Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1577 gyors alkalmazkodása. A javaslat ezért külön kiemeli a vállalat gazdálkodási körében ezeket a követelményeket. A vállalati jogok teljes körű felsorolására törvényben nincs mód, mivel a vállalatot megillető gazdálkodási jogosítványok mindig a vállalat konkrét gazdasági feladatához igazodnak. E jogosítványokat külön jogszabályok állapítják meg. A javaslat a vállalat jogképessége tekintetében általános szabályként fogalmazza meg, hogy a vállalatok gazdálkodása, valamint a rábízott vállalati vagyon kezelése körében minden olyan jog megilleti, amelyet tőle jogszabály kifejezetten nem von el. A javaslat továbbá a vállalatot megillető legfontosabb jogokról — nem teljes körű — felsorolást ad és kifejezésre juttatja azt a követelményt, hogy e jogosítványoknak az önálló vállalati gazdálkodás és felelősség általános feltételéhez kell igazodniuk (22. §). 2. A javaslat nem változtat azon a bevált szabályozáson, hogy a vállalat tevékenységi körét az alapító szerv határozza meg, s lehetővé teszi, hogy a vállalat tevékenységi körének gazdaságos ellátásához szükséges kiegészítő tevékenységet is folytathasson (25—26. §). A vállalat tevékenységi körét az alapító szerv határozza meg, de a vállalati termékszerkezet meghatározása és egyes termékek gyártása vagy megszüntetése vállalati hatáskörbe tartozik. Valamely tevékenység folytatásához vagy megszüntetéséhez azonban fontos népgazdasági érdekek fűződhetnek. A lakossági ellátásnál is figyelemmel kell lenni erre. A javaslat ezért lehetővé teszi," hogy ilyen tevékenység folytatását az alapító szerv a vállalat elsődleges feladataként írja elő. Ilyenkor ezt a tevékenységet csak az alapító szerv és az érdekelt ágazati miniszterek előzetes hozzájárulásával lehet megszüntetni vagy korlátozni (25— 26. §). 3. A jelenlegi szabályok szerint az alapító szerv a vállalatot „induló vagyon"-nal látja el. A gazdasági elemzések szerint ez formális előírás volt, mert nincs meghatározható tartalma. Az is vitás volt, hogy mit értünk ebből a szempontból vagyon alatt. Egy vállalat ugyanis nemcsak akkor „indulhat", ha a működéséhez szükséges termelési eszközök teljesen a rendelkezésére állnak, hanem akkor is. ha azoknak még csak egy része van meg. Az „induló vagyon" mértékének változásához az eddigi szabályozás szerint olyan jogkövetkezmények járultak, amelyeknek fenntartása szükségtelen. A javaslat ezért megszünteti az „induló vagyon" kategóriát s csak arról szól, hogy az alapító szerv a vállalat alapításakor a vállalatot tevékenységi körének ellátásához szükséges vagyonnal és más eszközökkel látja el (27. §). A vállalati gazdálkodás stabilitásának, továbbá a külső személyek, más vállalatok érdekei védelmének fontos elve az eszközelvonás tilalma. A javaslat — a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban — ezt az elvet fenntartja. A rugalmasabb gazdaságirányítási követelményekhez igazodóan azonban bővíti egyes vállalati eszközök elvonásának eseteit, lehetővé teszi, hogy a Minisztertanács az igényekhez igazodva (pl. termelési szerkezet korszerűsítése, a lakossági ellátás javítása érdekében) még más esetekben is megadja az egyes vállalati eszközök elvonásának lehetőségét (28. §). 4. A gazdasági társaságokra és társulásokra, továbbá a vállalat képviseletére külön jogszabályok az irányadók. A javaslat e körben csak utaló szabályozást tartalmaz (29—30. §). V. FEJEZET A VÁLLALAT ÁLLAMI IRÁNYÍTÁSA (31—40. §) 1. A vállalatok állami irányítását — különösen felügyeleti és ágazati irányítását — a népgazdaság általános gazdaságirányítási rendszerébe beillesztve, az irányítás különböző formáinak kölcsönösségét szem előtt tartva célszerű szabályozni. A javaslat a vállalatok közvetlen állami irányításának alapvető eszközeként továbbra is az alapító szerv által gyakorolt felügyeleti irányítást és ellenőrzést tekinti. A javaslat a felügyeleti szervnél koncentrálja az állam tulajdonosi helyzetéből eredő legfontosabb jogosítványokat (vállalatalapítás, tevékenységi kör meghatározása és módosítása, az alapvető személyzeti-politikai feladatok ellátása, felügyeleti ellenőrzés stb.). A javaslat azonban a felügyeleti irányítást is a jogok és kötelezettségek egységének elve alapján szabályozza, s a felügyeleti irányítás jogosultságai mellett, kiemeli a felügyeleti irányítást gyakorló szervnek a vállalattal szembeni kötelezettségét is (31. §). 2. A javaslat az alapító szerv részéről gyakorolható közvetlen utasítást továbbra is kivételes lehetőségnek tekinti. Ilyen utasítás kiadásának főleg a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése és a honvédelmi feladatok megoldása esetén van mód. A változó élethez való igazodás igényére figyelemmel azonban a Minisztertanács lehetőséget kap, hogy az utasítás kiadásának más eseteit is meghatározhassa (pl. termelési szerkezet korszerűsítése, a lakosság ellátása). Garanciális rendelkezésként a javaslat törvényi szinten is megfogalmazza, hogy az utasítás miatt a vállalatnál előálló anyagi hátrány kiküszöböléséről megfelelő feltételek mellett az alapító szervnek gondoskodnia kell (34. §). 3. Előfordulhat, hogy miniszter, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetője a felügyelet során olyan intézkedést hoz, amely nem jár a vállalat megszüntetésével (átszervezésével), de érinti a helyi foglalkoztatottságot vagy ellátást. Ilyen esetben is' szükséges az illetékes tanács véleményének beszérzése (32. §). 4. A gazdaságirányítási rendszer összetettsége és egyes funkcionális minisztériumok, vagy