Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 11. szám

230 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11. szám pen fel kell szerkeszteni. Ha a kisajátítással érintett terület több térképszelvényre esik, ak­kor a hiteles térképmásolatot szelvényenként külön kell elkészíteni. A térképmásolatot — az áttekinthetőség érdekében — úgy is el lehet ké­szíteni, hogy a térképmásolatok egy lapon, de a szelvény keretei egymástól 1—2 cm távolságra legyenek. A kisajátításra kerülő terület elhatárolása és töréspontjának megjelölése 7. A földmérő és a kisajátítást kérő szerv a 2. pont és a Rendelet 3. § (1) a)—e) pontban em­lített adatok, hatósági határozatok (engedélyek) és tervek alapulvételével köteles a helyszínen együttesen bejárni a kisajátításra kerülő terület határvonalát és megjelölni annak töréspontjait. Ha a kisajátításra kerülő terület határvonala belterületen földrészletet metsz, az eljárásba az első fokú építésügyi hatóságot is be kell vonni. 8. A kisajátításra kerülő terűiét határvonalá­nak főbb töréspontjait a) külterületen 15x15 cm oldalélű, négyzet ke­resztmetszetű, tetején sima vagy 15 cm oldal­hosszúságú egyenlő oldalú háromszög kereszt­metszetű, letompított élű, mindkét fajtánál 60 cm hosszú és a földből kiálló részén olaj festékkel fe­hérre mázolt vagy meszelt vasbeton oszloppal; b) belterületen a városmérések telekelhatáro­lási munkáinál előírt csappal, szeggel, esetleg festéssel, illetve az a) pontban meghatározott há­romszög keresztmetszetű vasbeton oszloppal; c) a MÁV részére végzett kisajátításnál „MÁV" feliratú, közút részére végzett kisajátí­tásnál „ÜT" feliratú, a vízügyi szervek részére végzett kisajátításnál „VÍZ" feliratú, szabványos vasbeton oszloppal kell megjelölni. 9. A határvonal kővel megjelölt szomszédos pontjai között a legnagyobb távolság 200 m le­het; ennek megfelelően hosszú egyenes szaka­szokon a töréspontok közé kellő számú pontot kell az egyenesbe kitűzni és kővel megjelölni. Ha a kisajátítási határvonal vonalas létesítmény határvonalát metszi, a metszéspontokat a 8. pontban előírtak szerin kell megjelölni. 10. Vonalas létesítmények kissugarú íves ré­szeinél, ahol a töréspontok közel vannak egy­máshoz, csak a főbb töréspontokat kell kővel megjelölni; minden esetben ki kell tűzni és kő­vel állandósítani az ív elejét, végét és közepét. A többi (nem állandósított) töréspontot az ál­landósított töréspontokra vagy alappontokra be kell mérni. A bemérés adatait a mérési vázlaton úgy kell feltüntetni, hogy annak alapján a tö­réspontok a természetben bármikor kitűzhetők és koordinátáik számíthatók legyenek. 11. Egyszerűsített eljárással készülő kisajáítás esetében a határvonalat a természetben csak ak­kor kell megjelölni, ha a létesítmény erdőn ha­lad át, vagy ha a kisajátítást kérő azt indokolt esetben a földmérő szervnél külön megrendeli. A kisajátítási határvonal kitűzése és bemérése 12. Nagyobb kiterjedésű lerületek és vonalas létesítmények kisajátításánál, valamint ott, ahol a nyilvántartási térképen ábrázolt tömbök ha­tárvanala töréspontjainak koordinátái ismertek, a határpontokat az országos vetületi rendszerbe illeszkedő alappontok felhasználásával kell ki­tűzni, valamint bemérni. 13. A megyei földhivatal engedélyével gra­fikus alappontokra támaszkodva lehet bemérni a határvonal töréspontjait, ha: a) a kisajátítandó terület kisebb kiterjedésű és a területen vagy annak mintegy 800 méteres körzetében Viincsenek brszágos vetületi rend­szerben meghatározott alappontok, illetve meg­állapítható, hogy azok elpusztultak; b) a kisajátítás 1 km-nél rövidebb vonalas lé­tesítmény céljára történik; c) a kisajátítás 2 km-nél nem hosszabb vona­las létesítményhez kapcsolódó kiegészítő kisa­játítás céljára történik; d) a kisajátítás vonalas létesítmények rövid szakaszon végzett korrekciója céljából történik. 14. Terep- és térkép azonos pontok alapján grafikus módszerrel végezhető a bemérés és a kitűzés, ha az alaptérképek grafikus módszerrel készültek és numerikus alappontok nem állnak rendelkezésre, de olyan megfelelő terep- és tér­képazonos pontok találhatók, amelyek felhasz­nálásával a mérési eredmények egyértelműen be­illeszthetők az alaptérképbe és a megyei földhi­vatal a munka grafikus módszerrel való végre­hajtásához hozzájárult. 15. Az újonnan létesített numerikus, illetve grafikus alappontok kitűzésénél, meghatározásá­nál és állandósításánál az alappontsűrítési út­mutató, illetőleg — a szabatosan felmért terü­leteken — a szabatos felmérések végrehajtására vonatkozó szakmai szabályzat megfelelő rendel­kezéseit kell alkalmazni. 16. Egyszerűsített eljárssal készülő munkaré­szek esetében, ha a 11. pontban említett kivéte­les esetek alapján a kisajátítási határ megjelö­lésre kerül, úgy azt a 25. pontban előírt — a kisajátítási határvonalat meghatározó — adatok alapján kell kitűzni. A nyilvántartási térképmásolat helyszínelése és a kisajátítási határvonal térképezése 17. A földmérő szerv a nyilvántartási térkép hiteles másolatát köteles a helyszíni tényleges állapotnak megfelelően — figyelembe véve a ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom