Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 9. szám

200 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám módszerek elterjesztése, a hibák megszüntetése, a feladatok megoldása, a lakosság tájékoztatása, jogi ismereteinek, közéleti érdeklődésének és te­vékenységének fokozása érdekében. 2. A sajtó rendszeres tájékoztatása érdekében célszerű ennek szervezett rendszerét is kialakítani. A fővárosi, megyei tanácselnök a tájékoztatás rendjének meghatározásakor az alábbi követel­ményeket vegye figyelembe: a) a tisztségviselők, a szakigazgatási szervek vezetői és ügyintézői a feladatkörükbe tartozó ügyekben adjanak tájékoztatást; b) az előkészítés szakaszában levő olyan ügyek­ben, amelyekben még döntés nem született, a sajtót általában csak az illetékes tisztségviselő hozzájárulásával szabad tájékoztatni; c) a szakigazgatási szervek vezetői és ügyin­tézői a jelentős anyagi eszközöket igénylő intéz­kedésekről, beruházásokról tájékoztatást csak ak­kor adjanak, ha az ügyben döntésre jogosult szerv vagy személy már döntött; d) a szakigazgatási szervek a testületi előter­jesztésekre vezessék rá tájékoztatási javaslatu­kat a következők szerint: „A sajtó tájékoztatható azonnal", illetve ,, ... x napon belül", vagy ,,A sajtó nem tájékoztatható". A tájékoztatás kérdé­sében az illetékes tisztségviselő — szükség esetén a testület — dönt; ej a tájékoztatás az államtitok, szolgálati titok védelmét tartalmazó jogszabályok figyelembevé­telével történhet. Nem szabad tájékoztatást adni a bizalmas jellegű előterjesztésekről, határozatok­ról, illetőleg tervezetekről, pl. személyi ügyekben a döntésig; • f) a tanácsi szervek kísérjék figyelemmel a sajtó tanácsi tevékenységről szóló tájékoztatásait. Az ennek nyomán szükséges intézkedéseket te­gyék meg, illetőleg kezdeményezzék. 3. Tájékoztatást a Magyar Újságíró Szövetség által kiállított, érvényes igazolvánnyal rendel­kező újságíróknak szabad adni. 4. A nyilatkozó általában kérje meg az újság­írót a nyilatkozat visszahallgatására, elolvasásá­nak lehetővé tételére, illetőleg megtekintésére. (Az újságíró kötelességei közé tartozik ennek a kérésnek a teljesítése.) II. 5. Az Országgyűlési Könyvtárnak (címe: 1357 Budapest V., Kossuth Lajos tér 1—3. Pf. 3) meg kell küldeni a fővárosi, megyei, megyei városi tanács valamennyi hatályos tanácsrendeletét, va­lamint a tanács és a végrehajtó bizottság által 1977. január 1. nap]át követően elfogadott fő napirendi pontok előterjesztéseit, határozatait. Nem küldhetők azonban meg az államtitok és a szolgálati titok védelméről szóló jogszabályok hatálya alá tartozó anyagok. 6. Az Országgyűlési Könyvtártól a tanácsi szer­vek a tanácsi dokumentumok jegyzékét megren­delhetik. 7. A tanácsi dolgozók az Országgyűlési Könyv­tárban a tanácsi dokumentumokat tanulmányoz­hatják. 8. Ez az utasítás kihirdetése napján lép ha­tályba. Dr. Raft Miklós s. k., a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettese Vegyes rendelkezések Az Egészségügyi Minisztérium 91.496/1976. (Eü. K. 1977. 4.) Eü M számú irányelve a szociális étkeztetésről A szociális étkeztetésről szóló 16/1976. (XII. 24.) Eü M számú rendelet (a továbbiakban: R.) végre­hajtásának elősegítése érdekében az alábbi irány­elvet adom ki: 1. A szociális étkeztetés (a továbbiakban: étkez­tetés) biztosításával számos öreg embernek adha­tó támogatás akkor is, ha az adott helységben nincs öregek napközi otthona (a továbbiakban: ÖNO) vagy azt a rászoruló nem tudja elérni. Elkerülhető továbbá, hogy az ÖNO-ba szabálytalanul már ele­ve mozgásképtelen betegeket vegyenek fel étkez­tetésük biztosítása végett, és ezzel férőhelyeket kössenek le. 2. A R. 1. §-a lehetővé teszi, hogy a rászorulók — többek között — az ÖNO útján részesüljenek étkeztetésben. Azok az étkezők azonban, akik az ÖNO útján kapják meg az ételt (akár ott fogyaszt­ják el, akár elviszik vagy elvitetik azt, akár szer­vezetten kihordják nekik), nem minősülnek ÖNO gondozottnak, és élelmezésük költségeit a 222—01 Szociális gondozás (és nem a 221—02 öregek nap­közi otthona) költséghelyen kell előirányozni és el­számolni. Ugyanakkor azok az ÖNO gondozottak, akiknek betegségük ideje alatt az ételt átmenetileg kihordják, nem tekinthetők szociális étkeztetésben részesülőknek, és élelmezésük költségei a 221—I ' Öregek napközi, otthona költséghelyet terhelik. A két ellátási formát tehát mind szakmailag, mind a költségvetési gazdálkodás (költséghelyi elszámolás) szempontjából meg kell egymástól különböztetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom