Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 41. szám

41. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1141 nevezés megszűnése után ugyanannál az intézet­nél tovább foglalkoztatják, alapbérét, személyi fi­zetését a Főorvos (2104 kulcsszámú) munkakör bértételének figyelembevételével kell megállapí­tani. 36. A rendelet hatálybalépése után első ízben munkaviszonyt létesítőknél a szolgálati (gyakor­lati) idő számításának a rendelet 3. § (2) bekezdé­sében foglaltak már nem alkalmazhatók. 4. A besorolás, bérmegállapítás részletesebb sza­bályai 41. A 2101—2103 kulcsszámú munkakörbe kell besorolni azokat az orvosokat, akik a VII. sz. mel­lékletben foglaltak szerint vezetői pótlékra jogosító munkakört látnak el. A 2104 kulcsszámú munka­körbe kell besorolni a 2101—2103 kulcsszámú mun­kakörbe nem tartozó orvos-vezetőket. így: pl. általános sebészeti osztály keretében baleseti sebészeti részleg, vagy belgyógyászati, gyermek­gyógyászati osztály keretében fertőző vagy kar­diológiai részleg esetén. Főorvosként csak az az orvos sorolható be, aki az osztály, részleg jellegének megfelelő szakorvosi képesítéssel rendelkezik és e szakképesítésének megfelelő munkakörben legaláb 4 évi gyakorlati időt töltőt el; továbbá: — az intézet szervezeti-működési szabályzata szerint részleg (szakrendelés stb.) vezetését ellátó orvost, aki beosztott orvos (orvosok) munkáját is irányítja, — a közegészségügyi-járványügyi állomás, a közegészségügyi járványügyi szolgálat, a közegész­ségügyi-járványügyi kirendeltség beosztott állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőjét, — az Országos Mentőszolgálat szolgálatvezető (csoportvezető) főorvosát, — a csoportvezető főorvost (pl. belgyógyászt, gyermekgyógyászt, üzemi örvöst, fogorvost), — az Országos Orvosszakértői Intézet I—II. fo­kú bizottságának orvosát, — azt a 15 éves vagy a feletti szolgálati idővel rendelkező szakorvost, aki szakrendelést (ideértve a gondozót, tanácsadót, üzemi egészségügyi szak­rendelést is) vezeti és szakdolgozók munkáját irá­nyítja; — ugyancsak ebbe a munkakörbe kell besorol­ni az üzemi szakrendelés orvosát, ha beosztott orvos (orvosok), munkáját irányítja, — a járási gyermekorvosi tennivalókat ellátó csecsemő- és gyermekgyógyászati szakorvost és a csecsemő- és gyermekgyógyászati szakrendelés or­vosát. 42. A 2122—2131 kulcsszámú munkakörbe kell besorolni az egészségügy valamennyi ellátási for­májában dolgozó beosztott orvosokat. így a fek­vőbeteg-ellátás, valamint a járóbeteg-ellátás terü­letén dolgozó orvosokat (pl. rendelőintézeti orvos, gondozóintézeti orvos, iskolaorvos stb.). Kivételt képeznek fentiek alól az alapellátást végző orvosok (pl. körzeti orvos, üzemi körzeti or­vos és üzemorvos), akik a besorolási feltételekben foglaltak szerint a 2132—2136 kulcsszámú munka­körök valamelyikébe sorolandók. 43. Kórház-rendelőintézetben a változó munka­helyen fordulószolgálatot teljesítő orvos és az ál­landó helyettesek besorolása: Ha a kórház-rendelőintézetben a feladatok ellá­tását oly módon szervezik meg, hogy pl. az orvo­sok egy része — meghatározott időközünként vál­takozva — a fekvőbeteg-ellátásban és a járóbeteg­ellátásban is szolgálatot (forduló szolgálat) teljesít, vagy a kieső munkaerő pótlására elsősorban a szakképzett egészségügyi, valamint az egyéb munkakörökben — állandó helyetteseket alkal­maznak, a 14/1976. (Eü. K. 7.) Eü M számú, vala­mint a 40/1976. (Eü. K. 1977. évi 2.) Eü M szá­mú utasítás 6/A §-a alapján szükséges a dolgo­zók változó munkahelyre történő alkalmazása. A forduló szolgálatot teljesítő orvos ugyanis meg­határozott időközönként más-más munkahelyen kell, hogy dolgozzék. A helyettesítő dolgozóknak munkakörüktől függetlenül, minden esetben ott kell a munkát végezniök, ahol éppen a kieső munkaerő pótlása, a hiányzó dolgozó munkájá­nak elvégzése szükséges. A változó munkahely­re alkalmazott dolgozókat az ilyen munkabeosztá­suk miatt hátrány nem érheti. E dolgozók mun­kabére nem változhat akkor sem, ha feladataikat időnként váltakozva, más-más munkaterületen teljesítik. [Lásd: az Egészségügyi Minisztérium 64.239/1976. (Eü K. 1977. évi 2.) Eü M számú ál­lásfoglalása.] A számítástechnikai munkakörökben foglalkoztatottak besorolása 44. A számítástechnikai munkakörökben foglal­koztatottak alapbéréről szóló — a 6/1977. (IV. 26.) Mü M számú rendelettel módosított — 14/1972. (VI. 5.) Mü M számú rendelet 1. §-ának (2) bekez­dése szerint a számítástechnikai munkakörben dolgozókat — amennyiben nem a vállalati dolgo­zók alapbérének megállapításáról szóló 16/1976. (XII. 11.) Mü M számú rendelet hatálya alá tar­toznak — az adott vállalatra, intézetre érvényes bérrendelkezések alapján kell besorolni. A fentieknek megfelelően az egészségügyi és szociális intézményekben számítástechnikai munkakörökben dolgozókat is az egészségügyi bér­utasítás alapján kell besorolni, illetőleg bérüket annak alapján kell megállapítani. Ennek során azonban figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ilyen dolgozók bére általában fe­leljen meg a munkaügyi miniszteri rendeletben meghatározott bértételeknek. E követelmények megvalósítása érdekében a számítástechnikai dol­gozók besorolásánál a többi egészségügyi dolgo­zóra vonatkozó általános szabályok alkalmazása során az alábbiak szerint kell eljárni: a) „Az üzemeltetési és műszaki vezetők" mun­kaköreiben foglalkoztatottakat a 2403—2404 kulcsszámok valamelyikébe kell besorolni, a dol­gozó végzettségétől, illetőleg attól függően, hogy az intézet szervezeti szabályzatában önálló osz­tályként vagy csak csoportként került a feladatot ellátó szervezet meghatározásra. b) A számítástechnikai munkatársakat [lásd:

Next

/
Oldalképek
Tartalom