Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 315 II. sz. melléklet a 3/1977. (IV. 2.) Kip M sz. rendelettel módosított 3/1968. (I. 16.) Kip M sz. rendelethez A kisiparos fizikai dolgozóinak a képzettségi fokozatokba történő besorolása 1. Segédmunkás az a dolgozó, akinek ipari szakképzettsége nincs, munkája elvégzéséhez legfeljebb egy havi begyakorlási idő szükséges. 2. Betanított munkás I. (egyszerű betanított munkás), akinek ipari szakképzettsége nincs, azonban átlagos munkást figyelembe véve a munka elvégzéséhez legfeljebb 6 hónapig tartó betanulási idő szükséges. 3. Betanított munkás II. (bonyolult betanított munkás) az a dolgozó, akinek ipari szakképzettsége nincs, azonban átlagos munkást figyelembe véve a munka elvégzéséhez 6 hónapnál hosszabb betanítási idő szükséges. 4. Szakmunkás az a dolgozó, aki szakmunkásbizonyítvánnyal (segédlevéllel), mesterlevéllel vagy olyan középfokú, illetve magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, amely alapján szakmunkás munkakört betölthet. a) Szakmunkás I. az a dolgozó, aki a 4. pontban felsorolt előírásoknak megfelel és a szakmábavágó gyakorlata az 1 évet nem éri el. b) Szakmunkás II. az a dolgozó, aki a 4. pontban felsorolt előírásnak megfelel és legalább egy évi, de öt évnél rövidebb szakmábavágó gyakorlatot igazol. c) Szakmunkás III. az a dolgozó, aki az előző 4. pontban felsorolt előírásoknak megfelel és legalább öt évi, de 10 évnél rövidebb szakmábavágó gyakorlatot igazol. d) Szakmunkás IV. az a dolgozó, aki a 4. pontban felsorolt előírásoknak megfelel, különleges személyi adottságokkai és legalább 10 évi igazolt szakmábavágó gyakorlattal rendelkezik. Az építőanyag- és építőiparban a technikusokat és az annál magasabb képesítésű dolgozókat gyakorlati idejüktől függetlenül, legalább a szakmunkás III. kategóriába kell sorolni. 5. A szakmába vágó gyakorlatot a szakmunkásbizonyítvány (segédlevél) vagy ennek hiányában mesterlevél, illetve ennél magasabb műszaki képesítést igazoló érettségi bizonyítvány, - oklevél megszerzésétől kell számítani. III. számú melléklet a 3/1977. (IV. 2.) Kip M sz. rendelettel módosított 3/1968. (I. 16.) Kip M számú rendelethez A kisiparos fizikai dolgozójának bérkategóriába történő besorolása a képzettségi és munkakörülményi fokozat együttes figyelembevételével 11. kategóriába sorolható az a segédmunkás, 21. kategóriába sorolható az a betanított munkás I., 31. kategóriába sorolható az a betanított munkás II., 31. kategóriába sorolható az a szakmunkás I., 41. kategóriába sorolható az a szakmunkás II., 51. kategóriába sorolható az a szakmunkás III., 61. kategóriába sorolható az a szakmunkás IV., aki normál erőkifejtés mellett és normál munkakörülmények között végzi munkáját, vagyis munkavégzését a nehéz munka és kedvezőtlen körülmények, egészségi ártalom, veszély nem befolyásolják. 12. kategóriába sorolható az a segédmunkás, 22. kategóriába sorolható az a betanított munkás I., 32. kategóriába sorolható az a betanított munkás II., 32. kategóriába sorolható az a szakmunkás I., 42. kategóriába sorolható az a szakmunkás II., 52. kategóriába sorolható az a szakmunkás III., 62. kategóriába sorolható az a szakmunkás IV., aki normál erőkifejtés mellett, de kedvezőtlen (egészségre ártalmas vagy veszélyes) körülmények között végzi munkáját. 13. kategóriába sorolható az segédmunkás, 23. kategóriába sorolható az a betanított munkás I., 33. kategóriába sorolható az a betanított munkás II., 33. kategóriába sorolható az a szakmunkás I., 43. kategóriába sorolható az a szakmunkás II., 53. kategóriába sorolható az a szakmunkás III., 63. kategóriába sorolható az a szakmunkás IV., aki nagy erőkifejtést igénylő nehéz fizikai munkát végez, vagy a munkát több, különösen kedvezőtlen (egészségre ártalmas és veszélyes, stb.) körülmények között végzi. Egészségügyi ártalom, ha a dolgozó egészsége munkahelyén a munka huzamosabb végzése esetén, fokozott mértékben van veszélyeztetve. Az egészségügyi ártalom csak orvosi igazolás alapján vehető figyelembe. Veszélyes körülmény csak különleges esetekben ismerhető el (pl. magasban végzett munka. stb. vagyis, ha a dolgozó akár az anyag, akár a gyártás technológiája miatt fokozott veszélynek van kitéve, amit védőberendezéssel teljesen kiküszöbölni nem lehet), mert bizonyos veszély szükségképpen mindenhol van. Nehéz az a fizikai munka, amelynél a munka kalóriaszükséglete a napi (8 óra) 1300 kcal-t meghaladja. Ilyen erőkifejtés fordul elő 5—10 kg közötti teher mozgatásánál, ha a teherrel való terhelés elemi idejének összege a művelet alapidejének 80 százalékát meghaladja.