Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 19. szám

19. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 397 ennek megfelelő gazdasági tevékenységet. A ha­tósági igazolás, illetőleg engedély visszavonása esetén az annak alapján jóhiszeműen folytatott tevékenység miatt joghátrány nem alkalmazható. R. 65. § (1) Az alapszabályban a kapcsolódó és az ipari tevékenységet — az egységes ágazati osz­tályozási rendszer alkalmazásával — úgy kell meg­határozni, hogy az egyes tevékenységek tárgya, ágazati hovatartozása megállapítható legyen. (2) Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet valamely tevékenységét miniszteri felmentés vagy hatósági engedély alapján folytatja, a tevékeny­séget a felmentésben, engedélyben foglaltaknak megfelelően tünteti fel. Az üzemi tevékenység gyakorlása Tv. 44. § A termelőszövetkezet üzemi tevékeny­ségének elő kell segítenie a nagyüzemi gazdál­kodás fejlesztését, a természeti adottságok és gaz­dasági erőforrások kihasználását, a tagok és csa­ládtagok folyamatos foglalkoztatását, a közös gaz­daság, a tagok, a lakosság és a népgazdaság szük­ségleteinek a kielégítését, valamint a gazdálkodás jövedelmezőségét. Tv. 44. § (2) Hatályát vesztette. R. 66. § A termelőszövetkezet tevékenységi kö­rének kialakításánál biztosítani kell, hogy a külön jogszabály szerint végezhető ipari tevékenység ne menjen a mezőgazdasági termelés rovására, ha­nem segítse elő annak fejlődését. TERVKÉSZÍTÉS **Tv. 45. § A termelőszövetkezetek tervszerű üzemi gazdálkodásuk, a népgazdasági tervek meg­valósítása érdekében középtávú, valamint éves tervet kötelesek készíteni. Amennyiben a szüksé­ges feltételek mesvannak, fejlesztési tervet is kell készíteni. A terveket a saját erőre, a felvehető hi­telekre és a jogszabályokban megálapított, igény­bevehető támogatásokra kell alapozni. R. 67. § (1) A termelőszövetkezet terveit a nép­gazdasági tervezésről szóló törvény alapján, a népgazdasági tervek, a közös gazdaság és a ház­táji gazdaságok adottságai és szükségletei, az ér­tékesítési lehetőségek, valamint a gazdasági ösz­tönzők figyelembevételével készíti el. (2) A termelőszövetkezet üzemfejlesztési terv­ben határozza meg a termelés fejlesztésének (szer­kezetének, összetételének és a beruházásoknak) több éves időszakra szóló irányát. Vhr. 23. Az éves tervben meg kell határozni a termelés összetételét, annak munkaerőszükségle­tét, a termékek várható mennyiségét s azok fel­használását, valamint a beruházásokat és anyagi­műszaki eszközöket, továbbá a várható üzemi be­vételeket, a ráfordításokat és kiadásokat, a jöve­delmet, a jövedelem felhasználását, valamint a gazdálkodáshoz szükséges üzemviteli és beruházá­si hiteligényeket, illetve a hitelvisszafizetést. Vhr. 24. § Az önálló elszámolás alapján műkö­dő munkaszervezeti egység elszámolási rendjét, annak terjedelmét, a rendelkezésre bocsátott esz­közök, valamint az üzemviteli célokra szolgáló készletek felhasználását, a leltár szerint átvett termelőeszközök és vagyontárgyak kezelésének, gondozásának módját, a részleg által előállított eredmény felhasználását a vezetőség állapítja meg. Tv. 46. § A terveket a termelőszövetkezet köz­gyűlése állapítja meg. Az eredmény felhasználása **Tv. 47. § (1) A termelőszövetkezet bevételeiből fedezi a termelési költségeket és az egyéb ráfor­dításokat, illetőleg kiadásokat. (2) Termelési költségként kell elszámolni az el­használt forgóeszközök értékét, az értékcsökkenési leírást (amortizációt), a munkadíjat és a munka­bért a prémiumokkal, jutalmakkal együtt, a tagok részére elszámolt szülési és betegségi segélyt, a társadalombiztosítási járulékot, a földjáradékot, valmint minden egyéb — jogszabály által meg­határozott — ráfordítást. (3) A termelőszövetkezet külön jogszabályban meghatározott módon használhatja fel eredmé­nyét. R. 68. § A szakszövetkezet közgyűlése, küldött­gyűlése határozza meg, hogy a tagok vagyoni hoz­zájárulását (60. §) milyen arányban kell termelési költségek fedezésére, illetőleg fejlesztési alap nö­velésére fordítani. **Tv. 48. § (1) A termelőszövetkezet jogszabály­ban meghatározott alapokat létesít. (2) A termelőszövetkezet alapszabálya kimond­hatja más alapok képzését, továbbá meghatározott rendeltetésű pénzeszközök alapszerű kezelését is. (3) Az alapok képzésének, felhasználásának, pót­lásának, növelésének módját és mértékét, az ala­pok arányait — a jogszabályok keretei között — a termelőszövetkezet állapítja meg. (4) Az alapokat tervszerűen és rendeltetésüknek megfelelően, a gazdálkodásra és vagyonkezelésre irányadó szabályok szerint kell felhasználni. R. 69. § Az alapok képzésének, felhasználásának [Tv. 48. § (1)], az értékcsökkenési hányad leírásá­nak részletes szabályait a pénzügyminiszter a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel együt­tesen, az érintett minisztériumokkal (országos ha­táskörű szervekkel), valamint a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsával egyetértésben állapítja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom