Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 8. szám

8. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 147 d) a tagokat ebben a minőségben megillető jo­gokat és az őket e minőségüknél fogva terhelő kötelezettségeket. (2) A társulás létrejöttéhez a vállalati nyilván­tartásba való bejegyzés is szükséges. (3) A társulás ügyeiben az általános irányítás és az utasítás joga az igazgatótanácsot illeti. 60. § A társulás ügyeit az igazgatótanács irá­nyítása szerint az igazgató intézi, és képviseli a társulást harmadik személyekkel szemben, vala­mint bíróságok és más hatóságok előtt. 61. § (1) A társulás megszűnik, ha a) az igazgatótanács a társulás megszűnését vagy más gazdálkodó szervezettel való egyesülé­sét határozza el, vagy b) feloszlatását rendelik el. (2) Jogszabály és a társulási szerződés más meg­szűnési okokat is megállapíthat. A társulási szer­ződésben az (1) bekezdés a) és b) pontjától nem lehet érvényesen eltérni. (3) A társulás részletes szabályairól külön jog­szabály rendelkezik, amely egyéb társulási for­mákat is megállapíthat. 7. A társadalmi szervezetek 62. § (1) Az állampolgároknak alkotmányosan elismert politikai szervezetei, szakszervezetei, női és ifjúsági, valamint egyéb társadalmi szervezetei jogi személyek. (2) Jogszabály más társadalmi feladatot ellátó szervezetet is társadalmi szervezetté nyilváníthat. 63. § A társadalmi szervezetek vagyoni viszo­nyaira az alapszabály rendelkezései az irányadók; ha az alapszabály nem rendelkezik, az egyesü­letre vonatkozó szabályokat kell megfelelően al­kalmazni. 64. § (1) A társadalmi szervezet — ha alapsza­bálya megengedi — vállalat alapítására is jogo­sult. (2) A társadalmi szervezet a vállalat kötelezett­ségeiért kezesként felel; egyébként a társadalmi szervezet vállalatának jogképességére, szerveze­tére és működésére az állami vállalatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 8. Az egyesület 65. § (1) A társadalmi, kulturális és egyéb te­vékenység fejlesztése érdekében az állampolgárok által alkotmányos joguknál fogva létesített egye-* sületek jogi személyek. (2) Ha az alapszabály megengedi, az egyesület­nek jogi személy is tagja lehet. 66. §(1) Egyesület akkor jön létre, ha legalább tíz alapító tag az alakuló közgyűlésen az egyesü­let megalakítását elhatározza, alapszabályát meg­állapítja, ügyintéző és képviselő szerveit megvá­lasztja, és az egyesületet a tevékenységi köre sze­rint illetékes állami törvényességi felügyeletet el­látó szerv nyilvántartásba veszi. (2) Nyilvánartásba vételnek akkor van helye, ha az alapítók a törvényes feltételeknek eleget tettek. (3) Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell különösen az egyesület nevéről, céljáról, szék­helyéről, szervezetéről, ügyintéző és képviselő szerveiről, a tagsági viszony keletkezéséről és megszűnéséről, valamint a tagok jogairól és köte­lezettségeiről. (4) Ha jogszabály egyesületi mintaalapszabályt állapít meg, az alapszabályba a mintának a jog­szabály által kötelezővé tett tartalmát fel kell venni. 67. § (1) Az egyesület tagjai részt vesznek az egyesület munkájában, és hozzájárulnak az egye­sület feladatainak teljesítéséhez. (2) Ha az egyesület határozata jogszabályba vagy az alapszabályba ütközik, az ügyész vagy bármely tag a felügyelő szervnél indítványozhat­ja a határozat megsemmisítését. 68. § (1) Az egyesület legfőbb szerve a közgyű­lés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. (2) Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik az egyesület ügyintéző és képviselő szerveinek megválasztása, az egyesület évi költségvetésének megállapítása, az ügyintéző szerv évi beszámoló­jának megtárgyalása, az egyesület más egyesület­tel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása, továbbá a döntés mindazokban az ügyekben, ameiyeket jogszabály vagy az alapsza­bály kizárólagos hatáskörébe utal. Az egyesület évi költségvetésének megállapítását és az ügyin­téző szerv évi beszámolójának megtárgyalását az alapszabály — a közgyűlés helyett — az egyesü­let más szervére bízhatja. (3) Az egyesület szervei a közgyűlésnek fele­lősséggel tartoznak. (4) Az alapszabály rendelkezése szerint a köz­gyűlés azonos napirenddel a tagságnak egy-egy jelentős csoportját magában foglaló részletekben is megtartható (részközgyűlés). 69. § (1) A közgyűlést szükség szerint, de leg­alább három évenként egyszer össze kell hívni; közgyűlést kell összehívni akkor is, ha ezt a ta­gok egyharmada a cél megjelölésével kívánja, vagy a felügyelő szerv azt írásban indítványozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom