Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 48. szám

48. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1031 A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének utasítása A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 3/1978. (TK. 48.) MT TH számú utasítása a tanácsok szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról szóló 30—5/1971. (TK. 19.) MT TH számú utasítással közzétett Irányelvek kiegészítéséről 1. A tanácsok szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról szóló 30—5/1971. (TK. 19.) MT TH számú utasítás mellékleteként közzétett Irányelveket — az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — a városi és a városkörnyéki községi tanácsok szervezeti kapcsolatainak kialakítására vonatkozóan, a jelen utasítás mellékletében foglaltakkal egészítem ki. 2. Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba. Dr. Rajt Miklós s. k., a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese Melléklet a 3/1978. (TK. 48.) MT TH számú utasításhoz A 30—5/1971. (TK. 19.) MT TH számú utasítás mellékleteként közzétett Irányelvek IX. Fejezetének 11. pontja — a városi és a városkörnyéki községi tanácsok szervezeti kapcsolatainak kialakítására vonatkozólag —< kiegészül a következő 11/A ponttal: „11/A a) A városi és a városkörnyéki tanácsok Szabályzatuk külön fejezetébe foglalják a testületek közötti szervezeti kapcsolatok rendjét, az együttműködés fő területeit és módszereit. A tanácsok a kapcsolatok formáit az önállóság és a közös érdekeken nyugvó együttműködés alapján, a helyi körülményeknek megfelelőén alakítják és fejlesztik. b) A tanácsok közötti szervezeti kapcsolatok helyi szabályozása különösen a következőkben indokolt: — A városi tanácselnök gondoskodik arról, hogy a városkörnyéki községek helyzetét is érintő testületi előterjesztések előkészítésébe bevonják az érdekelt városkörnyéki községi tanácsok elnökeit. A testületek közötti kapcsolatok erősítése érdekében a városi tanács terveit, programjait a városkörnyéki községek helyzetére, lakosságának ellátására kiható részeiben ismertetik a városkörnyéki községi tanács végrehajtó bizottságával, kérik véleményüket és arról a városi tanácsot is tájékoztatják. A városi Szabályzat előírja, hogy a tanács ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a város. környéki községi tanácsok elnökeit, esetenként vb titkárait. A városkörnyéki község nem tanácsi szervei képviselőinek a meghívására a napirendtől függően kerül sor. A városi tanács végrehajtó bizottságának ülésére a közös érdekű témák tárgyalásához meghívják az érintett városkörnyéki községi tanács elnökét. A városkörnyéki községi tanács Szabályzata rendelkezik arról, hogy a tanácselnök a városi tanácsülést követő községi tanácsülésen tájékoztatást ad a község lakosságát érintő kérdésekről. —' Ahol több városkörnyéki községi tanács kapcsolódik a yároshoz, ott a tervszerűbb és hatékonyabb együttműködés érdekében városkörnyéki koordinációs bizottságot alakítanak. A koordinációs bizottság elnöke a városi tanácselnök, titkára a városi vb titkár, tagjai a városkörnyéki községi tanácsok elnökei. A városi tanácselnök-helyettes tevékenységi felügyelete körében a bizottság elnökhelyettesi feladatait látja el. A városkörnyéki községek ellátásában résztvevő nem tanácsi szervek képviselői a koordinációs bizottság munkájában — vagy egyes ülésein — a bizottság elnökének felkérése alapján vesznek részt. — A koordinációs bizottság rendszeresen vizsgálja az együttműködés időszerű feladatait; összehangolja a közös távlati fejlesztési célkitűzéseket; a középtávú és éves terveket; vizsgálja a közös érdekű feladatok társulás útján történő megvalósításának lehetőségeit; egyeztetett javaslatokat dolgoz ki a tanácsok közös érdekű, jelentősebb döntéseire; szervezi és ellenőrzi a közös feladatok végrehajtását. — A koordinációs bizottság előmozdítja az együttműködés körének szélesítését, különösen a települések koordinált fejlesztésében, anyagi eszv közeik hatékonyabb felhasználásában, a lakosság ellátásának javításában, összehangolja a körzet infrastrukturális fejlesztését, a közlekedési összeköttetések javítását, a lakossági (kereskedelmi, szolgáltatási, egészségügyi, oktatási, közművelődési, a testnevelés és sport stb.) ellátás olyan szervezését és fejlesztését, amely megfelel a települések szerepkörének. A tanácsok önállósága alapján a kölcsönös egymásrautaltság figyelembevételével, a bizottság iránymutatásai szerint, a városi tanácsi szervek végzik a tervező munka összefogását, szervezését. A városi tanácsi szervek — a községek helyzetének, igényeinek ismeretében — a megyei útmutatások alapján és a vonzáskörzet fejlesztésében érdekelt, résztvevő nem tanácsi szervekkel együttműködve készítik elő a területfejlesztés javaslatait. Egyeztetik ezeket a városkörnyéki községekkel és segítik a városkörnyéki községek fejlesztési célkitűzéseinek és terveinek kidolgozását. Ennek során számításba veszik a községek egymás közötti együttműködésének a lehetőségeit is. — A koordinációs bizottság ügyrendet dolgoz ki, melyet egyhangú szavazattal fogad el. Az ügyrend a bizottság működését érintő fontosabb kérdéseket szabályozza. (A bizottság összehívása, munkaterve, szavazás, tájékoztatási kötelezettség