Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 59. szám

59. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1555 milliárd forinttal) meghaladja az 1977. évit. A kiadásból a felhalmozási célokra fordított öszszeg (73 milliárd forint) aránya 18,7%; a vállalatoknak és a mezőgazdasági szövetkezeteknek különféle jogcímeken juttatott támogatás (133,2 milliárd forint) 34,3%. Az állami költségvetés 30,9 milliárd forintot, az összes kiadás 7,9%-át a nemzetközi kötelezettségek teljesítésére és a különböző egyéb jogcímeken esedékes kötelezettségeinek kiegyenlítésére fordítja. A költségvetési szervezetek feladatainak ellátására (98,4 milliárd forint) és a társadalombiztosításra (54,2 milliárd forint) szolgáló rész együttes aránya 39,1%. Felhalmozási kiadások Az állami költségvetés az 1978. évben várhatóan 73 milliárd forintot fordít felhalmozási kiadásokra. Et az összeg szolgál az állami beruházásokhoz nyújtandó költségvetési juttatás fedezetére, a vállalati beruházások, a tanácsi fejlesztési alapok, valamint a magánlakás-építés támogatására, továbbá a beruházásokkal kapcsolatos forgóalap-juttatásra, a vállalati fejlesztési alapok kiegészítésére, a központi készletezésre. A népgazdasági terv 180—182 milliárd forintot irányoz elő a szocialista szektor beruházási célú kifizetéseire. Ez az összeg az V. ötéves terv 1978. évi előirányzatát meghaladja. A beruházások megvalósításához az állami költségvetés — a mezőgazdasági szövetkezetek beruházási támogatása nélkül — 42 milliárd forint juttatással járul hozzá; a tanácsi fejlesztési alapok támogatása 21,3 milliárd forint. A népgazdasági terv az állami beruházások arányának növekedését irányozza elő, ami a folyamatban levő nagyberuházások magas éves ütemének következménye, továbbá a célcsoportos és egyéb állami beruházások ugyancsak jelentős összegével függ össze. Az állami döntési körbe tartozó beruházások előirányzata a számítások szerint 86,3 milliárd forint, ami az előző évit 8%-kal haladja meg. A nagyberuházások előirányzata nő a leggyorsabban (13,5%-kal), összege 29,5 milliárd forint. A beruházási eszközöket elsősorban a már folyamatban levő fejlesztések minél gyorsabb megvalósítására és ezen belül is különösen a befejezésre tervezett nagyberuházásokra kell összpontosítani. Az 1978. évben tíz nagyberuházást kell befejezni, ezek éves ráfordítása mintegy 2 milliárd forint. Az éves terv szerint két nagyberuházás: a Lenin Kohászati Művek új acélműve és a Székesfehérvári Könnyűfémmű félgyártmányfejlesztése kezdődhet meg. A célcsoportos állami beruházások előirányzata, 39,5 milliárd forint, ami mintegy 4%-kal több az előző évinél. A többlet jelentős része lakásépítési célokat szolgál. Az egyéb állami beruházások előirányzata 17,3 milliárd forint, 8%-kal több az egy évvel korábbinál. Ebben a körben is elsősorban a már elkezdett fejlesztések befejezésére kell törekedni, s csak korlátozottan kezdhetők meg új beruházások. Az év során állami erőből 33 ezer lakás felépítésével lehet számolni. A lakosságnak a lakásépítkezésekhez (vásárlásokhoz) nyújtható szociálpolitikai kedvezmény fedezeteként a költségvetés 2,6 milliárd forinttal számol. A vállalati beruházások előirányzata mintegy 93—94 milliárd forint, ez 4—5%-kal kevesebb az 1977. évinél. A vállalati beruházási vásárlóerő tervezett szintre mérséklése több irányú intézkedést igényel. Szűkíteni kell azoknak a költségvetési befizetési kedvezményeknek a körét, amelyek a vállalatfejlesztési források bővítését szolgálják. A beruházási vásárlóerő növekedését korlátozza a vállalati beruházások állami támogatásának csökkentése is. Az 1977. évben megkezdett szelekciót folytatni kell. A beruházási támogatásokat a folyamatban levő beruházásokra kell összpontosítani és az 1978. évben induló új beruházásokhoz állami támogatást, szűk körben meghatározott kivételektől eltekintve, az év első felében nem lehet adni. A hatékony vásárlóerő-szabályozás érdekében a 20%-os tartalékolási kötelezettség az építési munkát is tartalmazó új induló beruházások teljes összegére kiterjed. A bankszervezet folytatja a következetesebb hitelezési gyakorlatot, erőteljesebben követeli meg a vállalati beruházásokhoz a saját erő hozzájárulást, a tartós forgóeszköz-növekményhez szükséges forgóalap-feltöltést, a készletfinanszírozásba a vállalati saját források fokozottabb bevonását. Ezen túlmenően az 1978. évi hitelezési gyakorlatnak új vonása lesz az, hogy — az állami támogatásokhoz hasonlóan — új beruházások kezdéséhez átmenetileg a bank csak kivételesen indokolt esetben fogad be szerződést, illetve folyósít hitelt.