Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)
1977 / 15. szám
15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 311 hatóság vagy a lebonyolítással megbízott más szerv útján. (2) Az építési munkák elvégzését a tulajdonos (kezelő) és a használó tűrni köteles. (3) A pince helyreállítása esetén az építési munkák elvégzését követően az építésügyi hatóság megállapítja a pince tulajdonosát (kezelőjét) terhelő költséget, illetőleg költséghányadot, s erről a tulajdonost (kezelőt) értesíti. 5. § (1) Az állami tulajdonban álló pince kezelőjét az építésügyi hatóság a megállapított költség (költséghányad) 6 hónapon belüli megtérítésére kötelezi. (2) A nem állami tulajdonban álló pince tulajdonosa a költség (költséghányad) méltányos határidőn belüli megtérítését — az értesítéstől számított 30 napon belül — vállalhatja, a megtérítésre azonban nem kötelezhető. Ha a pince tulajdonosa a megtérítést nem vállalja, a költség (költséghányad) megtérüléséig a) a pince hasznosításáról a közületi szervek és a magánszemélyek elhelyezéséről, a földalatti tárolóterekről, illetőleg a raktárgazdálkodásról szóló jogszabályok rendelkezései szerint hatósági úton kell gondoskodni, továbbá b) a hasznosításból származó bevételt a költségek megtérítésére kell fordítani. (3) Ha a pince tulajdonosa a (2) bekezdés szerint vállalt megtérítési költelezettségét nem teljesíti, a tartozását adók módjára kell behajtani. 6. § Ha az építési munka elvégzése során a pincét, illetőleg annak egyes részeit megszüntették, emiatt a tulajdonost (kezelőt, használót) kártalanítás nem illeti meg. 7- § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 31/1968. (IX. 10.) Korm. számú rendelet 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A különösen nagy kárt okozó pincebeomlásokkal sújtott vagy veszélyeztetett területté nyilvánított településeken (településrészeken) levő földalatti tárolótereket érintő építési munkák engedélyezésével és elrendelésével kapcsolatos hatósági jogkört a 30/1964. (XII. 2,) Korm. számú rendelet 15. §-ában meghatározott építésügyi hatóság gyakorolja. Ilyen esetekben az építésügyi hatósági eljárásban a bányahatóság — a földfelszínen levő épületekhez szervesen tartozó pincék kivételével — a biztonság szempontjából szakhatóságként működik közre." Aczél György s. k., a Minisztertanács elnökhelyettese Miniszteri rendeletek A kulturális miniszter 3/1977. (III. 29.) KM számú rendelete a kulturális értékű tárgyak külföldre viteléről és külföldi kiállításáról A kulturális értékű tárgyak külföldre vitelét és külföldi kiállítását az 1030/1974. (VI. 22.) Mt. h. számú határozatban megállapított jogkörömben — a belkereskedelmi miniszterrel, a külkereskedelmi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőkben szabályozom : Általános rendelkezések 1- § E rendelet alkalmazásában kulturális értékű tárgy a) a műtárgy (bármely technikai eszközzel vagy eljárással készült képző- és iparművészeti alkotás — pl. festmény, grafika, szobor, dombormű, plakett, szőnyeg, falikárpit, bútor-, kerámia- és ötvösművészeti tárgy — a történeti értékű néprajzi, népművészeti és numizmatikai tárgy, a régészeti és történeti emlék, továbbá a tudományok és a technika történetének tárgyi emlékei, dokumentumai); b) az antikvária (az 1957 előtt nyomdai úton vagy sokszorosítással előállított könyv, folyóirat, hírlap, egyéb időszaki kiadvány, térkép, metszet, plakát, könyvjellegű kézirat, valamint ezek bármely technikai eljárással készített másolatai). Kulturális értékű tárgy külföldre vitele 2. § (1) Kulturális értékű tárgyat az ország területéről csak kiviteli engedély alapján szabad külföldre vinni. (2) A kiviteli engedélyt a következő szervek adják meg: a) magyar eredetű képzőművészeti alkotás (festmény, szobor, grafika, plakett, dombormű stb.) esetén a Magyar Nemzeti Galéria, b) külföldi eredetű képzőművészeti alkotás és régészeti emlék esetén — kivéve a c) és e) pontban felsoroltakat — a Szépművészeti Múzeum,