Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 51. szám

1066 TANÁCSOK KÖZLÖNYE (3) A számlának — a (2) bekezdésben felsorol­takon kívül — tartalmaznia kell az értékesítés (szolgáltatás) mindazon adatait, amelyek feltünte­tését jogszabály előírja, vagy amelyek feltünteté­sében a szállító és a vevő megállapodtak. (Pl. az alkalmazott árformát, hatóságilag korlátozott ár­formába sorolt termékeknél a centrumárat, az esetleges beruházási támogatás összegét.) (4) A (2) és (3) bekezdésekben foglaltak — ha jogszabály másként nem rendelkezik — nem ter­jednek ki a lakosság részére értékesített áru (ter­mék) és végzett szolgáltatás számlázására, valamint a gazdálkodó szervek kiskereskedelmi boltjaiban a készpénzvásárlások számlázására. (5) Az áru- (termék-) értékesítés vagy a szolgál­tatás teljesítése alkalmával kiállított kísérő ok­mánynak (szállítólevélnek) legalább az áru (ter­mék) vagy szolgáltatás megnevezését, mennyi­ségét, mennyiségi egységét és egységárát kell tar­talmaznia. (6) A számlát — más jogszabályi előírás vagy megállapodás hiányában — legkésőbb a teljesítés napját követő 3 munkanapon belül kell kiállítani és a vevőnek megküldeni. Ha a szállító és a vevő összevont számlázásban állapodtak meg, a tárgy­hónap utolsó napján teljesített szállítás vagy szol­gáltatás értékét is tartalmazó számlának legkésőbb a teljesítés hónapját követő hó 7. napjáig meg kell érkeznie a vevőhöz. (7) A vevő a számlát egy vagy több másolattal is kérheti. Ez esetben a számlázás többlet költsé­gének megtérítésében a szerződő felek külön ál­lapodnak nieg. Szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok 6. § (1) Azokat a nyomtatványokat (bizonylati űrla­pokat), amelyek: — illetéktelen felhasználása esetén a gazdálko­dó szerv a címzettel szemben felszólamlási joggal nem élhet (pl. készpénz, csekkek, elszámolási utal­ványok, szállítólevelek stb.), — beszerzése esetén a nyomtatvány értékét meghaladó, vagy a nyomtatvány névértékének megfelelő ellenértéket kell fizetni (pl. MÁV fuvar­levelek, tüzelőutalványok, üzemanyagjegyek stb.), — illetéktelen felhasználása a gazdálkodó szer­ven belül visszaélésre adhat alkalmat (pl. bevételi és kiadási pénztárbizonylat és raktári bevételi és kiadási utalványok, leltárfelvételi jegyek, (étkezési jegyek stb.), szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtat­ványoknak kell minősíteni. Ezek körét — figye­lembe véve az egyéb jogszabályi előírásokat — a gazdálkodó szerv vezetője (igazgató, elnök stb.) ha­tározza meg. (2) A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok készletéről és felhasználásukról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a fel­használó szerven (osztályon, személyen) kívül a felhasznált mennyiség sorszám" szerint is kitűnik. A felhasználó a nyomtatványokkal (beleértve a rontott példányokat is) elszámolni köteles. Az ilyen nyomtatványokat mindenkor elismervény ellené­ben kell átadni, illetve átvenni. A bizonylatok jeldolgozása 7. § (1) A feldolgozás során ellenőrizni kell a bizony­latokon feltüntetett adatokat (információkat) és a bizonylatok csoportosításával elő kell készíteni a megfelelő feljegyzésekben (nyilvántartásokban) való rögzítésüket (könyvelésüket). A feldolgozás keretében a) meg kell jelölni azokat a könyvviteli szám­lákat (analitikus nyilvántartó lapot), ameiyeken a gazdasági művelet hatásának értékét, ületve meny­nyiségi adatait rögzíteni kell (szám laki jelölés, gépi adatfeldolgozás esetén az előírt kódolás): b) a bizonylatot — kötegelt gépi adatfeldolgozási mód esetén a bizonylatokból összeállított csomagot — el kell látni a számlakijelölést, illetve a kódolást végző személy kézjegyével, valamint a könyveles (feldolgozás, rögzítés) megtörténtét, időpootiát iga­zoló és az egyeztetést, valamint a visszakeresést elősegítő hivatkozásokkal. (2) A feldolgozás során — lehetőleg párhuzamos munka nélkül — ellenőrizni kell a) az aláírók jogosultságát; b) a bizonylat tartalmi, számszaki és alaki he­lyességét, valamint azt, hogy a könyveléshez (adat­feldolgozó helyhez) minden bizonylat megérke­zett-e, továbbá azt, hogy az adatok feldolgozása teljeskörűen megtörtént-e; c) a folyamatokba épített ellenőrzés végrehajtá­sát. (3) Gépi feldolgozás esetén az adatrögzítés előtt a (2) bekezdésben előírt ellenőrzéseken kívül a kódszámok tartalmi és formai ellenőrzését is el kell végezni. A rögzített -adatok ellenőrzéséhez fel kell használni a feldolgozó gépek nyújtotta tech­nikai lehetőségeket (kontrollszámok, CDV ellenőr­zés, tételszám, tételsorrend-figyelés, táblaösszefüg­gés stb.). A számszaki, logikai és összefüggés ellen­őrzéseket lehetőleg a számítógépi programokba kell beépíteni. (4) A bizonylatra helytelenül bejegyzett adatok javítása során az eredeti bejegyzést át kell húzni úgy, hogy az eredeti bejegyzés (szám vagy szöveg) olvasható maradjon. A helyesbített adatokat az át­húzott száiri, illetve szöveg fölé kell írni. A hibás bejegyzést minden példányon javítani kell; fel kell tűntetni továbbá a helyesbítés időpontját és a bizonylatot a helyesbítő személynek alá kell írnia. Pénztári és bank bizonylatokat javítani nem sza­bad: A rontott pénztári bizonylat, készpénzcsek­kek, elszámolási utalvány stb. helyett új bizony-

Next

/
Oldalképek
Tartalom