Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 44. szám

44. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 977 (ö)55 Ingatlanértékesítésnél, ha a felek az ellenérték tekintetében részletfizetésben állapodtak meg, a teljes ellenértéket abban a naptári évben kell bevételnek tekinteni, amelyben az ügylet létrejött. Az adót azonban a törlesztő-részletek arányában lehet megfizetni. Vhr. 32. § (1) A bevételből levonható az a termelési és kezelési költség, amely a bevétel megszerzése és biztosítása érdekében az adóévben felmerült, illetőleg kifizetést nyert. (2)56 Termelési és kezelési költségek: az anyagés árubeszerzésre, a szállításra, a karbantartásra, az állóeszközök indokolt felújítására, a vásárolt fogyóeszközre fordított összegek, a társadalombiztosítás alá eső és a bérügyi rendelkezések megtartása mellett kifizetett bérköltségek és járulékaik — ide értve az alkalmazottak munkabére után járó külön általános jövedelemadót is —, az egyéb üzemi költségek (üzlet stb. bére, a fűtés és világítás költsége, a távbeszélő díja, a saját közlekedés- és szállás költsége, a telephelytől távol foglalkoztatott dolgozók utazási, étkezési és szállásköltsége, a műszaki leírás, tervrajz stb. költsége, a bérmunka díja, az alvállalkozó részére adott ellenérték, az adóköteles tevékenységgel kapcsolatban igénybe vett OTP hitelre fizetett kamat stb.), továbbá a tevékenységgel összefüggő tagdíjak, a betegségi biztosítás, a kötelező nyugdíjbiztosítás stb. Termelési költségnek kell tekinteni a megrendelő által igazolt garanciális javítás során felmerült költségeket, valamint — magánkereskedőknél'és a vendéglátóipart folytatóknál — iga'zolt árubeszerzéseikkel kapcsolatban a 4/1963. (III. 11.) Bk M számú rendelet 1. számú mellékletében megjelölt normalizált hiány mértékét is. A kisiparos évi bevételének 3%-Éng, a magánkereskedő pedig évi bevételének 1%-áig, de mindkét esetben legfeljebb évi 6000 forintig terjedő összegben, bizonylat nélkül számolhat el termelési és kezelési költséget. (3)57 Termelési és kezelési költségként kell figyelembe venni a kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló épületek, gépek, berendezések, felszerelési tárgyak járművek (a továbbiakban: állóeszköz) beszerzési árát is. A gépek, berendezések és felszerelési tárgyak akkor tekinthetők állóeszköznek, ha elhasználódási idejük — rendeltetésszerű használat mellett — három évnél hosszabb és beszerzési értékük 5000 forintnál nagyobb. Ellenkező esetben fogyóeszköznek minősülnek. Az állóeszköz beszerzési árát az alábbiak szerint lehet költségként elszámolni: a) az állóeszköz pótlásakor (értékesítésekor, selejtezésekor) teljes egészében, vagy 53 A Vhr. 31. §-ának (6) bekezdése a Vr/4. 10. §-ával megállapított szöveg, amellyel a Vhr. eredeti szövege kiegészült. 56 A Vhr. 32. §-a (2) bekezdésének szövege a Vr/1. 14. §-ának (1) bekezdésével és a Vr/3. 16. §-ával kiegészített szöveg. 57 A Vhr. 32. §-a (3) bekezdésének első három mondata a Vr. 2. §-ával megállapított szöveg, amely a Vhr. 32 §-a (3) bekezdésének eredeti első mondata helyébe lépett. b) a kisiparosoknál és magánkereskedőknél az 1969. január hó 1. napját követően beszerzett állóeszközök évenkénti értékcsökkenési leírása útján, vagy c) 58 az élelmiszertárolás céljára beszerzett üzleti (üzemi) hűtőberendezések, valamint a lakossági szolgáltatást végző kisiparosok által gépek, berendezések, felszerelési tárgyak beszerzésére fordított és igazolt kiadásokból összesen legfeljebb 30 000 forintot a kiadás felmerülésének évében, a fennmaradó részt pedig az azt követő években a b) pont szerint. (4) Ha az adózó az értékcsökkenési leírás adómentes elszámolását adóbevallásában, illetőleg a jogorvoslat során nem kérte, ezt az érintett állóeszközzel kapcsolatban a későbbiek során már nem igényelheti. Ilyen esetben a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint kell eljárni. (5) Ha az értékcsökkenési leírás alá vont állóeszközt az adózó, annak teljes leírása előtt pótolja (értékesíti, kiselejtezi), további költségként a régi állóeszköz beszerzési árának csak azt a részét számolhatja el egy összegben, amely leírásra még nem került. Ha a pótolt vagy kiselejtezett állóeszköz később kerül értékesítésre, azzal kapcsolatban ilyen címen már további költség nem számolható el. (6) 59 Az állóeszköz nyilvántartásban [Vhr. 64. § (5) bek.] az év utolsó napján szereplő állóeszköz beszerzési árának (értékének) az alábbi százalékban meghatározott részét kell értékcsökkenés címén évenként — a teljes leírásig — adómentesen elszámolni: a) épületeknél, építményeknél 3%, b) gépeknél, berendezéseknél, felszerelési tárgyaknál 10%, c) a kizárólag sajátos üzemi (üzleti) járműveknél 20%. (7) 60 Az állóeszközökről, az anyag- és árukészletekről, a félkész- és késztermékekről a tevékenység megkezdésekor és azt követően minden év utolsó napján, illetőleg a tevékenység megszűnésekor vagyonleltárt kell készíteni. Az állóeszközt, továbbá az anyag- és árukészletet beszerzési áron, ' az adózó által előállított félkész- és késztermékeket pedig a saját munka ellenértékével csökkentett előállítási költségek figyelembevételével kell értékelni. Olyan épület esetében, amelynél a\ kivitelezés sajátosságai miatt a ráfordítási költségek bizonylattal maradéktalanul nem igazolhatók, az épület beszerzési árát — vitás esetben — szakértő bevonásával kell megállapítani. 58 A Vhr. 32. §-a (3) bekezdésének c) pontja a Vr/1. 14. §-a i2) bekezdésével megállapított szöveg, amelynek utolsó mondatát a Vr/3. 31. §-a hatályon kívül helyezte. 59 A Vhr. 32. §-ának (6) bekezdése a Vr/3. 30. §-ának (1) bekezdésével módosított szöveg. M A Vhr. 32. §-ának (7) bekezdése a Vr/1. 14. §-ának (3) bekezdésével kiegészített szöveg.