Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 29. szám

29. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 689 c) Az erdészeti kísérletek és a génkészletek megőrzése érdekében szükséges erdőgazdasági munkákat a kísérleteket folytató intézmény szakvéleményének figyelembevételével az erdőgazdasági üzemtervben kell megtervezni. A kutatást és a kísérleteket a ihosszútávú kísérleti terv és a kezelési útmutató szerint kell végezni. d) Növény védőszer csiaik •rovardúlás esetén, az Országos Természetvédelmi Hivatal (továbbiakban: OTvH) hozzájárulásával alkalmazható. e) Külszíni bányászati tevékenység nem engedélyezhető. f) Legeltetni, füvet kasználni, almot és földet élvinni tilos. g) Szemetelni, szemetet, hulladékot lerakni, táborozni nem szabad. Tüzet rakni csak a kijelölt tűzrakóhelyen szabad. 7. A védett terület természetvédelmi kezelésével a MÉM Veszprémi Állami Erdőrendezőséget bizom meg. Természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos költségeket a MÉM Veszprémi Állami Erdőrendezőség költségvetésében kell előirányozni és biztosítani. 8. Egyéb rendelkezések: a) A védett terület határán „Természetvédelmi Terület" feliratú, továbbá figyelmeztető és tájékoztató táblákat kell elhelyezni. b) A 2. sz. mellékletben feltüntetett földrészletek védetté nyilvánítását az illetékes földhivatalnak az ingatlan nyilvántartásába be kell vezetnie. c) E határozatban foglalt előírások és tilalmak megszegőivel szemben a vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. d) E határozat a Tanácsok Közlönyében történő közzététel napján lép hatályba és ellene fellebbezésnek helye nincs. Indokolás : A kísérleti erdő a Magas-Bakony északnyugati nyúlványán fekszik. Növényföldrajzilag a magyar flóratartomány (Pannonicum) Dunántúli-Középhegység flóravidék (Bakonyicum) bakonyi flórajárásába (Vesprimense) tartozik. Zonális erdőtársulása a szubmontán bükkösök sajátos megjelenési formája, a gyertyán-elegyes bükkös (MelittiFagetlum), néhány atlanti-mediterrán, illir, ill. zömében középeurópai fajjal. Legszebb ezek közül örökzöld törpe-cserjénk, a babérboroszlán (Daphne laureola), a tavaszi kamkalin (Primula acaulis), a máj virág (Hepatica nobilis), Farkasgyepü és Németbánya között a pirítógyökér (Tamus communis). A montán jelleget a hegyi veronika (Veronica montana) bizonyítja. Ugyanitt van a MagasBakony egyik legszebb forrása, a Csurgó-kút, szép mésztufa-sziklákon a Mniobryum albicans mohafajjal és 28 algafajjal. A bükkösök legszebb állományai gyöngyperjés (Melica uniflora), bükksásos (Carex pilosa), szagosmügés (Asperula = Galium odoratum), erdei madársóskás (Oxalis acetosella), sárga árvacsalános (Lamium = Galeobdolon luteum), medvehagymás (Allium ursium) és magaskórós (altherbosum) típusúak. Az erodált oldalakon megjelenik a mészkerülő bükkös (Deschampsio-Fagetum) jellegzetes acidofil növényzettel, körtikékkel (Pyrola sp.) és az igen ritka, alhavasi Györgyfűvel (Huperzia selago). Nagyon jellegzetesek a nyirkos szurdokerdők (Phyillitidi-Aceretum) gimpáfránnyal (Phyllitis scolopendrium) és a magashegyvidéki mohos csitrivel (Moehringia muscosa); ezenkívül a Mészkemence-árokban díszes vesepáfránnyal (Polystichum setiferum) s a Kövespatak völgyében pedig mirigyes tölgyespáfránnyal (Gymnocarpium Robertianum). A hazai erdőtársulások közül különös jelentősége van a bükkösöknek, mert ezek a legnagyobb szervesanyagtermelésű, legnagyobb fatömeget adó, természeteshez közel álló erdő ökoszisztémáink. A kiváló genetikai tulajdonságokkal rendelkező bükkök megőrzése az erdészeti genetikai kutatások és nemesítés miatt is fontos. 1926-ban, akkor az Erdőmémöki Főiskola mellett működő Erdészeti Kutatóintézet a Farkasgyepü környéki erdőkben nagyszabású erdőnevelési és erdőfelújítási kísérleteket indított el. Ezek ma hazánk legrégibb erdészeti kísérleti területei. 1936-ban az Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetsége (IUFRO) kongresszusán a kísérletek eredményeit ismertették és a kísérleti területeket a résztvevőknek bemutatták. A hosszú lejáratú erdészeti kísérletek célja a fontosabb hazai fafajok megfelelő erdőnevelési és erdőfelújítási módszereinek kialakítása. Az erdészeti kutatásokat a Magyar Tudományos Akadémia irányításával 1974-ben a bükkös ökoszisztémák kutató területévé bővítették, A hosszú időtartamú erdőnevelési és ökoszisztéma kutatásokhoz zavartalan természeti körülményeket kell biztosítani, ezért szükséges a kutatási terület és környéke természetvédelem alá helyezése. * * * A védetté nyilvánítást megelőző helyszíni szemlén és tárgyaláson a kezelő, az érdékeit hatóságok és szervek egyhangúlag kifejezésre juttatták és jegyzőkönyve foglalták, hogy a védetté nyilvánítással és a tervezett védelmi előírásokkal egyetértenek. A védetté nyilvánítást akadályozó vélemény, ill. tényező az eljárás során nem merült fel.' A határozatban leírt terület olyan értéket képvisel, amelyet az 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet előírásai szerint védelem alá kell helyezni, ezért .a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Jelen első fokú határozat hozatalát a 12 1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet, a fellebbezés kizárását pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 87. §-a biztosítja. y Rakonczay Zoltán s. k., az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke