletkörükbe tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom