Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 8. szám

144 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8. szám a holtnak nyilvánító határozatot megfelelően módosítja. A jogkövetkezmények ilyen esetben a módosított határozat szerint alakulnak. (3) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi. A határozat alapján beállott jogkövetkezmények — ha jogszabály kivételt nem tesz — semmisek. (4) Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények — ha jogszabály kivételt nem tesz — semmisek. II. Cím AZ ÁLLAM MINT JOGALANY IV. Fejezet A JOGKÉPESSÉG 26. § (1) Az állam jogképes. Jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. (2) Az állam közvetlenül különösen akkor lép polgári jogviszonyba, ha az a vagyontárgv, amelyre a jogviszony vonatkozik, az államot illeti, és a) egyik állami szerv kezelésébe sem tartozik, vagy nem olyan állami szerv kezeli, amely önálló jogalany, vagy b) a vagyontárgy rendeltetése nincs határozottan megállapítva. 27. § Az államot, ha polgári jogviszonyban közvetlenül vesz részt, a pénzügvminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gvakorolhatja vagy más állami szervre ruházhatja át. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. III. Cím A JOGI SZEMÉLYEK V. Fejezet A JOGKÉPESSÉG; A JOGI SZEMÉLY LÉTREJÖTTE ÉS MEGSZŰNÉSE 28. § (1) Az állam az erre irányadó jogszabálvok szerint jogi személveknek ismeri el az állami, gazdasági, társadalmi szerveket és szervezeteket, az egyesületeket, valamint egyéb szervezeteket, ha feladataik szükségessé teszik, hogy vagyoni jogaik és kötelezettségeik legyenek. (2) A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. 29. § (1) A jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt jogszabálv is létesíthet. (2) A jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és — ha erről külön jogszabály nem rendelkezik — képviselőjét. (3) A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet. (4) Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. 30. § (1) Ha a jogszabály vagv — annak felhatalmazása alapján — az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. (2) A szervezeti egység vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettől eltérően rendelkezhet. VI. Fejezet A JOGI SZEMÉLYEK EGYES FAJTÁIRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK 1. Az állami vállalat 31. § (1) Az állam — gazdasági feladatainak ellátása végett '— állami vállalatokat létesít és működtet. Az állami vállalat jogi személy. (2) Az állami vállalat feladata, hogy gazdaságos tevékenységével hozzájáruljon a népgazdasági tervekben meghatározott célkitűzésekkel összhangban álló társadalmi szükségletek kielégítéséhez. Feladatai ellátása érdekében a rábízott vagyonnal — törvényben meghatározott módon és felelősséggel — önállóan gazdálkodik.