Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 11. szám

230 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11. szám pen fel kell szerkeszteni. Ha a kisajátítással érintett terület több térképszelvényre esik, akkor a hiteles térképmásolatot szelvényenként külön kell elkészíteni. A térképmásolatot — az áttekinthetőség érdekében — úgy is el lehet készíteni, hogy a térképmásolatok egy lapon, de a szelvény keretei egymástól 1—2 cm távolságra legyenek. A kisajátításra kerülő terület elhatárolása és töréspontjának megjelölése 7. A földmérő és a kisajátítást kérő szerv a 2. pont és a Rendelet 3. § (1) a)—e) pontban említett adatok, hatósági határozatok (engedélyek) és tervek alapulvételével köteles a helyszínen együttesen bejárni a kisajátításra kerülő terület határvonalát és megjelölni annak töréspontjait. Ha a kisajátításra kerülő terület határvonala belterületen földrészletet metsz, az eljárásba az első fokú építésügyi hatóságot is be kell vonni. 8. A kisajátításra kerülő terűiét határvonalának főbb töréspontjait a) külterületen 15x15 cm oldalélű, négyzet keresztmetszetű, tetején sima vagy 15 cm oldalhosszúságú egyenlő oldalú háromszög keresztmetszetű, letompított élű, mindkét fajtánál 60 cm hosszú és a földből kiálló részén olaj festékkel fehérre mázolt vagy meszelt vasbeton oszloppal; b) belterületen a városmérések telekelhatárolási munkáinál előírt csappal, szeggel, esetleg festéssel, illetve az a) pontban meghatározott háromszög keresztmetszetű vasbeton oszloppal; c) a MÁV részére végzett kisajátításnál „MÁV" feliratú, közút részére végzett kisajátításnál „ÜT" feliratú, a vízügyi szervek részére végzett kisajátításnál „VÍZ" feliratú, szabványos vasbeton oszloppal kell megjelölni. 9. A határvonal kővel megjelölt szomszédos pontjai között a legnagyobb távolság 200 m lehet; ennek megfelelően hosszú egyenes szakaszokon a töréspontok közé kellő számú pontot kell az egyenesbe kitűzni és kővel megjelölni. Ha a kisajátítási határvonal vonalas létesítmény határvonalát metszi, a metszéspontokat a 8. pontban előírtak szerin kell megjelölni. 10. Vonalas létesítmények kissugarú íves részeinél, ahol a töréspontok közel vannak egymáshoz, csak a főbb töréspontokat kell kővel megjelölni; minden esetben ki kell tűzni és kővel állandósítani az ív elejét, végét és közepét. A többi (nem állandósított) töréspontot az állandósított töréspontokra vagy alappontokra be kell mérni. A bemérés adatait a mérési vázlaton úgy kell feltüntetni, hogy annak alapján a töréspontok a természetben bármikor kitűzhetők és koordinátáik számíthatók legyenek. 11. Egyszerűsített eljárással készülő kisajáítás esetében a határvonalat a természetben csak akkor kell megjelölni, ha a létesítmény erdőn halad át, vagy ha a kisajátítást kérő azt indokolt esetben a földmérő szervnél külön megrendeli. A kisajátítási határvonal kitűzése és bemérése 12. Nagyobb kiterjedésű lerületek és vonalas létesítmények kisajátításánál, valamint ott, ahol a nyilvántartási térképen ábrázolt tömbök határvanala töréspontjainak koordinátái ismertek, a határpontokat az országos vetületi rendszerbe illeszkedő alappontok felhasználásával kell kitűzni, valamint bemérni. 13. A megyei földhivatal engedélyével grafikus alappontokra támaszkodva lehet bemérni a határvonal töréspontjait, ha: a) a kisajátítandó terület kisebb kiterjedésű és a területen vagy annak mintegy 800 méteres körzetében Viincsenek brszágos vetületi rendszerben meghatározott alappontok, illetve megállapítható, hogy azok elpusztultak; b) a kisajátítás 1 km-nél rövidebb vonalas létesítmény céljára történik; c) a kisajátítás 2 km-nél nem hosszabb vonalas létesítményhez kapcsolódó kiegészítő kisajátítás céljára történik; d) a kisajátítás vonalas létesítmények rövid szakaszon végzett korrekciója céljából történik. 14. Terep- és térkép azonos pontok alapján grafikus módszerrel végezhető a bemérés és a kitűzés, ha az alaptérképek grafikus módszerrel készültek és numerikus alappontok nem állnak rendelkezésre, de olyan megfelelő terep- és térképazonos pontok találhatók, amelyek felhasználásával a mérési eredmények egyértelműen beilleszthetők az alaptérképbe és a megyei földhivatal a munka grafikus módszerrel való végrehajtásához hozzájárult. 15. Az újonnan létesített numerikus, illetve grafikus alappontok kitűzésénél, meghatározásánál és állandósításánál az alappontsűrítési útmutató, illetőleg — a szabatosan felmért területeken — a szabatos felmérések végrehajtására vonatkozó szakmai szabályzat megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. 16. Egyszerűsített eljárssal készülő munkarészek esetében, ha a 11. pontban említett kivételes esetek alapján a kisajátítási határ megjelölésre kerül, úgy azt a 25. pontban előírt — a kisajátítási határvonalat meghatározó — adatok alapján kell kitűzni. A nyilvántartási térképmásolat helyszínelése és a kisajátítási határvonal térképezése 17. A földmérő szerv a nyilvántartási térkép hiteles másolatát köteles a helyszíni tényleges állapotnak megfelelően — figyelembe véve a ki-