Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 30. szám

706 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 30. szám Tvr. 2. § (1) Magánkereskedői tevékenységet magánkereskedői igazolvány alapján lehet folytatni. Magánkereskedői igazolványt a tanács kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) adhat ki. (2) A magánkereskedő a fogyasztókat, felhasználókat közvetlenül kiszolgáló üzletszerű kiskereskedelmi, vendéglátó, drogéria-ipari, kölcsönző, megőrző tevékenységet folytathat. A magánkereskedés gyakorlásának szabályai irányadók a mutatványosokra is. (3) Nem magánkereskedő a saját termékeit értékesítő kisiparos és a mezőgazdasági kistermelő. Tvr. 3. § (1) Magánkereskedői igazolványt az a nagykorú személy kaphat, aki a kereskedés folytatásához előírt szakképzettséggel, szakmai gyakorlattal, vagy szakmai ismeretekkel rendelkezik, a kereskedésből nincs kizárva és állandó lakhelye van. (2) Magánkereskedői igazolvány két személy szerződésen alapuló társulásának (közkereseti társaság) is adható. A szerződés érvényességéhez a szakigazgatási szerv jóváhagyása szükséges. (3) Magánkereskedői igazolvány határozott vagy határozatlan időre adható. A határozott időre szóló magánkereskedői igazolvány érvényessége öt évnél kevesebb nem lehet. (4) A magánkereskedő csak egy magánkereskedői igazolványt kaphat akkor is, ha az több szakma folytatására jogosít. Vhr. 1. § (1) A magánkereskedői igazolványt a szakigazgatási szerv az ellátási igényeknek megfelelően az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi hálózat hiányának pótlása, a helyi árualapok feltárása, a magánkisipárosok anyagellátásának javítása érdekében adhat ki. (2) Magánkereskedői igazolvány — az előző bekezdésben meghatározott célok érdekében — elsősorban város és község peremterületén, a községben, állami és Szövetkezeti kiskereskedelmi hálózattal el nem látott lakótelepülésen, üdülő-, kiránduló- és nyaralóhelyeken történő magánkereskedés gyakorlására adható. (3) A városok területi központjaiban folytatható magánkereskedésre — a vásárcsarnok, piactér területét kivéve — magánkereskedői igazolványt csak a lakosság elsőrendű szükségleteinek ellátására, illetve a hiányzó szolgáltatások pótlására szabad, indokolt esetben kiadni. (4) A magánkereskedés (a továbbiakban: kereskedés) folytatására jogosító — e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott — „iparigazolvány" továbbra is érvényben marad. Vhr. 2. § (4) Magánkereskedői igazolványt e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szakmákra és a 2. számú mellékletnek megfelelő szöveggel szabad kiadni. A mellékletben nem említett vagy eltérő elnevezésű szakmára magánkereskedői igazolvány a belkereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) előzetes engedélyével adható. (2) Több szakma (szakmai ágazat) gyakorlására jogosító magánkereskedői igazolványt csak rokonszakmákra szabad kiadni. A rokonszakmákat a Kiskereskedők Országos Szervezetének (a továbbiakban: KISOSZ) meghallgatásával a miniszter állapítja meg. (3) Nem minősül a kereskedés társas gyakorlásának az alkalmi egyesülés (közös árubeszerzés, áruszállítás stb.). Vhr. 3. § (1) A . magánkereskedői igazolvány iránti kérelemben a kérelmező családi, és utónevét, lakcímét, születési helyét és idejét, személyi igazolványának számát, az engedélyezni kért szakmát és a telephelyet fel kell tüntetni. (2) A kérelemhez 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt kell mellékelni. A szakigazgatási szerv a kérelmezőnek igazolja, hogy az erkölcsi bizonyítvány beszerzése magánkereskedői igazolvány kiadásához szükséges. (3) A kérelmező köteles igazolni, hogy a) az árusítóhely létesítéséhez szükséges eszközökkel rendelkezik; b) adó, vagy társadalombiztosítási járulék hátraléka nincs; c) szakismerete vagy szakmai gyakorlata van, d) a közegészségügyi és járványügyi hatóság szerint a szakmára előírt közegészségügyi személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik. A kérelmező szakismeretét vagy szakmai gyakorlatát a miniszter irányelvei alapján a KISOSZ igazolja. (4) Italmérésre jogosító magánkereskedői igazolvány kiadásához szükséges a telephely szerint illetékes járási, városi, kerületi rendőrkapitányságnak a közrend és közbiztonság szempontjából megadott hozzájárulása. (5) A magánkereskedői igazolvány kiadásánál azonos feltételek mellett a nemzeti gondozottat előnyben kell részesíteni.