Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 56. szám

120, TANÁCSOK KÖZLÖNYE t>ü. szám dást pénzügyi fedezetként kell kezelni. Átutalás csak a beruházás megvalósítása kapcsán esedékes­sé váló fizetési kötelezettség esetén — a megálla­podásban meghatározott célra és feltételek szerint — igényelhető. Vhr. 27. § \'6) A beruházások pénzügyi lebonyo­lítása szempontjából az e célra kijelölt egyéb pénz­ügyi forrásokból (pl. vízügyi alap) a beruházó ré­szére nyújtott eszközöket a saját források részé­nek kell tekinteni. Állami pénzeszközök igénybevételével megvalósuló beruházások elenőrzése R. 22. § (1) Ha a beruházás költségeit részben, vagy egészben állami pénzeszközökből fedezik, a bank ellenőrzi a rendelkezésre bocsátott pénzesz­közök állami döntésnek megfelelő felhasználását a megvalósítás alatt. A bank jogosult ellenőrizni az előirt feltételek teljesítését az üzembe helyezés után is. A bank ezt az ellenőrzést a tanácsi fej­lesztési alapból megvalósuló beruházások esetében csak a célcsoportos beruházásoknál, valamint egyedi döntéssel meghatározott célokra juttatott állami pénzeszközökből megvalósuló beruházások­nál végzi. R. 22. § (2) A bank jogosult ellenőrizni a beru­házás kivitelezési tervdokumentációjának részét képező költségvetéseket és egyéb dokumentáció­kat, valamint a vállalkozók, szállítók számláit (ár­és számlaellenőrzés). R. 22. § (3) A beruházó köteles a bank rendelke­zésére bocsátani mindazokat az adatokat és okira­tokat, amelyek szükségesek az ellenőrzéshez. A be­ruházónak a vizsgált kérdésekben meg kell adnia a szükséges felvilágosítást. R. 22. § (4) Ha a bank rendeltetésellenes felhasz­nálást állapít meg, állami beruházás esetében a pénzügyminiszternek, állami támogatással megva­lósuló vállalati (szövetkezeti) beruházásnál pedig a támogatást engedélyező szervnek javaslatot kell tennie a kifizetett összegnek a beruházó saját pénzügyi forrásából történő megtérítésére és az állami támogatás megvonására. A bank a javas­latot egyidejűleg a beruházó felügyeleti — szövet­kezet esetében annak országos érdekképviseleti — szervével is közli. R. 22. § (5) A bank értesíti a döntést hozó szer­veket, ha a beruházás előkészítése hiányos és ez a jóváhagyott célok megvalósítását veszélyezteti. Ha az intézkedés késedelme jelentős népgazdasági kárt okozhat, a döntést hozó szerv állásfoglalásáig a bank a további vállalkozási (szállítási) szerződé­sek előjegyzését megtagadhatja. R. 22. § (6) Ha a bank az ellenőrzés során a szerződésekben jogellenes díjkikötést állapít meg, a szerződés jogszerű tartalmának megállapítása érdekében a bíróságnál keresetet nyújthat be. A jogosulatlanul felszámított összeg kifizetését a bank megtagadja, utólagos megállapítás esetén pedig annak visszafizetése iránt az illetékes bíró­ságnál keresetet indíthat. R. 22. § (7) Ha a bank a részben vagy egészben állami pénzeszközökből megvalósuló beruházások­nál a beruházó által nem kifogásolt vállalkozói (szállítói) számlák ellenőrzése során jogosulatlan felszámítást állapít meg, ennek teljes összegét az állami költségvetés részére igényli vissza. Ilyen esetben — a vállakozó (szállító) által elismert és e cí­men visszatérített összeget a bank az állami költ­ségvetés javára számolja el; — a bank által indított perben a bíróság — a jogosulatlan felszámítás tényének megállapítása esetén — a költségvetést megillető követelésnek a bankhoz történő visszafizetését rendeli el. A bank ellenőrzési feladatainak ellátása . Vhr. 28. § (1) A bank ellenőrzése során a beru­házás megvalósításában közreműködő szervektől jogosult felvilágosítást kérni, a beruházással kap­csolatos irataikba betekinteni, valamint a szüksé­ges okmányokról hitelesített másolatot, kivonatot vagy kimutatást kérni. Vhr. 28. § (2) A jogosulatlanul felszámított számlaösszegnek az állami költségvetés részére történő visszafizetése iránt a követelést a pénz­ügyi lebonyolítást végző bank érvényesíti. VI. FEJEZET A BERUHÁZÁSOK ÜZEMBE HELYEZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE R. 23. § (1) Az üzembe helyezés a beruházás eredményeként létrehozott állóeszköz-jellegű va­gyontárgyak együttes vagy csoportonkénti, illetve egyes önállóan használható vagyontárgyak külön­külön történő alkalmassági vizsgálata, rendszeres használatbavétele, ehhez külön jogszabályokban megszabott hatósági engedélyek megszerzése. A rendszeres használatbavétellel egyidejűleg a va­gyontárgyakról üzembe helyezési okmányt kell ki­állítani és a vagyontárgyakat aktiválni kell. R. 23. § (2) Az üzembe heyezésről a beruházó­nak (ha az üzemeltető más szerv, akkor annak) kell gondoskodnia. R. 23. § (3) A nagyberuházásokról és a célcso­portba tartozó jelentősnek minősített beruházások­ról a beruházó a felügyeleti és az ágazati szerv részére a termeléshez (nem termelő beruházásoknál a rendeltetésszerű használathoz) szükséges állóesz­közök részleges (szakasz) és teljes körű haszná­latba vételéről, valamint a beruházás teljes befe­jezéséről beszámolót, a beruházás működéséről pe­dig gazdasági értékelést köteles készíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom