Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 56. szám

1204 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 56. szám A pénzügyi fedezet kötelező igazolása Vhr. 21. § (1) Az 500 ezer Ft értéket meghaladó beruházási jellegű építési-szerelési munkáknál — vállalatba adás esetén a vállalkozási szerző­dés megkötése (módosítása) előtt a vállalkozó kö­teles a beruházótól kérni, a beruházó pedig a vál­lalkozónak átadni a bank fedezet-igazolását; — saját vállalkozásban történő megvalósítás esetén a beruházónak a banknál le kell kötnie a, pénzügyi fedezetet. Vhr. 21. § (2) A bank fedezetigazolást akkor ad, ha a) állami beruházásoknál — a (4) bekezdésben foglalt kivétellel — az e rendeletben és a bank­számlaszerződésben meghatározott folyósítási fel­tételek fennállnak; b) állami támogatás, vagy céljellegű hitel igény­bevételével megvalósuló vállalati beruházásoknál a támogatási-, illetve hitelszerződést megkötötték; c) vállalati (szövetkezeti) beruházásoknál a be­ruházó a rendelkezésre álló vagy az amortizá­cióból — valamint a hitelpolitikai irányelvek ál­tal meghatározott körben a nyereségből — kép­ződő fejlesztési alapjának szabad pénzeszközeit fedezetként leköti; d) A 22. § és a 22/A §-okban szabályozott külön tartalék összegét az előírásoknak I megfelelően biztosították.28 Vhr. 21. § (3) A részben költségvetési, vagy hi­tel, részben saját pénzügyi forrásból megvalósuló beruházásoknál a saját források rendelkezésre bo­csátásának negyedéves ütemeire vonatkozó meg­állapodást a műszaki teljesítéshez igazodóan kell megkötni, függetlenül attól, hogy a teljesítmények elszámolására milyen időpontban kerülhet sor. Vhr. 21. § (4) A tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló egyéb állami beruházásoknál a bank fedezetigazolást — a tanács végrehajtó bizottsá­gának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve rendelkezése alapján — akkor ad, ha a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve — megfelelő időben tájékoztatja a fejlesztési alap jóváhagyott középtávú és éves bevételei, va­lamint kiadási tervéről, — benyújtja a jóváhagyott beruházási progra­mot (engedélyokiratot), és — megállapodik a bankkal a beruházás. pénz­ügyi fedezetének a várható műszaki megvalósí­tással arányos negyedéves ütemezésében azzal, hogy a megfelelő összeget a tanács fejlesztési alap betétszámlájáról, illetve a községi költségvetési számlára a bank átvezetheti. Vhr. 21. § (5) A bank a (4) bekezdésben említett beruházásoknál megtagadhatja a fedezet-igazolás kiadását, ha 28 A Vhr. 21. § (2) bekezdés d) pontjának szövege a 4/1977. (XII. 28.) OT—PM sz. együttes rendelet (továb­biakban: Vhr.í) 3. §-ával módosított szöveg. a) az igazolandó összeg meghaladja — a jóváhagyott beruházási program (engedély­okirat) építési-szerelési költségelőirányzatát vagy — a már kiadott fedezetigazolásokkal együtt a fejlesztési alap, illetve a fejlesztési kiadások kö-, zéptávú előirányzatát; b) a Vhr. 22. §-ban szabályozott külön tartalék átutalása nem történt meg, vagy c) a tanács nem gondoskodott a már korábban kiadott fedezet-igazolás miatt elkülönítendő esedé­kes összeg átutalásáról, illetve ha az átvezetés fedezethiány miatt nem volt lehetséges. Vhr. 21. § (6) Ha külön jogszabály előírja a be­ruházás megvalósításához szükséges importra vo­natkozó behozatali engedély előfeltételeként a pénzügyi fedezet-igazolást, azt a lebonyolító bank­tól kell kérni. Egyes építési-szerelési munkáknál külön tartalék képzése Vhr. 22. § (1) A tanácsok egyéb állami beruházá­sainál az 500 ezer Ft összeghatárt meghaladó építési-szerelési munkák megvalósításának előfel­tételeként a beruházó köteles külön pénzügyi tar­talékot (a továbbiakban: külön tartalék) is képez­ni. A külön tartalék mértéke — mind a vállalatba adott, mind a saját vállalkozásban végzendő be­ruházásoknál — az építési-szerelési költségek 20%-a. A külön tartalékot a fennálló rendelkezé­sek szerint fejlesztési célra felhasználható eszkö­zökből kell képezni. Ha a helyi tanácsok nem ren­delkeznek szabad pénzeszközökkel, a külön tarta­lékot részükre a megyei, illetve a fővárosi tanács fejlesztési alapjából biztosíthatja.29 Vhr. 22. § (2) A beruházó a külön tartalék tel­jes összegét köteles a banknál vezetett, e célra elkülönített számlán kezeltetni. Vhr. 22. § (3) A bank a külön tartalékot a több­letköltségek kiegyenlítésére használhatja fel. a maradványt pedig az építési-szerelési munkák befejezésekor felszabadítja. Vhr. 22. § (4) Ha a beruházó az építkezést fede­zet-igazolás és külön tartalék nélkül kezdte meg, a mulasztás feltárásakor az előírt mértékű tarta­lékot pótlólag köteles képezni és az elkülönített számlára átutalni. Ilyen esetben a tartalék összege a (3) bekezdésben meghatározott időpont után annyi idővel később szabadítható fel, amennyi a szerződéskötés, vagy — ha az építést előbb kezd­ték meg — az építési naplóba történt első bejegy­zés napjától a tartalék képzésének (átutalásának) napjáig eltelt. Ha a beruházó a külön tartalék képzéséről pótlólag sem gondoskodott, annak ösz­szegét a bank hivatalból (a beruházó rendelkezése nélkül) vezeti át az elkülönített számlára. 29 A Vhr. 22. § (1) bekezdésének szövege helyébe a Vhr.4 1. §-ának szövege lépett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom