Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 43. szám

1174 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43. szám az ugyancsak extrazonális szubmontán bükkösök (Melitti-Fagetum). A kispisznice melletti Törökös­bükkön és a nagysomlyói Bükkerdőben öreg bük­kök az egykor kiterjedtebb bükkösök utolsó hír­mondói. Méretes kocsánytalan tölgyek (Quercus petraea) viszont a Gerecsében zonális erdőtársu­lást alkotó cseres-kocsánytalan tölgyesek (Quer­cetum petraeae-cerris) és gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum) emlékei. Mint az ember természetátalakító tevékenységének szép terméke érdemel figyelmet az agostyáni ar­borétum, számos hazai fafaj és tűlevelű exóta ott­hona. Állatvilág A terület erős tagoltsága és a kedvező életlehe­tőségek biztosították az értékes vadállomány és madárvilág fennmaradását. A Gerecse hegységben költő madárfajok száma közel 90. Legjelentősebbek a kerecsen sólyom (Falcocherrug), törpesas (Hieraaétus pennatus), kígyászölyv (Circaétus gallicus), barna kánya (Milvus migrans), holló (Corvus corax), kövi rigó (Monticola saxatilis), fekete harkály (Dryocopus martius). Vannak olyan értékes „eltűnt" fajok, amelyek fészkelését a megfelelő védelem újra biztosíthat­ja. A Nagy-Pisznicei barlang nyáron is viszonylag meleg levegője kedvező életfeltételt biztosít a denevérek számára. Az itt élő fajok a következők: csonkafülű denevér (Myotis emarginatus), hosszúszárnyú denevér (Miniopterus Schrei­bersi), kereknyergű patkósorrú denevér (Rhinoloptus euryale), kis patkósorrú denevér (Rhinoloptus hipposide­ros), közönséges denevér (Myotis myotis), pisze denevér (Barbastella barbastellus). Környezetvédelem . f A KGST keretében jelentős környezetvédelmi tevékenység folyik az 1971-ben jóváhagyott komplex program alapján. Az új ötéves tervidő­szakban (1976—1980) a MTA Földrajztudományi Kutató Intézete intézeti tervfeladatai között sze­repel a KGST V. 3. „Az ember által a környezet­re gyakorolt hatás gazdasági és nem gazdasági értékelésének módszertana" c. téma közös, nem­zetközi keretek között végrehajtandó feladat. Az Intézet Dunántúli Osztálya keretében 1976­ban megalakult környezetkutatási módszertani csoport foglalkozik a természet és társadalom, mint környezeti alrendszerek közötti kölcsönkap­csolatok törvényszerűségeinek tanulmányozásával egy konkrét hazai modell-területen, Tatabányán és környékén. E térségben tervezik a hazai környezetvédelem minta és gyakorlati területének kijelölését. A lét­rehozandó komplex gyakorlati terület a népgaz­dasági tervezésben folyamatosan biztosítaná az alapadatokat, az egyedi és halmazati környezet­védelmi küszöbértékeket és dinamikusan szolgál­tatná a tervezés gyakorlati eredményeit is. * * * A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson az érdekelt hatóságok és szervek a védetté nyilvání­tással és a védelmi előírásokkal egyetértettek. A határozatban leírt terület olyan értéket kép­visel, melyet az 1961. évi 18. számú törvényerejű rendelet előírása alapján védelem alá kell helyez­ni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Jelen elsőfokú határozat hozatalát a 12/1971. (IV. 1.) Korm. számú rendelet, a fellebbezés kizá­rást pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 87. §-a biztosítja. Rakonczay Zoltán s. k., az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom