Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 41. szám

1144 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám Ha a félügyeleti szerv a személyzeti ügyek ellátására osztály szervezését engedélyezte, annak vezetőjét az intézet jellegét tekintve a 2403, illetve a 2404 kulcszámú munkakörbe kell besorolni „Osztályvezető I.", illetve „Osztályvezető II." elnevezéssel. Ez utóbbi esetben is az intézeti vezetők besorolásának megfelelő betűjel alkalmazásával történjék a besorolás. A személyzeti osztály ügyinté^ji munkát végző dolgozóit — az iskolai végzettségtől, illetve a munkaviszonyban töltött időtől függően — a 2422—2426 kulcsszámú munkakörök valamelyikébe kell besorolni. Fizikai dolgozók besorolása 57. A 2561, illetve a 2562 kulcszámú munkakörökbe „Műhelyvezető"-ként az a dolgozó sorolható be, aki az intézet gazdasági-műszaki ellátásának keretében a karbantartó, központi műhelyeket vagy a műszaki javítórészlegeket vezeti. Az ide beosztott szakmunkások, betanított munkások munkáját irányítja, szervezi és ellenőrzi. Pl. ide sorolandó a központi karbantartó műhely vezetője, továbbá, ha a karbantartási munkák ellátására szakmánként külön-külön javító részleget, műhelyt szerveztek és ezekben a műhelyekben több szakmunkás és betanított munkás dolgozik, az ilyen egységek vezetőit is e munkakörök valamelyikébe kell besorolni. Ezekbe a munkakörökbe tartoznak a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező intézeti mosodák vezetői is. A 2563, illetve a 2564 kulcsszámú szakmunkási munkakörökbe kell besorolni — a besorolási feltételekben foglaltaktól függően — azokat a dolgozókat, akiknek a munkakörük ellátásához szükséges szakmunkási bizonyítványuk van. Pl. szakképzett kertész, műszerész, mosómester, szakács. A 2565 Betanított munkás I. munkakörbe kell besorolni a kellő betanítást igénylő kisegítő jellegű tevékenységet, pl. gépi takarítást vagy annak egy részét ellátó dolgozókat. Ugyancsak ebbe a munkaköri kulcsszámba kell besorolni még azokat a dolgozókat is, akik állandó helyettesi tevékenységet látnak el, vagy központi szervezetben (brigádban) dolgoznak, és változó munkahelyre vannak alkalmazva. [14/1976. (Eü. K. 7.) Eü M sz utasítás 3. § (2) bek.] Betanított munkás I. vagy II. munkakörbe kell besorolni azokat a dolgozókat, akiknek munkakörük ellátásához 6 hónapnál nem hosszabb idejű betanítás szükséges. Ilyenek: a beosztott raktáros, anyagbeszerző, vizsgázott fűtő, sokszorosító-gépkezelő, felvonó-kezelő, állatgondozó gazdaságban, portás, távbeszélés-kezeléssel, kertgondozó, hivatalsegéd bizalmas beosztásban. Kisegítő (2567 kulcsszámú) munkakörbe azok az egyszerűbb fizikai munkát végző dolgozók sorolhatók be, akiknek a munkakörük ellátásához legfeljebb 1 hónapi begyakorlási idő elegendő. Ilyen munkakörök pl.: fűtő-segédmunkás, kocsikísérő, portás, kapus, házfelügyelő, ruhatáros, konyhalány, éjjeliőr, nem osztályos takarítónő, kézbesítő. 6. A béremelési kerettel kapcsolatos intézeti bérgazdálkodási feladatok A béremelési keret személy szerinti felosztásánál ügyelni kell arra is, hogy az intézet a be nem töltött (üres) állásokon — a betölthetőség érdekében — megfelelő béralappal rendelkezzék. 7. Az ügyeleti (készenléti) díjak emelését külön bérkeret terhére kell végrehajtani. Az erre a célra rendelkezésre álló keretből kizárólag az ügyelet (készenlét) díjazásának emelését kell biztosítani, abból a béreket stb. emelni nem lehet (cél jellegű keret). Ennek felhasználásánál figyelembe kell venni továbbá, hogy 71. a felemelt ügyeleti (készenléti) díj első ízben az 1977. október havi ügyelet (készenlét) teljesítése után illeti meg a dolgozókat; 72. az ügyeleti (készenléti) keretszám tartalmazza valamenyi intézeti, alapellátási (üzemi, orvosi, körzeti orvosi), esetszámra, illetve a portások, házfelügyelők átalánydíj-összegére szükséges különbözeteket; 73. a díjak felemelésére kiadott keretszám tehát az emelés többletét foglalja magában (az alapösszegét, amelyre a többletet számításba vettük, az intézet, a szolgálat költségvetésének már tartalmaznia kellett; „terven felüli" ügyeleti (készenléti) esetek „elrendelésére", illetve ennek költségfedezetére ez az összeg nem nyújt fedezetet); 74. ez a keretszám éves átlag-esetszám alapján került meghatározásra (és így természetesen egyegy hónapban — a hónap napjai számától függően — eltérően alakul az egy hóra kimutatott költségtöbblet); , 75. a körzeti orvosi ügyeletre (készenlétre), továbbá az érintett portásokra, házfelügyelőkre jutó keretszám felosztásánál az eddigi átalányként folyósított összeget számításba (levonásba) kell venni. 76. A községi (nagyközségi) körzeti orvosi készenlét és az (összevont) ügyelet díjának költségvetési előirányzata — a megyei tanács vb. határozatától függően — megyei vagy járási szinten tervezhető meg. (A helyettesítések zavartalansága, a hétvégi és munkaszüneti napok összevont ügyeletének szervezése érdekében egyelőre célszerű megyei szinten tervezni az előirányzatot és annak lebonyolítását kórház-rendelőintézetre, vagy szakkórház-gondozóintézetre stb. bízni.) 8. Az 1977. október 1-i bérintézkedésről, valamint az ügyeleti (készenléti) díjak rendezéséről elszámolást kell készíteni.