Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 48. szám

1258 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 48. szám velése érdekében az Országos Tanács erre vonat­kozó irányelvében foglaltakat (SZÖVOSZ Tájé­koztató 1976. évi 2. szám) teljeskörűen alkalmaz­zák. A tevékenység fejlesztésében elsősorban a meglevő tartalékok feltárására, a már meglevő eszközök és erőforrások jobb felhasználására törekedjenek. Egyesüléseket csak gazdaságilag indokolt eselben a körülményeket és követelmé­nyeket alaposan mérlegelve, a tagság igényeit és érdekeit messzemenően szem előtt tartva, kezde­ményezzenek. Hálózatfejlesztésüket — kölcsönö­sen — hangolják össze a megfelelő állami pénz­intézetekkel. A lakásszövetkezeti tvr. lehetőséget nyújt a lakásszövetkezetek gazdálkodó tevékenységének bővítésére, a lakossági szolgáltató tevékenység megteremtésére és a különféle feladatok házila­gos megoldására. A szövetkezetek célszerűen és körültekintően éljenek ezzel a lehetőséggel. A lakásszövetkezeti ágazatban — az új szabá­lyozással — a házkezelés és karbantartás érdeké­ben való gazdálkodási tevékenység fejlesztése és a szövetkezetek optimális méreteinek kialakítása együttes feladatként jelentkezik. Ennek megfele­lően szükeséges, hogy a szövetkezetek egyesülé­seket az eddigieknél szélesebb körben kezdemé­nyezzenek és hajtsanak végre. Alakítsák ki foko­zatosan a megfelelő, hivatalos szakapparátust. 4. A vezetés, az irányítás színvonalának emelése terén: A jogszabályok szerint a szövetkezetek szocia­lista jellege erősítésének és továbbfejlesztésének egyik fontos területe a kollektív testületi vezetés, az irányítás és az egyszemélyi, szakmai vezetés színvonalának emelése, összehangolt munkájának biztosítása. A szövetkezetek működésében — társadalmi jellegükből eredően — alapkövetelmény, hogy a testületi vezetés és az egyszemélyi vezetés között megfelelő munkamegosztás érvényesüljön. A szö­vetkezetek ezt a belső szabályzataikban úgy ren­dezzék, hogy az igazgatóság és a magasabb vezető testületek a működés átfogú és legfontosabb kér­déseivel foglalkozzanak, ezekben határozzanak, az operatív feladatokban való döntés és a munka közvetlen irányítása pedig a szakmai vezetők fel­adata legyen, az illetékes választott vezető szerv által meghatározott keretek között. Az egyszemélyi felelős vezetők tartsák tisztelet­ben a szövetkezeteken belüli testületi és vezetői hatásköröket. Rendszeresen számoljanak be tevé­kenységükről, döntéseikről az illetékes testületek előtt. A jogszabályok növelték az igazgatóságok hatás­körét a személyzeti munkában. A nem tisztség­viselő magasabb vezető állású dolgozók munkál­tatói jogainak gyakorlását az igazgatóságra bízták. Ez új felelősséget ró a testületre, aminek a szö­vetkezetek gazdasági és mozgalmi eredményeiben is meg kell mutatkoznia. A VIII. Kongresszus határozatainak végrehaj­tása és az V. ötéves terv célkitűzéseinek meg­valósítása politikailag felkészült és szakmailag rá­termett, megfelelő vezetőkészséggel rendelkező kádereket igényel. A szövetkezetek káderfejlesz­tési terveiknek megfelelően, saját hatáskörben biztosítsák a vezetőállomány minőségi fejlődését, gondoskodjanak a tervszerű káderutánpótlásról. Tegyék vonzóvá a szövetkezeti munkahelyet a pályakezdő szakemberek, a fiatal káderek számá­ra. Fordítsanak gondot folyamatos szakmai és po­litikai fejlődésük előmozdítására. Segítsék elő, hogy a vezetők mellett megfelelő helyettesek ne­velődjenek ki. A személyi kérdésekben való döntések során el kell érni, hogy a káderek továbbfejlődésének fel­tételei is Javuljanak, különösen a nők és a fiata­lok vonatkozásában. A vezetők mutassanak példát az előírt iskolai és politikai végzettség, a szakmai képesítés meg­szerzésében, valamint a továbbképző tanfolyamok elvégzésében is. 5. Szövetkezeti ellenőrzés továbbfejlesztésében: A szövetkezeti demokrácia érvényesülésének fontos feltétele az ellenőrzés továbbfejlesztése. A fogyasztási szövetkezeteknek önkormányza­tuk keretében elsősorban maguknak kell gondos­kodniok működésük folyamatos és teljeskörű el­lenőrzéséről, ezért fejleszteni szükséges az ellen­őrzési munka minden formáját a tulajdonosi (tes­tületi) ellenőrzést, valamint a szövetkezet opera­tív vezetésének szerves részét képező ellenőrzési tevékenységeket: a tevékenységi folyamatokba épített ellenőrzést, a függetlenített belső ellenőr­zési részleg munkáját és a felső- és középvezetők személyes ellenőrző tevékenységét. Az alapszabály módosítása során különösen azt vegyék a fogyasztási szövetkezetek figyelembe, hogy a jövőben fokozni kell a tagsági és a fel­ügyélőbizottságok útján gyakorolt tulajdonosi ellenőrzés hatékonyságát. Ennek érdekében az ellenőrző testületek munkájánaK tervszerűségét, célratörőségét indokolt javítani. Biztosítani kell részükre a szükséges információt, az anyagi-tech­nikai eszközöket, a tisztségükből folyó munká­jukhoz szükséges védelmet. Szervezettebbé kell tenni kapcsolataikat a szövetkezet operatív veze­tésével, a megyei szövetséggel, valamint állami ellenőrző szervekkel. A felügyelőbizottságoknak munkájukról a jö­vőben a küldöttgyűlésnek is be kell számolniok. Véleményt kell nyilvánítaniok a küldöttgyűlés elé terjesztett beszámolókról, jelentésekről is. A felügyelőbizottságok lehetőleg írásos jelentést ter­jeszenek a küldöttek elé, a küldöttgyűlési anya­gokról pedig testületi álláspontot alakítsanak ki. A felügyelőbizottságok bátrabban gyakorolják az alapszabályban biztosított jogaikat. Az igaz­gatóságok pedig igényeljék az ellenőrző testületek vizsgálatait és fordítsanak nagyobb gondot meg­állapításaik, javaslataik hasznosítására. A belső ellenőrzés rendszerében biztosítsanak jelentős szerepet a helyi ellenőrző bizottságok­nak. A szervezeti és működési szabályzat tártai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom