Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 48. szám

1242 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 48. szám fenn kell tartani; e földeket csak engedéllyel szabad a mezőgazdasági termelésből más célok megvalósítására kivonni." 3. § Az FT 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „3. § (1) A város (község) általános rendezési terve szerint a távlatban belterületi jellegű felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a rendezési tervek megvalósításától függően — általában ötéves tervidőszakonként — vonhatók belterületbe. (2) Mezőgazdasági rendeltetésű föld belterületbe vonásához a Minisztertanács által meghatározott szerv előzetes hozzájárulása szükséges." 4. § Az FT 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „4. § (1) A földhasználók a tulajdonukban, kezelésükben, használatukban levő mezőgazdasági rendeltetésű földeken kötelesek rendeltetésszerű mezőgazdasági termelést folytatni. (2) A mezőgazdasági termeléssel feladatszerűen foglalkozó állami szervezetek és szövetkezetek (a továbbiakban: mezőgazdasági nagyüzemek) a felróható okból meg nem művelt földjeik után térítést kötelesek fizetni. (3) A nagyüzemi művelésre alkalmas, vagy arra alkalmassá tehető, de műveletlenül hagyott föld kezelői, illetve használati jogát, — ha a további hasznosítás más módon nem biztosítható — a mezőgazdasági nagyüzemtől térítés nélkül meg lehet vonni, és a földet más nagyüzem kezelésébe, használatába lehet adni. (4) A magánszemélyek tulajdonában levő, felszólítás ellenére műveletlenül hagyott mezőgazdasági rendeltetésű földeket kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni. A tulajdonos felszólítása nélkül állami tulajdonba kell venni azokat a földeket is, amelyeket 1965. október hó 24. napja előtt hatósági intézkedéssel adtak állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv használatába. (5) Az (1) és a (4) bekezdés rendelkezéseit a belterületen csak az 1500 m2-t elérő vagy azt meghaladó, be nem épitett, mezőgazdaságilag hasznosítható földrészletekre kell akalmazni." 5. § Az FT 7.§-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „7. § (1) A földhasználók a talajvédelem eredményessége, az anyagi eszközök jobb kihasználása érdekében — különösen olyan esetekben, amikor a védekezés meghatározott területen eredményesen csak egységesen hajtható végre — vízrendezési és talajvédelmi társulatot alakithatnak, vagy a meglevő vízgazdálkodási társulat tevékenységét az üzemi talajvédelem egyes feladataira is kiterjeszthetik. (2) A kisebb vízgyűjtő egységekben a mezőgazdasági területek többségét használó mezőgazdasági nagyüzemek egyetértése esetén a többi nagyüzem is köteles a talajvédelmi tervben előírtakat végrehajtani." 6. § Az FT 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A mezőgazdasági nagyüzemek részére támogatás adható, ha művelés alól kivett területet mezőgazdasági művelésbe vonnak, parlagföldet művelésre átvesznek, vagy olyan talajvédelmi műszaki létesítményt építenek, amelynek hatása több mezőgazdasági üzemet, illetőleg állami főművet érint." 7. § Az FT 9. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: „Az újrahasznosításnál — ha az mező- vagy erdőgazdasági művelésbe vonásra irányul — a terület rekultiválásához szükséges munkálatokat is el kell végezni." 8. § Az FT 10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „10. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű és belterületen nagyüzemi mezőgazdasági müveléssel hasznosított föld igénybevételével járó beruházás céljára a kisajátítást elrendelni és a beruházás megvalósítását megkezdeni csak akkor lehet, ha a föld mezőgazdasági termelésből, illetve művelésből való kivonására a szakhatósági hozzájárulás vagy az engedély rendelkezésre áll. (2) A földek mezőgazdasági termelésből, illetve művelésből való kivonásához a szükséges hozzájárulás vagy engedély megadásakor, valamint mezőgazdasági rendeltetésű föld belterületbe való bevonásakor a következőket kell érvényesíteni: a) a beruházást elsősorban mezőgazdasági termelés céljára nem alkalmas területen kell elhelyezni; ha ilyen területen a beruházás gazdaságosan nem valósítható meg, vagy ilyen terület nincs, gyengébb minőségű földeket kell felhasználni, és az igénybevételt a szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni; b) nagyüzemi szántót, szőlőt, gyümölcsöst, öntözésre berendezett földet, valamint az érintett községben, városban, fővárosban (továbbiakban: község) az átlagosnál jobb minőségű földet csak különösen indokolt esetben — általában helyhez kötött beruházás céljára — szabad felhasználni; c) az utak és vasutak mentén hófogó erdősávokat mezőgazdasági termeléssel hasznosítható földekre csak kivételesen szabad telepíteni; d) a föld alatti és föld feletti vezetékek elhelyezése az indokoltnál nagyobb mértékben nem nehezítheti a föld megművelését. (3) A beruházás fejlesztéséhez felhasználni kívánt területeken, valamint a környezet szennyeződését, károsodását vagy ártalmát okozó ipari és mezőgazdasági létesítmények, továbbá lakótele-