Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 41. szám

41. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1139 a) tudományos fokozattal rendelkezik; b) jogi szakvizsga bizottságnak az igazságügyminiszter által kinevezett tagja; c) 50. életévét betöltött férfi, illetőleg 45. életévét betöltött nő; d) a korábbi jogszabályok szerint bírói-ügyészi vagy ügyvédi-jogtanácsosi vizsgát tett, illetőleg az alól mentesült [R. 19. § (1) bek.]. e) kivételes méltánylást érdemlő ok miatt mentesítést kapott [R. 19. § (2) bek.]. (3) A jogi szakvizsgát a kötelezetnek a munkaviszony létesítésétől számított 3 éven belül kell letennie. (4) Ha a jogi szakvizsgára kötelezett dolgozó az előírt határidőn belül, nem teljesíti kötelezettségét, akkor a képesítésének megfelelő munkakörbe kell áthelyezni, vagy ha ez nem lehetséges, a munkaviszonyát meg kell szüntetni. 6- § E rendelkezésben foglaltakat 1977. szeptember 1-tő^ kezdődően kell alkalmazni. Dr. Papp Lajos s. k., államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke Melléklet a 4/1977. (IX. 15.) MT TH sz. rendelkezéshez A tanácsok hivatali szervezetében — község és nagyközség kivételével — jogi szakvizsga szükséges a következő munkakörökben: a) V. B. titkár; b) a szervezési (titkársági) feladatokat, valamint c) az igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerv vezetője. Vegyes rendelkezések Az Egészségügyi Minisztérium 62.650/1977. (Eü. K. 21.) Eü M számú tájékoztatója egyes bérügyi kérdésekről Az egészségügyi dolgozók munkabéréről szóló Eü M—Mü M együttes rendelet, valamint az 1977. október 1-i bérintézkedés egységes végrehajtásával kapcsolatos eljárás biztosítása érdekében — a Munkaügyi Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben — az alábbi szabályokat, irányelveket adom ki. Á rendelet „Besorolási feltételek" című VI. számú melléklete tartalmazza azokat az általános besorolási előírásokat, szabályokat, amelyeket az egészségügyi és szociális intézményekben a dolgozók besorolásánál az intézet, intézmény vezetőjének figyelembe kell vennie. A tájékoztató az egyes speciális besorolási feltételeket, szabályokat, irányelveket, valamint a bérrendszer egyes fontosabb változásait ismerteti. Kitér ugyanakkor az 1977. évi bérintézkedés egyes feladataira, a bérkeretek elszámolásának módjára is. I. A bérrendszerben bekövetkezett változások II. Az új bérrendszer az egészségügyi munkaköröket és bértételeket a korábbiaktól eltérően öt munkaköri csoportban foglalja össze. Ezek: I. Orvosi II. Egyetemi végzettségű III. Szakdolgozói (IH/a. főiskolai, Ill/b. középfokú végzettségűek) IV. Gazdasági-műszaki, ügyviteli V. Fizikai dolgozók munkaköri csoport. E rendelet hatályba lépését követően a II. és a III/a., Hl/b. munkaköri csoportok besorolási feltételei módosultak. így 111. a II. Egyetemi végzettségű munkaköri csoportba tartozó 2201 és 2221—2232 kulcsszámú munkakörökbe kizárólag egyetemi végzettségű dolgozó, míg 112. a III/a. munkaköri csoportba tartozó 2301 —2302; 2321—2323 és 2341—2346 kulcsszámú munkakörökbe csak egészségügyi vagy egyéb szakirányú főiskolai végzettségű dolgozó sorolható be, kivéve, ha munkaköre nem tartozik a IV. munkaköri csoportba; ÍJ3. a Ill/b. munkaköri csoportba tartozó 2303 —2304 és 2347—2355 kulcsszámú munkakörökbe továbbra is középfokú egészségügyi képesítésű dolgozók, illetve a 2361—2362 kulcsszámú munkakörbe alsó fokú szakképesítéssel rendelkező vagy szakképesítéssel nem rendelkező dolgozók sorolhatók be. 2. Munkaköri elnevezések (címek) A bértáblázatban az egyes kulcsszámokhoz tartozó munkakörökre nézve általános elnevezéseket alkalmaztunk. így pl.: az I. Orvosi munkaköri csoportban: szakorvos, orvos, orvos alapellátásban; a II. Egyetemi végzettségűek munkaköri csoportban: gyógyszerész, munkatárs; a III. Szakdolgozói munkaköri csoportban: szakdolgozó, egészségügyi szakdolgozó; a IV. Gazdasági-műszaki és ügyviteli munkaköri csoportban: gazdasági, műszaki ügyintéző és ügyviteli alkalmazott; az V. Fizikai dolgozók munkaköri csoportban: szakmunkás. Az intézet (a kinevezést gyakorló szerv) vezetője az alkalmazási okiratban a dolgozó konkrét beosztására utaló munkaköri elnevezést (címet) köteles meghatározni. így pl.: 21. fekvőbetegellátó intézetekben: adjunktus, alorvos, segédorvos [megjegyezzük, hogy az orvosi címek meghatározásánál a 13/1975. (XII. 6.) Eü M számú rendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat figyelembe kell venni. Pl.: az „alorvos" cím használata csak abban az esetben lehetséges, ha a kinevezendő orvos munkakörének megfelelő szakképesítéssel rendelkezik];