Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 32. szám

766 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 32. szám A szülők összes rendszeres pénzbeni bevételének megállapítása (Gyüsz. 20. §-ának (3) bekezdése) azért szükséges, mert ennek alapján lehet kiszámítani, hogy a kiskorú családjában — a Csjt. 61—62. §-a alapján tartásra kötelezettek (kötelesek) össze jövedelmének figyelembe vételével — a szülőkre és az általuk eltartottakra (az egy főre) jutó havi kereset, illetve egyéb jövedelem összege eléri-e vagy sem a mindenkori saját jogú nyugdíjminimumot. Azt kell megállapítani, hogy a Csjt. rendelkezéseinek megfelelően a megelőzés sorrendjében ki teljesíti a kiskorú tartását. Az önálló keresettel, jövedelemmel rendelkező családtagok jövedelmét nem kell beszámítani, ha a kiskorú tartását — a közelebbi rokon megelőző tartási kötelezettsége miatt — nem teljesítik (pl. a szülőkkel együttélő nagyszülők jövedelmét, vö: 5. ponttal). így tehát a kiskorút ténylegesen eltartók összes rendszeres pénzbeni bevételét kell elosztani az eltartók és az eltartottak számával. 4. Munkaviszonyban nem álló szülő esetében a Gyer. 108. §-ának (2) bekezdését nem lehet alkalmazni, de gondosan kell vizsgálni a segélyezést kizáró okokat. Munkaviszonyban nem álló, csak a gyermekei (gyermeke) gondozását, nevelését ellátó szülő esetében a Gyer. 108. §-ának (2) bekezdésében szereplő 1200 Ft eszmei jövedelmet nem lehet figyelembe venni, mert ez csak az állami gondozási díj megállapítására vonatkozik. Ha viszont a szülőnek valamilyen forrásból mégis van rendszeres pénzbeli bevétele (pl. tartásdíjat kap), azt az összjövedelembe be kell számítani. Munkaviszonyban nem álló szülő esetében gondosan kell vizsgálni a segélyezést kizáró okokat. A Gyer. 86. §-a (3) bekezdésének a), illetve d) pontjában említett kizáró oknak kell tekinteni, ha például a szülő csupán a nevelési segély reményében szüntette meg munkaviszonyát, vagy ha munkakerülő életmódja miatt nincs kereső foglalkozása. 5. A kiskorú, illetve nagykorú testvér keresete nem számítható be a szülők összjövedelmébe. Ha a rendszeres nevelési segélyben részesülő kiskorú családjában keresettel rendelkező kiskorú, illetve nagykorú testvér él, a szülők összjövedelmébe a testvérek keresete nem számítható be. A Csjt. 61. §-ából következően ugyanis a kiskorú testvér nem köteles eltartani testvérét. A nagykorú testvér sem köteles eltartani kiskorú testvérét, ha a kiskorú a szülők gondozásában él, mert a szülők tartási kötelezettsége — a Csjt. 61. §-a (4) bekezdésének szabályai szerint — megelőzi a nagykorú testvérét. A saját háztartási költségeihez való hozzájárulásnak tekintendő, ha a keresettel rendelkező kiskorú, illetve nagykorú testvér keresményéből hozzájárul a közös háztartás költségeihez, „hazaad" bizonyos összeget. A Csjt. 85. §-a alapján a tizennegyedik életévet betöltött kiskorú ugyanis a munkájával szerzett szabad rendelkezése alatt álló keresményéből a háztartás költségeihez megfelelő mértékben köteles hozzájárulni. A nagykorú testvér pedig a szülőkkel való megállapodás szerint ad hozzájárulást. Mindezekből következik az is, hogy az önálló keresettel rendelkező kiskorú és nagykorú testvért nem lehet figyelembe venni eltartott családtagként az egy főre eső jövedelem megállapítása során, mert nem a szülők által eltartottak. 6. Nem állapítható meg nevelési negély, illetve a segélyt meg kell vonni, ha a gyermek a szülő hibájából nem tejesíti tankötelezettségét, vagy ha igazolatlanul nem jár rendszeresen iskolába A tankötelezettség teljesítését a nevelési segély is hatékonyan segíti, mert biztosítja a gyermek megfelelő ellátását, a gyermek- és ifjúságvédő intézet nevelőszülői felügyelője támogatja a szülőt a gyermek nevelésében és ellenőrzi a rendszeres iskolába járást is [Gyer. 86- §-a (4) bekezdésének a) és b) pontja]. A nevelési segély megállapítása előtt szigorúan kell vizsgálni, hogy a szülő gondoskodik-e gyermeke rendszeres iskolába járásáról, mert ha ezt elmulasztja, vagy ha nem képes megszüntetni az igazolatlan mulasztásokat, a Gyer. 86. §-a (3) bekezdésének a)—b) és f) pontja alapján a gyermek nem részesülhet nevelési segélyben. A nevelési segélyt meg kell vonni (Gyer. 90. §-a), ha a szülőt a szabálysértési hatóság jogerős határozatban elmarasztalta tankötelezettség megsértése szabálysértés miatt [17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet 153. §]. Különös gondossággal kell eljárni abban az esetben is, ha nem a szülő hibájából mulaszt igazolatlanul a tanuló. Meg kell vonni a nevelési segélyt, ha ugyanabban a tanévben saját hibájából másodszor mulaszt igazolatlanul a gyermek, tekintet nélkül a mulasztott órák, illetve napok számára. Ilyenkor a gyámhatóság az állami gondoskodás megfelelőbb formáját alkalmazza: intézeti elhelyezésben részesíti vagy állami gondozásba veszi a gyermeket. 7. Nevelési segély csak kiskorú gyermek részére állapítható meg. A Gyer. 86. §-a (1) bekezdésének és 89. §-a (2) bekezdésének egybevetéséből következik, hogy nevelési segély csak a gyermek kiskorúsága idején állapítható meg. A megállapított segélyezést a nagykorúság elérése nem szakítja meg, hanem a segélyezés a gyermek nagykorúságának elérése után keresőképességéig, illetve tanulmányainak befejezéséig tarthat. Ez ideig a gyámhatóság hatásköre is fennáll. A nevelési segélyt meg kell vonni, ha a segélyezett saját hibájából tanévet veszít. Értelemszerű tehát, hogy nagykorú részére nevelési segélyt megállapítani nem lehet. 8. Bentlakásos intézménybe felvett és ott nevelkedő gyermek esetében hiányzik a nevelési segély megállapításának alapvető feltétele, ezért részére nevelési segélyt megállapítani nem lehet. A rendszeres nevelési segély célja, hogy elősegítse a kiskorú saját családjában való nevelését