Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 51. szám

1316 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51. szám (3) E rendelet alkalmazásában az újtelepítéssel azonosan kell elbírálni a tőkehiánynak legalább 25°/0-ot elérő pótlását. Ilyen mérvű tőkehiánypótlás esetében a termelőt az 1977. évtől kezdődően felújított szőlőterület termése után a felújítás százalékos arányának megfelelő adómentesség illeti meg. Az adómentesség időtartama a felújítás (tőkehiány pótlása) évétől számított 8 év. A termelőnek az adómentesség igénybevételéhez a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell bejelentést tennie. Az adó alapja és mértéke 3. §2 (1) A borforgalmi adó alapja: a) a termelő esetében az ötévi bortermés egyévi átlaga, b) az italkészítőnél az előállított, c) a továbbeladó esetében az értékesített adóköteles italmennyiség. (2) Ha a szőlőterület változása miatt az öt év termésátlaga nem vehető figyelembe, a pénzügyminiszter által megállapított szabályok szerint kell eljárni. (3) Azoknál a termelőknél, akik a borforgalmi adót eddig adóátalány útján fizették, az adóátalány megállapításánál alapul vett bortermést kell figyelembe venni. (4) Az adó alapja nem lehet alacsonyabb, mint a pénzügyminiszter által rendelettel meghatározott legkisebb adóköteles italmennyiség. (5) A termelőnként évi 50 litert el nem érő italmennyiség után borforgalmi adót megállapítani nem lehet. Adóalap Vhr. 5. § (1) A borforgalmi adót a) az 1976-ban termésbejelentés alapján adóztatott termelőknél az 1972—1976. évi termésből előállított italmennyiség egy évi átlaga, b) az adóátalány útján adóztatott termelők esetében az 1977. évi adóátalány kiszámításánál figyelembe vett italmennyiség, 2 Az R. 3. §-ának szövege az R. 1. 2. §-ával megállam'tott szöveg. c) az újtelepítésű szőlők használóinál a telepítés évétől számított hatodik-hetedik-nyolcadik év termésének egy évi átlaga, d) az italkészítők esetében az adókivetés évét megelőző évben előállított, a továbbeladók esetében az értékesített adóköteles italmennyiség alapján kell megállapítani. (2) Ha a termésátlag kiszámításához szükséges, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott öt év italmennyisége nem állapítható meg, a borforgalmi adót a rendelkezésre álló időszak termésátlaga alapján állapítja meg az adóhatóság. (3) Ha a borforgalmi adó megállapításánál számításba vett évek alatt, vagy a későbbiek során a használt szőlőterület nagysága csökken, a borforgalmi adó alapját a csökkent területnagyságra jutó termésmennyiségnek megfelelően kell megállapítani. Területnövekedés esetén az adó alapját az újonnan szerzett szőlőterület korábbi termésátlagára, illetőleg átlag hiányában, a rendelkezésre álló terméseredményre figyelemmel kell kiszámítani. (4) A termelőknél az (1)—(3) bekezdés szerint megállapított adóalapból le kell vonni az R. 2. §-a alapján a tárgyévben adómentessé váló ital menynyiségét. Emiatt legfeljebb a termelő tárgyévi borforgalmi adó kivetésénél alapul vett italmenynyiségnek megfelelő összeg vonható le, figyelembe véve az (5) bekezdésben a legkisebb adóköteles italmennyiségre vonatkozó rendelkezéseket. (5) A legkisebb adóköteles italmennyiség termelőnként évi 250 liter bor (must). Annál a termelőnél azonban, akinek adóalapja az évi 500 litert nem haladja meg, legkisebb adóköteles italmennyiségként az 1972—1976. években kedvezményesen adózott (Vhr. 8. §) bor (must) mennyiségének egy évi átlagát kell figyelembe venni. Ha az átlag kiszámításához szükséges öt év termése nem áll rendelkezésre, a legkisebb adóköteles italmennyiséget a rendelkezésre álló időszakban kedvezményesen adózott italmennyiség egy évi átlagában kell megállapítani. Adótételek Vhr. 6. § (1) A bor, a must, a szőlőcefre, a gyümölcsbor (ideértve a hamisított italokat is) után — a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével — a borforgalmi adó literenként 8 Ft. (2) A termelő a kedvezményes adótétel alá eső (Vhr. 8. §) bor, must, gyümölcsbor után literen-