Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 19. szám

394 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19. szám az 1967. évi IV. tv. (továbbiakan: FTT) 34. §-a értelmében térítés ellenében állami tulajdonba kell venni. Vhr. 12. § (1) Közös tulajdonban levő föld esetén, ha a beviteli kötelezettség nem terjed ki valamennyi tulajdonostársra, az egész földterület csak a tulajdonostársak írásbeli hozzájárulásával adható a termelőszövetkezet közös használatába. Hozzájárulás hiányában meg kell szüntetni a földre fennálló közös tulajdont. (2) Ha a belterületen levő, közös tulajdonban álló föld természetbeni megosztása az építésügyi szabályok miatt nem lehetséges, a földbevitelt nem kell végrehajtani, az így visszamaradó földrészletet azonban be kell számítani a termelőszövetkezeti tag háztáji területébe. (3) A bevitt föld használatba vételéről a termelőszövetkezet elnöke köteles az erre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően a fold fekvése szerint illetékes járási, városi, járási-városi, fővárosi, kerületi földhivatalhoz (továbbiakban: járási földhivatal) a használatbavételtől számított 30 napon belül bejelentést tenni; továbbá gondoskodik a föld üzemi földnyilvántartásba történő bevezetéséről. Vhr. 13. § (1) A szakszövetkezeti tag kérheti a közös használatba adási kötelezettség mértékét meghaladó földjének közös használatba vonását is. (2) Ha a tagnak a közgyűlés által megállapított météket meghaladó földje kerül a közös használat céljára kijelölt területbe, kérésére a különbözetnek megfelelő csereföldet kell biztosítani a szakszövetkezet egyéb földjeiből. Vhr. 14. § A szakszövetkezet közös használatában van az föld, a) amelyen 1977. január hó 1. napjáig a szakszövetkezet éves terve alapján, közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett folytatott gazdasági tevékenysége keretében az üzemszerű közös gazdálkodása megvalósult; b) amelyre vonatkozólag a szakszövetkezet közgyűlése 1977. január 1. napját követően kimondta a közös használatbaadási kötelezettséget [Tv. 37. § (5) bek.]; c) amelynek tulajdon- vagy használati jogát a szakszövetkezet az államtól, a tagtól vagy kívülálló személytől jogszerű módon megszerezte (átengedés, megváltás, haszonbérlet stb.), tekintet nélkül a gazdálkodás módjára. ' Földjáradék Tv. 38. §. A termelőszövetkezet a használatában levő föld után a jogszabályban megállapított mértékű földjáradékot köteles fizetni. Nem kell földjáradékot fizetni a termelőszövetkezeti és az állami tulajdonban álló, valamint a haszonbérelt föld után. Vhr. 15. § (1) Földjáradékra jogosult a saját tulajdonában vagy haszonélvezetében levő föld után: a) a termelőszövetkezeti tag; b) a tag házastársa (élettársa) az életközösség fennállása alatt, valamint a tag özvegye; c) az idős, élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozó személy, ha a megélhetése alapjául szolgáló föld családtagja földbeviteli kötelezettsége alapján került a termelőszövetkezet használatába, függetlenül attól, hogy a családtaggal közös háztartásban él és önálló keresettel rendelkezik; d) a termelőszövetkezet használatában levő föld haszonélvezője [FTT. 3. § (3) bek. c) pontja]. (2) A szakszövetkezet köteles földjáradékot fizetni a közös használatban levő földek után. Vhr. 16. § (1) A földjáradék mértéke — a (2) bekezdésben meghatározott kereteken belül — a közös használatba adott saját föld katataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után — a közgyűlés határozatától függően — 5—10 kg búza állami felvásárlási áron számított forint értéke. (2) A kataszteri tiszta jövedelemnek a földjáradék megállapításánál figyelembe vehető mértéke — szőlő, gyümölcsös és erdő kivételével — hektáronként nem haladhatja meg a 28 aranykoronát. Egy termelőszövetkezeti tag a vele közös háztartásban élő személyekkel együtt legfeljebb 15 hektár föld alapulvételével részesülhet földjáradékban. (3) Szőlő, gyümölcsös és erdő művelési ágú bevitt föld esetén a földjáradék mértékét — ha a telepítés költségeit a termelőszövetkezet nem térítette meg — a föld kataszteri tiszta jövedelme alapján a termő szőlő, gyümölcsös és erdő értékének figyelembevételével, egyébként pedig a talaj minőségének megfelelő szántóföldre megállapított aranykorona-érték figyelembevételével kell kiszámítani. Vhr. 17. § (1) A földjáradék kiszámításakor a föld átadáskori kataszteri tiszta jövedelmét kell irányadónak tekinteni. (2) Ha a bevitt föld átadáskori kataszteri tiszta jövedelmét kifejező aranykorona-érték nem állapítható meg, a földjáradék szempontjából a termelőszövetkezet közös használatában levő bevitt, azonos művelési ágú földek átlagos aranykorona szerinti tiszta jövedelmét kell alapul~venni. (3) A földjáradék (haszonbér) a zárszámadás jóváhagyásának napján válik esedékessé. Vhr. 18. § (1) A földjáradék mértékét a 16. § (1)—(2) bekezdése szerinti határok között a termelőszövetkezet alapszabálya egységesen, pénzben állapítja meg. (2) A bevitt föld után fizethető földjáradék alapjárul szolgáló kataszteri tiszta jövedelemből le kell vonni a kijelölt háztájiként használt föld kataszteri tiszta jövedelmét és a maradvány után fizethető a földjáradék.