Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 52. szám

52. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1033 6. § (1) Azok az orvosok, akik valamely szakma, illetőleg tudományág egy-egy részterületével elmélyülten, tudományos felkészültséget bizonyítóan foglalkoznak és abban minimálisan 4 éves gyakorlatuk van, az 5. számú mellékletben felsorolt szakterületeken cím használatára jogosító képesítést szerezhetnek. (2) Az (1) bekezdésben foglalt képesítést — az OTKI rektorának eseti engedélye alapján — a gyógyszerészek is megszerezhetik. 7. § A szakorvosi és a szakgyógyszerészi cím használatára jogosító szakképesítés megszerzéséről az OTKI oklevelet állít ki. (2) A képesítést az OTKI a szakorvosi oklevélre vezeti rá. Szakorvosi oklevél hiányában az OTKI igazolást ad a képesítés megszerzéséről. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott cím csak azzal a szakmával kapcsolatban használható, amelyből az orvos és a gyógyszerész a szakképesítést, illetőleg a képesítést megszerezte. 8. § Külföldön szerzett szakképesítés elismerése kérdésében az egészségügyi miniszter dönt. 9. § (1) A szakorvosi és a szakgyógyszerészi vizsga díja 1000.— Ft. Sikertelen szakvizsga megismétlése esetében ezt a díjat újból meg kell fizetni. I (2) A képesítés (6. §) díja 500.— Ft. (3) Külföldi állampolgár szakvizsga díja 2000.— Ft, képesítési díja pedig 1000.— Ft. Az orvosok és a gyógyszerészek továbbképzése 10. § (1) Az egészségügy területén dolgozó orvosok és gyógyszerészek közül a nők 55., a férfiak 60. életévük betöltéséig kötelesek szervezett továbbképzésben részt venni. (2) A továbbképzésben a vezető beosztású dolgozóknak négy évenként, a nem vezető beosztású orvosoknak és gyógyszerészeknek öt évenként kell részt venniük. (3) A továbbképzésben való részvétel ingyenes. 11. § (1) A továbbképzést az OTKI az országos intézetekkel együttműködve szervezi, irányítja és ellenőrzi. (2) A továbbképzés az OTKI klinikáin, intézeteiben, tanszékein, az orvostudományi egyetemek klinikáin, intézeteiben, az országos intézetekben, a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézetben, továbbá az egészségügyi miniszter által kijelölt más intézményekben, valamint vállalatoknál történik. (3) A továbbképzésben való eredményes részvételről az OTKI igazolást ad ki. 12. § (1) Ez a rendelet 1979. január 1-én lép hatályba: egyidejűleg az 1/1968. (IV. 9.) Eü M számú rendelettel és az 1/1974. (II. 6.) Eü M számú rendelettel módosított és kiegészített 7/1960. (VIII. 24.) Eü M számú rendelet, valamint a 16/1972. (X. 8.) Eü M számú rendelet hatályát veszti. A rendeletnek az orvosok és a gyógyszerészek továbbképzésére vonatkozó rendelkezéseit 1980. január 1-től kell alkalmazni. (2) Azok a jelöltek, akik a szakorvosi és a szakgyógyszerészi szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakgyakorlatot e rendelet hatálybalépése előtt megkezdték, a szakvizsgát a korábbi rendelkezések szerint tehetik le. (3) A szakképesítés és a képesítés megszerzésének és a továbbképzésnek részletes szabályait külön jogszabályok állapítják meg. Dr. Schultheisz Emil s. k., egészségügyi miniszter 1. számú melléklet a 9/1978. (XI. 29.) EüM számú rendelethez Általános orvosi oklevéllel rendelkező orvosok által elsőként, illetve ráépítettként megszerezhető szakorvosi képesítések * 1. Anaesthesiológia-intenzív terápia 2. Audiológia * 3. Általános orvostan * 4. Belgyógyászat * 5. Bőrgyógyászat (bőr-, nemibetegségek és kozmetológia) * 6. Csecsemő-gyermekgyógyászat 7. Csecsemő- és gyermek fül-orr-gégegyógyászat * első szakképesítésként megszerezhető szakmák.