Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 10. szám

218 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám szeres használatbavétel napjával üzembe helye­zési okmányt kell kiállítani. (2) Az üzembe helyezési okmányon — az egye­dileg nyilvántartott (külön beruházási egység­számmal rendelkező) beruházásoknál — akkor kell alkalmazni a) „az egész beruházás üzembe helyezésre és teljesen befejezésre került" megjelölést, ha vala­mennyi tervezett létesítmény (állóeszköz) elké­szült és minden egyes állóeszköz jellegű vagyon­tárgyat (létesítményt) üzembe helyeztek és akti­váltak; b) „az alapvető kapacitás belépett" megjelölést, ha azokat a vagyontárgyakat (állóeszközöket) he­lyezték üzembe, amelyekkel termelhető', illetve előállítható az a termékmennyiség (szolgáltatás), amelyet a beruházás engedélyokiratában (beruhá­zási alapokmányban) a fejlesztési célkitűzés meg­valósításaként jóváhagytak. (3) A rendszeres használatbavétel napja az az időpont, amikor az üzemszerű termelés (szolgál­tatás, illetve rendeltetésszerű működés) megkez­dődik. Próbaüzemeltetésnél — ha annak befeje­zése és az üzemszerű termelés (szolgáltatás) meg­kezdése között időbeli megszakítás nincs — a rendszeres használatbavétel napja a vonatkozó előírások szerint sikeresen befejeződött próbaüze­meltetés utolsó napját követő munkanap. Föld és telek rendszeres használatbavételének napja a tulajdonjog, illetve a használati jog megszerzésé­nek időpontja. (4) Az üzembe helyezésről az üzemeltető köte­les gondoskodni. Ha az üzemeltető nem azonos a beruházóval, az üzembe helyezési eljáráson a be­ruházó is köteles részt venni. A beruházó a be­ruházást ebben az esetben üzembe helyezés (ak­tiválás) nélkül köteles az üzemeltetőnek jegyző­könyvileg átadni, és azt az üzemeltető átvenni. Ilyen esetben a beruházást a könyvelésben és a statisztikában befejezetlen beruházás átadás-átvé­teleként kell kimutatni. Az átadás-átvételi jegy­zőkönyvnek (mellékleteinek) tartalmaznia kell az üzembe helyezési okmány kiállításához és a be­számoláshoz szükséges adatokat is. (5) Ha a beruházó a beruházás lebonyolításával beruházási vállalatot vagy más szervet bízott meg, a beruházást ebben az esetben is az üze­meltető helyezi üzembe (aktiválja). (6) Az üzembe helyezési okmány a számviteli és a statisztikai adatszolgáltatás egységes bizony­lata. Az üzembe helyezési okmányt a 10. sz. mel­lékletben* foglaltak szerint megállapított módon és tartalmi követelményekkel kell elkészíteni. (7) Az üzemeltető az üzembe helyezési okmány egy példányát köteles megőrizni. Ha az üzemel­tető nem azonos a beruházóval, az üzembe helye­zési okmány kiállításától számított 15 napon belül annak egy példányát köteles a beruházónak át­* A 10. sz. melléklet a Tervgazdasági Értesítőben kerül közzétételre. adni, egy példányt pedig — a (8) bekezdés hatá­lya alá tartozó beruházások esetében 2 példányt — a beruházás pénzügyi lebonyolítását végző banknak megküldeni. (8) A bank az állami beruházásoknál — a ta­nácsi fejlesztési alapból megvalósuló egyéb állami beruházások (kivételével —, valamint a céljellegű hitelből megvalósuló beruházásoknál a negyedévet követő hónap 15. napjáig könyvelési értesítést küld az üzemeltetőnek, amelyen igazolja, hogy az üzembe helyezett állóeszköz értékét a használat­bavétel napjával elszámolt állományként nyilván­tartásba vette. Ha az üzemeltető az üzembe helye­zési okmányt az üzembe helyezést követő ne­gyedévben juttatja el a bankhoz, az — a pénzügyi intézkedések megállapítása szempontjából — az üzembe helyezés időpontjának a megelőző ne­gyedév utolsó napját tekinti. Aktiválás, befejezés 30/A. § (1) Az üzembe helyezés napjával azokat a hasz­nos ráfordításokat — a nem aktiválhatok kivéte­lével —, amelyek a rendszeresen használatba vett vagyontárgyak megvalósítása során közvetlenül fel­merültek, vagy amelyek arányosan terhelik azo­kat, aktiválni kell. A le nem számlázott ráfordí­tásokat a rendelkezésre álló adatok, a tervezett vagy szerződésben meghatározott összeg alapul­vételével kell aktiválni, és az aktivált értéket az elfogadott számlák alapján — figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is — utólag kell helyes­bíteni. Az aktivált értéket külön „Módosító üzem­be helyezési okmány" kiállításával kell helyesbí­teni, és a módosító okmány csak a módosítás ösz­szegét tartalmazhatja. (2) A beruházás egészét terhelő (pl. tervezési, próbaüzemeltetési, beruházási-igazgatási) költsé­geknek az egyes vagyontárgyak közötti elosztása az üzemeltető feladata, a beruházó által rendelke­zésre bocsátott adatok alapján. (3) Az üzembe helyezések alkalmával az annak időpontjáig felmerült, valamennyi nem aktiválha­tó beruházási költséget a számviteli előírásoknak megfelelően kell elszámolni, illetőleg leírni. (4) Az egyedileg nyilvántartott beruházást csak akkor szabad teljesen befejezettnek tekinteni, amikor valamennyi tervezett — termelő és nem termelő — létesítmény (állóeszköz-jellegű vagyon­tárgy) elkészült, azok rendeltetésszerű használat­ba vétele, üzembe helyezése megtörtént és min­den állóeszköz-jellegű vagyontárgyat (létesít­ményt)' üzembe helyeztek (aktiváltak). A beruhá­zás teljes befejezésének időpontja az „utolsó üzembe helyezés" záradékkal megjelölt üzembe helyezési okmány kiállításának napja. (5) A pénzügyi lezárás fogalmát akkor kell hasz­nálni, ha a beruházással kapcsolatos valamennyi kifizetés megtörtént, és a beruházás számláját a finanszírozó pénzintézet lezárta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom