Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)
1977 / 48. szám
1258 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 48. szám velése érdekében az Országos Tanács erre vonatkozó irányelvében foglaltakat (SZÖVOSZ Tájékoztató 1976. évi 2. szám) teljeskörűen alkalmazzák. A tevékenység fejlesztésében elsősorban a meglevő tartalékok feltárására, a már meglevő eszközök és erőforrások jobb felhasználására törekedjenek. Egyesüléseket csak gazdaságilag indokolt eselben a körülményeket és követelményeket alaposan mérlegelve, a tagság igényeit és érdekeit messzemenően szem előtt tartva, kezdeményezzenek. Hálózatfejlesztésüket — kölcsönösen — hangolják össze a megfelelő állami pénzintézetekkel. A lakásszövetkezeti tvr. lehetőséget nyújt a lakásszövetkezetek gazdálkodó tevékenységének bővítésére, a lakossági szolgáltató tevékenység megteremtésére és a különféle feladatok házilagos megoldására. A szövetkezetek célszerűen és körültekintően éljenek ezzel a lehetőséggel. A lakásszövetkezeti ágazatban — az új szabályozással — a házkezelés és karbantartás érdekében való gazdálkodási tevékenység fejlesztése és a szövetkezetek optimális méreteinek kialakítása együttes feladatként jelentkezik. Ennek megfelelően szükeséges, hogy a szövetkezetek egyesüléseket az eddigieknél szélesebb körben kezdeményezzenek és hajtsanak végre. Alakítsák ki fokozatosan a megfelelő, hivatalos szakapparátust. 4. A vezetés, az irányítás színvonalának emelése terén: A jogszabályok szerint a szövetkezetek szocialista jellege erősítésének és továbbfejlesztésének egyik fontos területe a kollektív testületi vezetés, az irányítás és az egyszemélyi, szakmai vezetés színvonalának emelése, összehangolt munkájának biztosítása. A szövetkezetek működésében — társadalmi jellegükből eredően — alapkövetelmény, hogy a testületi vezetés és az egyszemélyi vezetés között megfelelő munkamegosztás érvényesüljön. A szövetkezetek ezt a belső szabályzataikban úgy rendezzék, hogy az igazgatóság és a magasabb vezető testületek a működés átfogú és legfontosabb kérdéseivel foglalkozzanak, ezekben határozzanak, az operatív feladatokban való döntés és a munka közvetlen irányítása pedig a szakmai vezetők feladata legyen, az illetékes választott vezető szerv által meghatározott keretek között. Az egyszemélyi felelős vezetők tartsák tiszteletben a szövetkezeteken belüli testületi és vezetői hatásköröket. Rendszeresen számoljanak be tevékenységükről, döntéseikről az illetékes testületek előtt. A jogszabályok növelték az igazgatóságok hatáskörét a személyzeti munkában. A nem tisztségviselő magasabb vezető állású dolgozók munkáltatói jogainak gyakorlását az igazgatóságra bízták. Ez új felelősséget ró a testületre, aminek a szövetkezetek gazdasági és mozgalmi eredményeiben is meg kell mutatkoznia. A VIII. Kongresszus határozatainak végrehajtása és az V. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása politikailag felkészült és szakmailag rátermett, megfelelő vezetőkészséggel rendelkező kádereket igényel. A szövetkezetek káderfejlesztési terveiknek megfelelően, saját hatáskörben biztosítsák a vezetőállomány minőségi fejlődését, gondoskodjanak a tervszerű káderutánpótlásról. Tegyék vonzóvá a szövetkezeti munkahelyet a pályakezdő szakemberek, a fiatal káderek számára. Fordítsanak gondot folyamatos szakmai és politikai fejlődésük előmozdítására. Segítsék elő, hogy a vezetők mellett megfelelő helyettesek nevelődjenek ki. A személyi kérdésekben való döntések során el kell érni, hogy a káderek továbbfejlődésének feltételei is Javuljanak, különösen a nők és a fiatalok vonatkozásában. A vezetők mutassanak példát az előírt iskolai és politikai végzettség, a szakmai képesítés megszerzésében, valamint a továbbképző tanfolyamok elvégzésében is. 5. Szövetkezeti ellenőrzés továbbfejlesztésében: A szövetkezeti demokrácia érvényesülésének fontos feltétele az ellenőrzés továbbfejlesztése. A fogyasztási szövetkezeteknek önkormányzatuk keretében elsősorban maguknak kell gondoskodniok működésük folyamatos és teljeskörű ellenőrzéséről, ezért fejleszteni szükséges az ellenőrzési munka minden formáját a tulajdonosi (testületi) ellenőrzést, valamint a szövetkezet operatív vezetésének szerves részét képező ellenőrzési tevékenységeket: a tevékenységi folyamatokba épített ellenőrzést, a függetlenített belső ellenőrzési részleg munkáját és a felső- és középvezetők személyes ellenőrző tevékenységét. Az alapszabály módosítása során különösen azt vegyék a fogyasztási szövetkezetek figyelembe, hogy a jövőben fokozni kell a tagsági és a felügyélőbizottságok útján gyakorolt tulajdonosi ellenőrzés hatékonyságát. Ennek érdekében az ellenőrző testületek munkájánaK tervszerűségét, célratörőségét indokolt javítani. Biztosítani kell részükre a szükséges információt, az anyagi-technikai eszközöket, a tisztségükből folyó munkájukhoz szükséges védelmet. Szervezettebbé kell tenni kapcsolataikat a szövetkezet operatív vezetésével, a megyei szövetséggel, valamint állami ellenőrző szervekkel. A felügyelőbizottságoknak munkájukról a jövőben a küldöttgyűlésnek is be kell számolniok. Véleményt kell nyilvánítaniok a küldöttgyűlés elé terjesztett beszámolókról, jelentésekről is. A felügyelőbizottságok lehetőleg írásos jelentést terjeszenek a küldöttek elé, a küldöttgyűlési anyagokról pedig testületi álláspontot alakítsanak ki. A felügyelőbizottságok bátrabban gyakorolják az alapszabályban biztosított jogaikat. Az igazgatóságok pedig igényeljék az ellenőrző testületek vizsgálatait és fordítsanak nagyobb gondot megállapításaik, javaslataik hasznosítására. A belső ellenőrzés rendszerében biztosítsanak jelentős szerepet a helyi ellenőrző bizottságoknak. A szervezeti és működési szabályzat tártai-