Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1565 e célra nyújtott 1978. évi állami támogatás mintegy 650 millió forinttal több az ez évinél és öszszege meghaladja a 3,3 milliárd forintot. Ezen túlmenően a központi költségvetésben még mintegy 730 millió forint tartalék szerepel, elsősorban az egri és pécsi pincerendszerek kárelhárítási munkálataira és a bányaüzemi lakások tanácsi kezelésbevételére, egyes elavult lakótelepek felszámolására. Az egészségügyi és a szociális előirányzatok lehetőséget nyújtanak a beruházásból megvalósuló létesítmények és egyéb hálózatbővülések fenntartására, a meglevő intézmények működési feltételeinek javítására, a szakfeladatok jobb ellátására. A gyógyintézetek hálózata 704 ággyal bővül. A fejlesztések alapvetően rekonstrukcióval kapcsolatos pavilonépítkezések révén valósulnak meg. Ezek közül is kiemelkedő a körmendi 133 ágyas új pavilon, a pesthidegkúti 132 ágyas elmepavilon és a nyíregyházi 100 ágyas utókezelő osztály létesítése. Tervszerűen épülnek a dél-pesti, a kistarcsai és a kecskeméti kórházak, s jó ütemben halad a nyíregyházi, a debreceni, az egri, a szolnoki, a győri, a szombathelyi megyei kórházak rekonstrukciója. Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi feladatoknál a család- és nővédelmi tanácsadás továbbfejlesztésére, az új- és koraszülött ellátás feltételeinek javítására, a terhesgondozás feladataira lehet az eszközöket fordítani. Üj feladatot jelent a szociális otthonokban a gondozottak szellemi és fizikai állapotának jobban megfelelő szakosítás, a házi szociális gondozói hálózat további bővítése. Az általános iskolák több mint 700 tanteremmel, az általános iskolai diákotthonok pedig 370 hellyel bővülnek. Nagy gondot fordítanak a tanácsok a középiskolai diákotthonok építésére is, melynek eredményeként 2 ezerrel több tanuló helyezhető el. Javulnak a szakmunkásképzési célú szakközépiskolákban az oktatás körülményei. Szélesedik a diákszociális ellátás és kedvezőbbé válnak a gyermekvédelem feltételei is. A tanácsok mindkét pénzalapjából igen jelentős arányban részesedik Budapest. Az ország lakosságának mintegy 19%-a él a fővárosban, ugyanakkor a költségvetési előirányzatokból 24, a fejlesztési alapokból pedig 37% szolgálja az itt élők és itt dolgozók szükségleteinek kielégítését. A lakásépítés közel 40%-a a fővárosban valósul meg, a lakóházjavítást szolgáló állami támogatásnak pedig 57%-át itt használják fel. A fővárosban tovább javítható az időskorúakról való gondoskodás a szociális ellátás különböző formái révén. Enyhíthető az óvodai ellátás feszültsége. A fejlesztések eredményeként az óvodáskorúaknak mintegy 87%-a — az országos átlagnál nagyobb hányad — helyezhető el gyermekintézményben. Az 1978. évben — szerény mértékben — lehetővé válik a megyék közötti, az intézmények ellátásában meglevő színvonalkülönbségek további mérséklése, a településhálózat-fejlesztési elgondolásokkal összhangban az azonos feladatkörű települések közötti különbségek csökkentése, egyes tanyai települések ellátásának javítása. A jelentősebb idegenforgalmi területeken fejlődnek az üdülés és pihenés feltételei; a nagyvárosokban és a kisebb városokban is a költségvetés eszközei segítik a pihenést és kikapcsolódást szolgáló parkok, zöldterületek kialakítását. A kommunális szükségletek fokozódása elsősorban a legutóbb várossá nyilvánított településeken (Bonyhád, Dunakeszi, Marcali, Siklós) és az egyre erőteljesebben iparosodó és városiasodé részleges középfokú szerepkörű nagyközségekben (Barcs, Fehérgyarmat, Martfű, Szécsény, Zirc) várható. A Minisztertanács határozata nyomán már az 1978. évben sor kerül egyes középfokú ellátást nyújtó megyei intézmények átadására a városi tanácsok hatáskörébe. Emellett — az egészségügyi, az oktatási és egyéb szakmai érdekek figyelembevételével — a településen belül az azonos vagy hasonló feladatot ellátó intézményeket összevonják, és kialakítják a megfelelő gazdálkodási szervezeti formákat. Mindezek elősegíthetik a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel és munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodást. A népgazdaság egyensúlyának javítását segítő beruházási politika megvalósításában a tanácsoknak is fontos feladatai vannak, tekintve, hogy a népgazdasági beruházások közel egyötödét valósítják meg. El kell érni, hogy a tanácsok beruházási célú felhasználása ne haladja meg az 1978. évi népgazdasági tervben számítottat. Ezért olyan fejlesztések megvalósításával indokolt számolniok, amelyeknek műszaki-gazdasági előkészítettsége és a szükséges kapacitások reálisan biztosíthatók. Az eszközöket elsősorban a