Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 8. szám

3. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 153 gatlan esetében az ingatlannyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. (3) A szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés semmis, feltéve, hogy a) a tilalmat az ingatlannyilvántartásba bejegyezték, b) a rendelkezésre jogot alapító személy egyébként rosszhiszemű volt, vagy c) a rendelkezés ellenérték nélkül történt. A tulajdonjog védelme 115. § (1) A tulajdonjogi igénvek nem évülnek el. (2) A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. (3) A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a viszszaadását. 116. § (1) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlannyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlannyilvántartás feltüntesse. (2) Az ingatlannyilvántartás — ha jogszabály kivételt nem tesz — a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitelesen tanúsítja. (3) Az ingatlannyilvántartás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. XI. fejezet A TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE Tulajdonszerzés átruházással 117. § (1) Átruházással — ha a törvény kivételt nem tesz — csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. (2) A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába került. (3) Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. V (4) Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni többszöri ajándékozás esetén is. 118. §. (1) Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos. (2) Kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta. A tulajdonos azonban a dolgot az első szerzéstől számított egy éven belül az ellenszolgáltatás megtérítése fejében viszszaválthatja. A felek jogviszonyára egyébként a jogalap nélküli ióhiszemű birtoklás szabályai irányadók. 119. § Akire pénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján 120. § (1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik. (2) Ha az állam bírósági vagy más hatósági határozattal kártalanítás nélkül szerez tulajdont, a tulajdon értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor jogszabály, bírósági és más hatósági határozat vagy visszterhes szerződés alapján jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. Az állam felelőssége azonban csak akkor áll fenn, ha a volt tulajdonosnak egyéb lefoglalható vagyontárgyára vezetett végrehajtás eredménytelen volt. (3) Az állam tulajdonszerzése nem érinti az ingatlannyilvántartásba jóhiszemű harmadik személy javára bejegyezett jogokat. Az elbirtoklás 121. § (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként tiz éven át szakadatlanul birtokolja. (2) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. (3) Nem lehet elbirtoklás útján tulajdonjogot szerezni olyan dolgon, amely társadalmi tulajdonban van, vagy az állam, illetőleg szövetkezet birtokából jogtalanul került ki. Ez a rendelkezés nem