Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 56. szám

56. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1191 — a beruházó saját szervezetével lebonyolított beruházásoknál a tényleges költség, legfeljebb azonban a beruházzási költség 1%-a/* Vhr. 2. § (3) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt ráfordításokat aktiválni kell a következők kivételével: a szanálási költségek (a bontás költségei nélkül); a hatósági díjak, a biztosítási díj és illetékek; a föld vagy telek kezelői jogának megszerzésével kapcsolatos eljárási költségek; a beruházási járulék; az állami kölcsön vagy céljellegű hitel összege után az üzembe helyezésig terjedő időre esedékes kamat, valamint az olyan számlaösszegek, amelyeket az állami költségvetés javára elvontak. [R. 22. § (7) bekezdés].5 Vhr. 2. § (4) E jogszabály alkalmazása szempontjából fejlesztési költségnek minősül az (1)— (2) bekezdés szerinti beruházási költség, továbbá a beruházás következtében szükségessé váló tartós, állandó jelleggel lekötött forgóeszközök — költségvetési szerveknél a beruházások üzembe helyezéséhez szükséges, első alkalommal beszerzett fogyóeszközök-költségeinek együttes összege. Beruházási kategóriák R. 3. § (1) A beruházások a beruházás elhatározására vonatkozó döntési jogkörök szerint állami beruházások vagy vállalati (szövetkezeti) beruházások. R. 3. § (2) Állami beruházások: a) a nagyberuházások, amelyeket egyedi elbírálás alapján a Minisztertanács közvetlenül vagy az Állami Tervbizottság útján annak minősít. A nagyberuházások körének irányelveit a rendelet melléklete tartalmazza; b) a célcsoportos beruházások, amelyek körét az Állami Tervbizottság, tartalmát — az ágazati miniszterrel egyetértésben — az Országos Tervhivatal elnöke állapítja meg; c) az egyéb állami beruházsáok az a) és b) pontba nem tartozó olyan beruházások, amelyek célja nem vállalati formában működő állami vagy társadalmi szervek állóeszköz-állományának bővítése vagy pótlása. R. 3. § (3) Vállalati (szövetkezeti) beruházásnak minősül az a beruházás, amely a (2) bekezdésben foglaltak alapján nem tartozik az állami beruházások körébe. A vállalati (szövetkezeti) beruházások körébe tartoznak a vállalati gazdálkodási rendszerben működő tervező és kutatóintézetek, a vízgazdálkodási társulatok és a szövetkezetek érdekképviseleti szervei beruházásai is. 4 A Vhr. 2. § (2) bek. d) pontjának szövege helyébe a Vhr.? 1. § (2) bekezdésének szövege lépett. 6 A Vhr. 2. § (2) bek. d) pontjának szövege helyébe Vhr.i l. § (3) bekezdésének szövege lépett. A beruházások egyéb csoportosítása Vhr. 3. § (1) Alapberuházás minden — általában telekhatáron belüli — olyan beruházás, amelyet a megvalósítás után a beruházó üzemeltet és állóeszközei között tart nyilván. Vhr. 3. § (2) Az alapberuházás szempontjából kapcsolódó beruházás az alapberuházás működéséhez szükséges vagy azt elősegítő olyan — általában telekhatáron kívüli — beruházás, amely más vállalat (szerv) fejlesztését szolgálja, nem az alapberuházó üzemelteti és más szerv veszi állóeszköz-állományába. Vhr. 3. § (3) Közös beruházás, amelynek megvalósítása két vagy több szerv fejlesztési célkitűzéseit szolgálja; a közös megvalósítás együttes érdekük és a beruházás, valamint az üzemeltetés költségeit — a fedezet biztosítására, a kezelői jog (tulajdonjog) gyakorlására és a létrehozott állóeszközök közös használatára vonatkozó megállapodás alapján — közösen fedezik. A megállapodásban rögzíteni kell: — a megvalósításhoz szükséges anyagi eszközök mértékét és a kötelezettségvállalás arányait; — a döntési jogok gyakorlását; — a közös képviseletet; — a lebonyolítás módját; — az üzemeltető szerv megjelölését; — a közös használattal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint az érdekeltek részére kikötött előnyöket; — az üzemeltetéssel és együttműködéssel kapcsolatos egyéb megállapodásokat; — állami és szövetkezeti hozzájárulás esetén a tulajdoni arányokat, valamint az állami tulajdont kezelő szerv megnevezését. Vhr. 3. § (4) Kutatási-fejlesztési, valamint felsőoktatási tevékenységet szolgáló jelentős beruházás — a kutató, illetve fejlesztő szervezet állóeszközeinek bővítését, rekonstrukcióját és létesítését szolgáló beruházás, ideértve azokat az eseteket is, amikor az már alaprendeltetésű beruházás keretében (részberuházásként) kerül megvalósításra, ha a beruházás (részberuházás) költsége eléri a 100 millió forintot; — minden új, jogi személyként működő kutatófejlesztő szervek létesítése, meglevő önálló szervezet vidékre telepítése, értékhatárra való tekintet nélkül; — olyan kutatási-fejlesztési célokat is szolgáló, több célú (egészségügyi, felsőoktatási) beruházás, ahol a kutatási-fejlesztési célú beruházás (részberuházás) összege eléri a 100 millió forintot; — az olyan beruházás, amelyet tudománypolitikai jelentősége miatt a Tudománypolitikai Bizottság vagy a beruházó felügyeleti szerve annak minősít. 8 A Vhr. 3. § (4) bekezdésének szövege az 1/1977. (III. 6.) OT—PM sz. együttes rendelet (továbbiakban: Vhr.3) 1. §-a szerint kiegészült.