Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 51. szám

1314 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51. szám h) a biztosításra vonatkozó megállapodást, a kármegosztás arányát elemi kár esetén. 5- § (1) Az átadott terület nagyságát a mezőgazdasá­gi nagyüzem úgy köteles megállapítani, hogy a munkákat a részes művelő saját munkájával és családtagjai bevonásával el tudja végezni. (2) A részes művelést vállaló a munkák végzé­sébe — díjazás ellenében — más személyt nem vonhat be. :(3) Az átadott terület nagyságát úgy kell meg­állapítani, hogy a) a tag és alkalmazott össz-munkaóráinak szá­ma — a mezőgazdasági nagyüzem közös munka­szervezetében végzett munkájával együtt — az évi 3000 órát, b) a munkaviszonyban, illetve tagsági viszony­ban nem levő személy esetében az évi 3000 órát, c) a másutt munkaviszonyban, illetve tagsági viszonyban álló esetében pedig az évi 700 órát a tervezett munkaidő ne haladja meg. (4) A művelés céljából átadott területre a ha­vonta ráfordítandó munkaórák számát a mező­gazdasági nagyüzem az ágazatra tervezett szük­séglet alapján — figyelemmel a tervezési útmu­tatóban foglalt munkaóra ráfordítási normatívakra is — állapítja meg. 6- § (1) A rész mértékének meghatározásánál a vár­ható termés mennyiségét, annak értékét és a vár­ható munkaráfordítást, valamint a mezőgazdasági nagyüzem munkadíj-színvonalát kell figyelembe venni. (2) A rész mértéke a szórvány gyümölcsös, szór­vány szőlő, valamint a géppel nem kaszálható rét kivételével nem haladhatja meg a termés meny­nyiségének, hányadának, illetve értékének 50%-át. (3) A munkamegállapodást, illetve munkaszer­ződést kötő felek a teljesítést követően kötelesek a ráfordítások figyelembevételével egymással el­számolni, és a rész értékéből a munkadíj, illetve munkabér összegét meghatározni. V- § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Dr. Romány Pál s. k., mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter A lakosság borforgalmi adójáról szóló rendeletek egységes szerkezetbe foglalt szövege Az egységes szerkezet tartalmazza a 36/1970. (IX. 27.) Korm. számú (a továbbiakban: R.), vala­mint az ezt módosító 34 1977. (IX. 3.) MT számú (a továbbiakban: R. 1.) rendeleteket vastagbetűs szedéssel és a végrehajtásról szóló 171977. (X. 20.) PM számú rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) vé­konybetűs szedéssel. Adókötelezettség 1. § (1) Borforgalmi adót köteles fizetni az a személy, aki saját termésű vagy megszerzett szőlőből, gyümölcsből, vagy erre alkalmas anyagból bort, mustot, szőlőcefrét, törköly­bort és gyümölcsbort (a továbbiakban: adó­köteles ital) állít elő. (2) Aki nem saját termésű szőlőből, gyü­mölcsből, vagy erre alkalmas anyagból elő­állított, vagy mástól megszerzett adóköteles italt értékesít, további borforgalmi adót kö­teles fizetni. Vhr. 1. § (1) A bort (ideértve a folyékony bor­seprőből sajtolással, szűréssel előállított seprőbort is, a mustot (ideértve a tartósított mustot is), a szőlőcefrét, a törkölybort és a gyümölcsbort adó­köteles italnak kell tekinteni akkor is, ha azokat nem a szőlő-, gyümölcs és borgazdálkodásra vo­natkozó jogszabály előírásainak megfelelően ké­szítették vagy kezelték. (2) Adóköteles ital a 39/1967. (X. 12.) Korm. számú rendelet- által szesznek nem minősített olyan ital is, amelynek a szesztartalma nem — vagy nem kizárólag — szőlő, illetőleg gyümölcs erjedése útján keletkezett, azonban valamilyen módon a borhoz hasonlóvá tették, illetve e néven hozták forgalomba. Vhr. 2. § (1) Az R. 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt adókötelezettség tekintetében előállító: a termelő és az italkészítő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom