Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)
1977 / 1. szám
6 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám b) a község zártkertjében — szántó művelési ágnál 1500 m2 — a többi művelési ágnál és a művelés alól kivett területnél 400 m2 területi mértéket eléri, vagy meghaladja. j2) Ha a földrészleten belül valamely művelési ág területe (művelés alól kivett terület) az (1) bekezdésben meghatározott mértéket nem éri el, azt a mellette levő nagyobb területű művelési ággal (művelés alól kivett területtel) együtt kell nyilvántartani. (3) A belterület nagyüzemi művelés alatt nem álló részén a) azt a földrészletet, amelynek területe a 400 m2-t nem haladja meg és rajta állandó jellegű épület van, művelés alól kivett területként kell nyilvántartani; b) a 400 m2-nél nagyobb területű földrészleten belül — a c) pontban foglalt kivétellel — az állandó jellegű épületet a hozzá tartozó udvarral együtt — függetlenül az általa elfoglalt terület nagyságától — 400 m2 területtel külön alrészletként kell nyilvántartani. A földrészlet ezt meghaladó részét, ha annak területe a 400 m2-t eléri — a hasznosításra való tekintet nélkül — kert művelési ágban kell nyilvántartani; c) a szocialista szervezet tulajdonában (kezelésében, használatában) levő állandó jellegű épülettel beépített földrészletet — függetlenül a földrészlet területétől és tényleges hasznosításától — művelés alól kivett területként kell nyilvántartani. E rendelkezés alkalmazásában szocialista szervezet az állam, az állami gazdálkodó szerv és az állami költségvetési szerv, a szövetkezet, a szövetkezetek érdekképviseleti szerve, a szövetkezeti gazdálkodó szervezet, a vízgazdálkodási társulat, a társadalmi szervezet, illetőleg annak vállalata, valamint a gazdálkodó szervek társulása. (4) A belterület nagyüzemi művelés alatt álló részén a földrészleten belül az állandó jellegű épületet — a hozzá tartozó udvarral együtt — akkor is külön alrészletként kell nyilvántartani, ha területe az (1) bekezdésben meghatározott mértéket nem éri el. (5) A külterületen a) azt a földrészletet, amelynek területe a 400 m2-t nem haladja meg és rajta állandó jellegű lakóépület van, művelés alól kivett területként kell nyilvántartani; b) a 400 m2-nél nagyobb földrészleten belül az állandó jellegű lakóépületet a hozzá tartozó udvarral együtt — az általa elfoglalt területet — akkor is külön alrészletként kell nyilvántartani, ha területe az (1) bekezdésben meghatározott mértéket nem éri el; c) az egyéb állandó jellegű épületet azzal a művelési ággal (művelés alól kivett területtel) együtt kell nyilvántartani, amelynek területéhez az épület tartozik. (6) A zártkertben az állandó jellegű épületet azzal a művelési ággal (művelés alól kivett területtel) együtt kell nyilvántartani, amelynek területéhez az épület tartozik." (7) Az ingatlannyilvántartás szempontjából állandó jellegű épületnek minősül a 12 m2-nél nagyobb, kőből, téglából, vályogból, tömött falból, továbbá vasbetonból készült vagy előregyártott elemekből összeállított épület; a faépületek vagy vasvázas épületek közül pedig az, amelynek szilárd alapja (kő, tégla, beton stb.) van." 9- § A vhr. 59. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Állami vagy szövetkezeti tulajdonban álló földrészleten létesített társas, illetőleg szövetkezeti ház nyilvántartására az 53—58. §-okban, valamint az (1)—(3) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az -eltéréssel, hogy a földrészletet és a rajta levő épületet a földhasználati jogra utalással külön kell nyilvántartani. A társasház (szövetkezeti ház) törzslapján csak a közös (szövetkezeti) tulajdonban levő épületet (épületrészeket, helyiségeket) kell bejegyezni." 10. § A vhr. 68. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő (4) és (5) bekezdés lép: (A változás átvezetéséhez vázrajz is szükséges.) „(4) Az épület (pince) feltüntetésére vonatkozó vázrajzot az érdekeltnek akkor is be kell nyújtania, ha az épület (pince) létesítését a tvr. 12. §-ának (4) bekezdése alapján egyébként bejelentenie nem kell. (5) Vázrajznak kell tekinteni a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 6/1969. (III. 11.) MÉM számú rendeletben meghatározott megvalósulási térképet, illetve helyszínrajzot, valamint a földhivatal által készített mérési jegyzetet is." 11- § A vhr. 73. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: s „73. § (1) A kérelmet az illetékes járási földhivatalnál kell íráában benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani. A kérelemben fel kell tüntetni a 9. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat