Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 14. szám

14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 425 Az említett körbe tartozó hiány leggyakoribb esete az, amikor a nyugdíjigénylő dolgozó 1944. július 1. előtt fennállott olyan háztartási alkalmazotti munkaviszonyban eltöltött idejének beszámításával kéri a nyugdíjjogosultságának megállapítását, amelyre vonatkozóan a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásában nincs adat, okirati bizonyíték nem áll rendelkezésre, a társadalombiztosítási szerv azonban a helyszíni vizsgálatot — habár erre lehetősége volt — nem folytatta le. A dolgozó a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendele (R.) 256. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra figyelemmel, az előzőekben említett esetben sincs elzárva attól, hogy a bírósághoz forduljon a vitás szolgálati idejének megállapítása végett. A bíróság eljárására is irányadó azonban az R. 112. §-ának az a rendelkezése, amely szerint az 1944. július l-e előtt háztartási alkalmazottként munkaviszonyban töltött idő csak egykorú okirati bizonyíték vagy helyszíni vizsgálat alapján vehető figyelembe. hz R. 110. §-ának (3) bekezdése értelmében a helyszíni vizsgálat lefolytatása a társadalombiztosítási szerv hatáskörébe tartozik. A társadalombiztosítási szerv az 1975. évi II. törvény alapelveiből, de különösen a törvény 8. §-ában foglaltakból folyóan a helyszíni vizsgálat lefolytatásától, ha arra lehetőség van, nem zárkózhat el. Méginkább indokolt a helyszíni vizsgálat lefolytatása abban az esetben, ha a dolgozó nyugdíjjogosultsága csak az ilyen módon bizonyítani kívánt idő beszámításával állapítható meg. Ha a társadalombiztosítási szerv a keresetlevél benyújtását megelőző eljárása során az R. 110. §-ának (3) bekezdésében megjelölt eljárást (helyszíni vizsgálatot) annak ellenére, hogy erre lehetőség volt, nem folytatta le vagy a vizsgálata hiányos volt, a bíróság akkor jár el helyesen, ha a társadalombiztosítási szervet — a határozatának kiegészítése végett — felhívja ennek az eljárásnak a lefolytatására, illetve az eljárása hiányának pótlására és az ilyen módon indult eljárás befejezéséig a per tárgyalását a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján felfüggeszti. Nincs akadálya annak sem, hogy a társadalombiztosítási szerv hiányos és ekként jogszabályt sértő határozatát a bíróság a Pp. 339. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján hatályon kívül helyezze és az eljárt társadalombiztosítási szervet új eljárásra kötelezze. A Pp. 341. §-ának d) pontjában foglalt az a szabály ugyanis, amely szerint a bíróság a társadalombiztosítási határozatot megváltoztathatja, nem zárja ki a Pp. 339. §-a (2) bekezdéséndek a társadalombiztosítási határozat elleni perekben való alkalmazását. A kifejtettekkel összefüggésben említést kell tenni arról, hogy a társadalombiztosítási határozat elleni perben általános szabályként a Pp. 341. §-ának d) pontja érvényesül és ehhez képest a Pp. 339. §-ának (2) bekezdése csak kivételesen és csak akkor alkalmazható, ha a határozatnak olyan hiánya van, amelyet a bírósági eljárásban bizonyítás felvételével nem lehet és más módon sem lehetett pótolni. Nem szolgálhat tehát a határozat hatályon kívül helyezésének és a társadalombiztosítási szerv új eljárásra kötelezésének alapjául olyan felderítetlen tény, amelyet a bírósági eljárásban megfelelő bizonyítás felvételével tisztázni lehet. Hatályos munkaügyi minisztériumi állásfoglalások, irányelvek, útmutatók, hivatalos közlemények jegyzéke A Munkaügyi Minisztérium felülvizsgálta a Munkaügyi Közlönyökben 1977. december 31-ét megelőzően megjelent állásfoglalásokat, irányelveket, útmutatókat, hivatalos közleményeket. A munkaügyi tevékenység feltételeinek javítása érdekében ezúton közzétesszük az azokból hatályosak jegyzékét. Munkaviszony Mt. 19. § (1) bek., Mt. V. 10. § (l)—(3) bek-hez — A csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szóló rendelkezések alkalmazásának néhány kérdéséről (1341/1977. V—23. MüM, megjelent Mü. K. 1977 5 sz.) Mt. 20. §^(1) bek., Mt. V. 11. §-hoz — A munkástovábbképzésben való részvétel válalati igazolásáról és annak munkakönyvbe történő bejegyzéséről (4724/1973. V1II./49. MüM, megjelent Mü. K. 1973. 9. sz.) — A munkakönyvi bejegyzések megváltoztatása* (2607,1958. MüM, megjelent Mü. K. 1958. 3— 4. sz.) — Rakodó-, szerelő-, műszerkezelő gépkocsivezetők stb. munkakönyvi bejegyzése* (Szám nélküli, megjelent Mü. K. 1965. 10—11. sz.) Mt. V. 23. § (3) bek.-hez. — Változó munkahelyű dolgozó átirányítása (133. MüM—SZOT, megjelenj Mü. K. 1962. 8— 9. sz. mell.) — Költözködési átalány (134. MüM—SZOT, megjelent Mü. K. 1962. 8—9. sz. mell.) — Költözködési átalány felszámítása (135. MüM—SZOT, megjelent Mü. K. 1962. 8—9. sz mell.) — Különélési díjra való jogosultság (136. MüM—SZOT, megjelent Mü. K. 1962. 8—9. sz. mell.) — Különélési díj kiküldetéskor (137. Mü M— SZOT, megjelent Mü. K. 1962. 8—9. sz. mell.) — Különélési díj pihenő- (munkaszüneti) napon (138. MüM—SZOT, megjelent Mü. K. 1962. 8—9. sz. mell.) — Különélési díj újabb áthelyezéskor (139. MüM—SZOT, megjelent Mü. K. 1962. 8—9. sz mell.)