Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 29. szám

29. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 701 Indokolás : A Buzsák, Somogyszentpál és Balatonfenyves községek háromszögébe első, nagybereki Fehérvíz őslápja a Balaton egykori árterének, a marcali dombok által kettéosztott, keleti medencéjében fekszik. A medence feküje az egykori Pannontenger maradványa, amelyre geológiailag középpleisztocén korú folyami homok települt. Ez a felső-pleisztocén korú löszös-homokkal együtt mind a lápterületen, mind annak szélein — kisebb foltokban — megtalálható. Rajtuk a század elején kezdődő csatornázási munkák megindulásáig összefüggő, kiterjedt mocsárvilág terült el. A századfordulón Borbás V. még tündérrózsás hínárosokról (Nymphaeetum albo- luteae) tesz említést; feljegyzések tanúsítják, hogy 1915-ben a terület nagyobbik részét nyílt víztükör foglalta el. A lecsapolások, vízrendezések következtében ez a pusztuló ősláp csak az övcsatornán belüli, mélyebb fekvésű helyeken őrizte meg közel természetes állapotát. A Nagybereki Fehérvíz védelmet érdemlő értékei : 1. Növényvilág. Az ősláp legmélyebb helyein a tőzegláp-talajt egész esztendőben felszíni víz borítja. Ezeknek tocsogóiban, kisebb-nagyobb vízállásaiban és csatornáiban a fehér tündérrózsa (Nymphaea álba), a sárga vízi tök (Nuphar luteum) és a békatutaj (Hidrocharis morsus-ranae) másutt erősen megcsappant állományai alkotnak virágzó hínárszőnyeget (Hydrocharietum). A békalencsés vízi-rence társulás (Lemneto—Utriculárietum) ritka dísze a béikaililiom (Hottonia palustris). E vizek partjait nádasok szegélyezik (Scirpo-Phragmitetum), amelyek feltöltődött, olylkor 1,5 m mély tőzeges láptalajain téli sásosok (Cladietum marisci) állományaiba mennek át. A téli sás (Cladium mariscus) maga is ritkulóban levő sásfélénk, amely éppen a Balaton somogyi partvidékén alikotott kiterjedtebb állományokat (C. m. balatonicum). Legszebb jellemző faja a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris) is ma már ritkaság. A mészben gazdag területek jellegzetes üde lápréttársulásai közül az ősláp két legfontosabbja: az áramló talajvizű, forrásos helyeiken kiterjedt szittyós, síkláp (Juncetum subnodulosi) és a csetkákás láprét (Schoenetum nigricantis). Utóbbiban a névadó feketélő csetkákán (Schoenus nigricans) kívül önálló szerephez jut a lápi sás (Carex Davalliana), a barna sás {C. hostiana) vagy a mocsári nyúlfarkfű (Sesleria uliginosa). Védendő növény ritkaságai itt a magyar lednek (Lathyrus pannonicus) és a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris). Külön ki kell emelnünk a társulás semlyékjeiben élő vízigázlót (Hydrocotyle vulgáris), amely a belső-somogyi lápokkal közös ritkaság. Ez is olyan növényföldrajzilag rokon vonás, amiért a Fehérvíz-i őslápot (a Nagyberekkel együtt) az előillir flóravidék (Praeillyricum) belsősomogyi flórajárásába (Somogyicum) soroljuk. A kiszáradó láprétek (Junceto-Molinietum) — mint a kotus-tőzeges láptalajok utolsó azonális társulása — a mocsári ibolya (Viola stagnina), a szibériai nőszirom (Iris sibirica). a buglyos szegfű (Dianthus superbus) és a kornis tárnics (Gentiana pneumonanthe) élőhelye. A lápos réti talajokon mocsárrétek (Agrostetum albae. Alopecuretum pratensis) díszlenek. A fűz-nyár ligeterdők (Salicetum albae-fragilis) alárendelt szerepet játszanak. 2. Állatvilág A Nagybereki Fehérvíz állatvilága rendkívül gazdag, számos itt élő faj hazánk faunájában a kiemelten védettek kategóriájában szerepel. A fehérvíz madárvilágának legjelentősebb fajai: a nagy kócsag (Egretta alba), a kis kócsag (Egretta garzetta) és a kanalasgém (Platalea leucorodia), a nyári lúd (Anser anser), a réti fülesbagoly (Asio flaummeus), a bakcsó (Nycticorax nycticorax), a vörösgém (Ardea purpurea), a bölömbika (Botaurus stellaris), a pocgém (Ixobrychus minutus) és a barna rétihéja (Circus aeruginosus). A fűzbokrok között rendszeresen költ a berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) és a karvalyposzáta (Sylv.a nisoria), a nádast számos nádiposzáta faj népesíti be. Átvonulóban megjelenik az üstökös gém (Ardeola ralloides), rendszeres téli vendég a réti sas (Haliaetus albicilla). A védett emlősfajok közül az itt élő jelentősebb fajok: a nyuszt (Martes martes). a nyest (Martes foina), a molnárgörény (Mustela eversmanni), a hermeliri (Mustela erminea) és a borz (Meles meles). A Nagybereki Fehérvíz az egykor nagy kiterjedésű mocsárvilág fajgazdag láp- és mocsárrétjeinek jellegzetes maradványa. Védelem alá helyezését jelentős tájképi, növény- és állattani tudományos értékei indokolják. A természetvédelmi intézkedések az élőhely és az élővilág védelme mellett lehetővé teszik a terület okszerű gazdasági hasznosítását és közvetve a Balaton vízvédelmét ás szolgálják. * * * A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson az érdekelt tulajdonosok, kezelők és hatóságok a védetté nyilvánítással egyetértettek. A védetté nyilvánítást akadályozó tényező az eljárás során nem merült fel. A határozatban leírt terület olyan természeti értéket képvisel, amelyet az 1961. évi 18. számú törvényerejű rendelet előírása szerint védelem alá keil helyezni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Jelen első fokú határozat hozatalát a 12 1971. (IV. 1.) Korm. számú rendelet, a fellebbezés kizárását pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 87. §-a biztosítja. Rakonczay Zoltán s. k.. a?. Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke