Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 325 tala megjelölt személy az örökös, illetőleg több örökös esetében az örökösök között az örökléssel kapcsolatos kérdésekben nincs vita. A közjegyző által felvett jegyzőkönyvekből mindez nem állapítható meg, e feltételek vonatkozásában a jegyzőkönyv egyetlen adatot sem tartalmaz. Mindezek a hiányok a közjegyző által kiállított jogerős öröklési bizonyítványt megalapozatlanná teszik, miértis annak hatályon kívül helyezése indokolt. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. EL 21.034/1976/2. számú, a legfőbb ügyész Pfl. 32.347/1976. számú törvényességi óvásával egyező határozata alapján.) 10. Ha a per tárgyi költségmentes, ez a kedvezmény a peres felet a végrehajtási eljárásban is megilleti. Az 1/1973. (I. 24.) IM számú rendelet 2. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt rendelkezés szerint a szövetkezeti tagsági viszonyból származó per tárgyi költségmentes. A tárgyi költségmentesség azt jelenti, hogy a kedvezmény a peres felet a per egész tartamára és a végrehajtási eljárásban is megilleti. A végrehajtási eljárás alatt viszont nemcsak a szorosan vett végrehajtási folyamat értendő. Ide tartoznak mindazok a perek is, amelyek a végrehajtással összefüggésben megindíthatok. így kiterjed a tárgyi költségmentesség kedvezménye az adott esetben a végrehajtás megszüntetése iránt indított perre is. Ennek oka az a szoros kapcsolat, amely az említett perek és a végrehajtási eljárás között fennáll. Ha a szövetkezet vezetősége által hozott és a közjegyző által záradékolt jogerős határozat szövetkezeti tagsági viszony alapján felvett összeg visszafizetéséről szól, e határozat végrehajtásának megszüntetése iránt indított per is szövetkezeti tagsági viszonyból származó tárgyi költségmentes pernek tekintendő. Ennélfogva a bíróság végzésében tévesen hívta fel felperest a kereseti illeték pótlólagos lerovására, és az illetékfeljegyzési jog engedélyezéséhez szükséges nyilatkozat csatolásának hiányában a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül törvénysértéssel utasította el. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. I. 21.307/1976/2. számú, a legfőbb ügyész Pfl. 32.792/1976. számú törvényességi óvásával egyező határozata alapján.) 11. Szerződésen alapuló ingatlanszerzési képesség vizsgálata a hagyatéki eljárásban. Az állampolgárok lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló 32/1971. (X. 5.) Korm. számú rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az a személy, illetőleg család, aki lakás- vagy üdülőtulajdonnal már rendelkezik, további lakás, illetőleg üdülőtulajdont — öröklés kivételével — nem szerezhet. E jogszabály 7. §-ában foglalt rendelkezés szerint a tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. E jogszabályi rendelkezésekkel összefüggésben a hagyatéki eljárásról szóló, 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet (He.) 41. § (1) bekezdése helyébe lépett 1/1975. (IX. 17.) IM számú rendelet 7. §-a értelmében már a hagyatéki tárgyalásra szóló idézésben figyelmeztetni kell a feleket arra, hogy ha az örökös a hagyatékhoz tartozó ingatlant örököstársára kívánja átruházni, legkésőbb az első tárgyaláson az illetékes szakigazgatási szerv által záradékolt nyilatkozatot köteles csatolni arra vonatkozóan, hogy a másik fél tulajdonszerzési korlátozás alá nem esik, vagy a szerzési korlátozás alól felmentést kapott. Az adott ügyben a közjegyző az idéző végzést kiegészítette a fenti figyelmeztetéssel, a felek azonban ennek ellenére a szakigazgatási szerv által záradékolt nyilatkozatot, illetőleg felmentő határozatot nem szereztek be, azt az iratokhoz nem csatolták. Ilyen körülmények között a szükséges iratok csatolására a közjegyzőnek az érdekelteket ismételten fel kellett volna hívnia, illetve a He. 41. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a szóban forgó ingatlan-illetőség ajándékozása vonatkozásában a felek jognyilatkozatát figyelmen kívül kellett volna hagynia. A megajándékozott örököstárs szerzőképességére vonatkozó igazolás hiányában a közjegyző a felek közötti egyezséget — mint élők közötti jogügyletet — nem hagyhatta volna jóvá és a hagyatékot e részben — ajándékozás jogcímén — nem adhatta volna át. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. EL 21.634/1976/2. számú, a legfőbb ügyész Pfl. 33.939/1976. számú óvásával egyező határozata alapján.) Közlemény „A kulturális igazgatás kézikönyve" c. kiadvány megjelenéséről A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Vállalat 1977 májusában megjelenteti „A kulturális igazgatás kézikönyve" c. kiadványt. A kézikönyv a kulturális területre vonatkozó jogszabályi anyagot, a jelentősebb állásfoglalásokat és irányelveket tartalmazza. A kiadvány hasznos segédeszközül szolgál a tanácsok végrehajtó bizottsága művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervei, továbbá a kulturális intézmények (könyvtárak, művelődési otthonok, levéltárak, múzeumok, színházi és zenei intézmények stb.) és vállalatok dolgozóinak. Mivel a kiadvány a kulturális élet számos egyéb területét (sajtóigazgatás, könyvkiadás, szerzői jog stb.) is érinti, ezért a kézikönyv azoknak a szerveknek (pl. minisztériumok, társadalmi szervezetek, szövetkezetek, vállalatok, egyes oktatási-ne-