Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 46. szám

1006 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1U. öZ*clJ 3. § (1) Gázveszélyes területen közhasználatú vízmű i csak a termelt és szállított víz gáztartalmának (a gáz-víz viszonynak) a vizsgálata alapján ki­adott engedéllyel üzemeltethető. (2) Gázveszéles területen minden közhasználatú vízművet ellátó víztermelő berendezés (a továb­biakban: kút) vízének gáztartalmát a vízjogi en­gedélyes (beruházó, üzemeltető) köteles megvizs­gáltatni. Ha a vizsgálat eredménye szerint a víz gáztartalma a határértéket meghaladja, a vizet — a vízügyi hatóság által meghatározott típusú gáztalanító berendezéssel — a gáztól mentesíteni kell. (3) Az ország gázveszélyes területeit és azokon a vizsgálat megismétlésének gyakoriságát, e ren­delkezés melléklete állapítja meg. 1 4. § Űj kútnak gázveszélyes területen történő léte­sítése esetén a vízügyi hatóság a létesítmény víz­gazdálkodási műszaki megoldásának elvi megha­tározásában a kérelmező figyelmét felhívja a 3'. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálati kötele­zettségére, a vízjogi létesítési engedélyben pedig előírja a gázvizsgálat eredményét tartalmazó szak­véleménynek az üzemeltetési engedély iránti ké­relemhez való csatolását. 5. § (1) Gázveszélyes területen új kút üzemelte­tésére vízjogi engedély — a (3) bekezdésben fog­lalt kivétellel — csak akkor adható, ha a kút vize gázmentes vagy a gáztól mentesítik. (2) Ha a gázvizsgálat eredménye szerint a víz gázmentesítése szükséges, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását meghatá­rozott típusú gáztalanító berendezés felszerelésé­től teszi függővé. (3) Ha a kút vízének gáztartalma a határértéket meghaladja, a vízügyi hatóság a kút üzemeltetését meghatározott — a gáztalanító berendezésnek a megállapított határidőben történő felszereléséig terjedő — időre engedélyezheti, feltéve, hogy — a víz gáztartalma a 3 NL/m3-t nem haladja meg, és — a gázrobbanás veszélye a fogyasztási helye­ken is hatásos biztonsági intézkedésekkel kizár­ható. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az üzemeltetési engedély iránti kérelemhez a bizton­sági intézkedéseket részletesen meghatározó üze­meltetési szabályzatot is csatolni kell. (5) A rendelkezés hatálya alá tartozó és esetleg vízjogi engedély nélkül üzemelő kutak engedé­lyezési eljárását haladéktalanul le kell folytatni, s annak során már az (1)—(4) bekezdés rendel­kezését alkalmazni kell. 6. § (1) A gázveszélyes területen vízjogi engedély alapján már üzemelő közhasználatú vízműveknél az engedélyes köteles a gázvizsgálatot első ízben 1980. december 31-ig, ezt követően pedig e ren­delkezés mellékletében meghatározott gyakori­sággal elvégeztetni, és az annak eredményét tar­talmazó szakvéleményt a vízügyi hatósághoz be­nyújtani. Mulasztás esetén a vízügyi hatóság az engedélyest ennek teljesítésére határozattal kö­telezi. (2) Ha a szakvélemény szerint a víz gázmente­sítése szükséges, a vízügyi hatóság a meghatáro­zott típusú gáztalanító berendezés felszerelésére — az 5. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásá­val — kötelezi az engedélyest. (3) Ha engedélyes az (1) vagy (2) bekezdés alap­ján hozott határozatban megállapított kötelezett­ségének határidőben nem tesz eleget, a vízügyi hatóság a vízmű üzemeltetését megtilthatja. 7. § (1) A gáz-víz viszony vizsgálatát a vízjogi en­gedélyesnek a Vízgazdálkodási Intézetnél kell megrendelnie. (2) A vizsgálat eredményéről készült szakvéle­ményt a megrendelőnek, a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnak, valamint a Vízgazdálko­dási Intézetnek is meg kell küldeni. 8. § (1) A mintavételt és a gáz-víz viszony vizsgá­latát csak az a szerv végezheti, amelyik erre az Országos Vízügyi Hivataltól kijelölést nyert. (2) A kijelölés iránti kérelmet a Vízgazdálkodási Intézet útján kell benyújtani. (3) A mintavétel és a vizsgálat műszaki felté­teleit, valamint technológiai előírásait az Országos

Next

/
Oldalképek
Tartalom