Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 16. szám

354 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 16. szám Az érzékszervi fogyatékos gyermek beiskolázásakor minden esetben ki kell kérni az illetékes szakorvos véleményét, a beiskolázásnak egyéni elbíráláson kell alapulnia. Az enyhén nagyothalló, gyengénlátó vagy kisebb mozgásfogyatékosságban szenvedő' gyermeknél a normál közösségbe való beiskolázást kell előnyben részesíteni. A beiskolázáskor az orvosi vizsgálatnak célja, hogy olyan testi és szellemi fejlettségű egészséges gyermekek kerüljenek iskolába, akik a követelményeknek egészségkárosodás bekövetkezése nélkül megfelelnek. Nemleges javaslat esetén a beiskolázást akadályozó okot a gyermek egészségügyi ^törzslapján meg kell jelölni (pl. testi fejletlenség, szellemi és érzékszervi fogyatékos, képezhetetlen fogyatékos). Amennyiben egészségügyi okok miatt egy év felmentést javasoltak, úgy az egészségügyi szolgálatnak arra kell törekednie, hogy a gyermek egy év múlva az iskolai megterhelést vállalhassa. Az előzetesen óvodába járt, tanköteles korba lépett gyermeket — ha egy év tartamára felmentik — az óvoda köteles egy évre visszavenni. Ezeknek a gyermekeknek rendszeres gondozását a gyermekegészségügyi ellátás kiemelt feladatai közé kell sorolni. (Rendszeres orvosi, védőnői ellenőrzés, a talált betegség gyógyítása, a betegségi állapot korrekciója és folyamatos kontrollja.) A tanköteles korba lépőknél — épp úgy, mint a tanköteles korúaknái csak akkor indokolt felmentést javasolni, ha az iskolábajárás a gyermek egészségi állapotát veszélyezteti, a gyermek testileg feltűnően fejletlen és erősen fáradékony, így idegrendszerére a várható terhelés károsan hat. (Lásd részletesen az egyes kórképeknél.) Az egészségi állapoton kívül külső körülmények miatt a gyermek érettségében való visszamaradás is oka lehet az iskolaéretlenségnek. Az iskolaéretlen gyermek egész személyiségében vagy csak egyes részterületeken (pl. biológiai vagy szociális) marad el hasonló korú társaitól. Az iskolaéretlenség okai együttesen is előfordulhatnak. A testi fejlődésben való lemaradás nem jár feltétlenül együtt pl. a psychikus téren való elmaradással. Az általános vagy részleges lemaradás felismerése után megfelelő módszerek alkalmazásával a retardáltság megszüntethető, a gyermek iskolaéretté tehető. Az érzékszervi fogyatékosság (látásélesség, halláscsökkenés), a különböző betegségek, ha időben nem korrigálják, akadályai lehetnek a sikeres iskolakezdésnek. Ugyanúgy akadálynak kell tekinteni, ha alacsony termetű és súlyú, gyengébb izomrendszerű, csökkent teherbírású, fáradékony a gyermek idegrendszere igerlékenyebb, finomabb mozgásai fejletlenek, gátlási folyamatai nem alakultak ki megfelelően. Általában helytelen kizárólag csak egv tünet alapján elhalasztani az iskolakezdést. Ha a személyiség jegyeket illetően a lassú fejlődést tükröző vonások kompenzálása az iskolába lépés időpontjáig sem teljes, ha arra mód van, a gyermeket pl. korrekciós osztályba lehet elhelyezni. A differenciált oktatás esetén remény van arra, hogy a gyermek eredményesen kezdje el és végezze tanulmányait. Tanköteles korba lépő látási, hallási ill. testi fogyatékos gyermekeket is a lakás szerinti általános iskolába kell beíratni. Arról a beírt gyermekről, aki fogyatékossága miatt nem képes az általános iskolában tanulni, a továbbiakban az iskola igazgatója gondoskodik. A testi és érzékszervi fogyatékosokat a megfelelő iskolatípusba országos bizottságok helyezik el. A bizottság elé a gyermeknek vinnie kell az anamnesis és előzetes kivizsgálás leleteit. A már tanulmányokat folytatók áthelyezésére az igazgató tesz javaslatot a megyei (fővárosi) tanács vb. művelődésügyi szakigazgatási szervének. [A látási, hallási, ill. a testi fogyatékos gyermekek elhelyezésével foglalkozó országos bizottságok feladata az óvodás korú testi- és érzékszervi fogyatékos gyermekek felvételi vizsgálatának elvégzése, óvoda típusba és csoportba sorolása is, valamint szakvélemény adása az óvodába feltételesen felvett gyermekek (ideiglenes) eltanácsolására.] Az értelmileg enyhe és középsúlyos fokban fogyatékos gyermekek az oktatási miniszter 111/1975. (M. K. 7.) OM számú utasítása értelmében kisegítő iskolába (osztályban), illetőleg foglalkoztató iskolában tesznek eleget tankötelezettségüknek. [1962. évi 13. sz. tvr. 1.5 (2) bekezdés.] Kiválasztásuk, áthelyezésük eljárás keretében történik, amelyet a megyei (fővárosi) állandó áthelyező bizottságok folytatnak le. Az áthelyezési eljárás megindítására a tankötelezettség szempontjából illetékes általános iskola igazgatója a szolgálati út betartásával tesz javaslatot a bizottságot működtető művelődésügyi osztálynak. Az áthelyezési eljárás megindítását kezdeményezheti : a) az általános iskola 1—2 osztályába (kivételesen magasabb osztályba) járó tanuló esetében az osztálytanító; b) a tanköteles korba lépő vagy 6 éves korában 1 évre felmentett gyermek esetében az óvónő, az iskolára előkészítő foglalkozást, ill. iskolaérettségi vizsgálatot végző pedagógus, valamint a nevelési tanácsadó; c) az értelmi fogyatékosok óvodáiban és az egészségügyi gyermekotthonban nevelt, tanköteles korba lépő gyermekek esetében, az intézmény igazgatója. Az utóbbi két pont alatt említett gyermekeket az általános iskolába be kell írni, de már a tanév elejével áthelyezhetők a kisegítő iskolába. Felvétel az első osztályba „Az iskola igazgatója kivételesen olyan gyermek felvételét is engedélyezheti, aki a hatodik életévét a tanév első hónapjában (szeptember 1.