Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 3. szám

3. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 47 bj Ha a tehénállományukat saját nevelésű, vagy vásárolt előhasi üsző tenyésztésbe állításával növelik, és a leellett üsző négyéves tartására vállalkoznak, az aj pontban meghatározott támogatást az üszők ellésekor négy évre előre megkaphatják, ha az állomány egyúttal az 1975. március 31-én tartott létszámhoz mérten is emelkedik. A vállalt négy éves tartási időszak alatt a tehéntartás után évenkénti támogatás nem adható. Ha a tehén tartása a négy év eltelte előtt meghiúsul, de azt előhasi üsző leelletésével egy éven belül pótolják, az előhasi üsző leellése és a tehéntartás meghiúsulása közötti időszakkal a vállalt negyedéves tartás meghosszabbodik. Ha a pótlás egy éven belül nem történik meg, az állami támogatás arányos részét vissza kell fizetni. 3. A mezőgazdasági nagyüzemek részére az 1968 előtt épült sertésférőhelyeken termelt vágósertések után élősúly-kilogrammonként 2 Ft, hasított súlynál 2,40 Ft értékesítési prémiumot kell fizetni. Az értékesítési prémium az állami vállalatokat és a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteket is megilleti. 4. A mezőgazdasági nagyüzemet, ha anyajuhállományát jerkével pótolja, 500 Ft darab, ha az előző évi állományához viszonyítva növeli, 700 Ft/darab tenyésztési támogatás illeti meg. Az állomány csökkenése esetén az igénybe vett támogatást vissza kell. fizetni. 5/ A mezőgazdasági nagyüzemek részére szamócatelepítéshez 50%-os mértékű, fix összegben meghatározott, rét- és legelőtelepítéshez hektáronként 5 200—6 000 Ft, rét- és legelöfelújítashoz hektáronként 3 500—4 000 Ft támogatás adható. 6. A támogatásban részesülő mezőgazdasági gépek alkatrészeihez 34%-os támogatás adható. 7.8 Az értékesítő szervek részére a mezőgazdasági felhasználás céljára eladott belföldi eredetű nitrogénműtrágyára 18,6%, a belföldi eredetű foszfor műtrágyára 45%, növényvédőszerekre 48'° o, gyomirtószerekre 46% támogatás adható. Az import és komplex műtrágyákra ettől eltérő támogatás állapítható meg. IV. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek támogatása 1. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek IV. ötéves tervidőszakban kialakított köre a következő ötéves terv időszakában nem bővíthető. 7 A III. fejezet 5. pontja az 1039 1976. (XII. 29.) Mt. h. számú határozat 5. pontjával megállapított szöveget tartalmazza. 8 A Hí. fejezet 7. pontja az 1039 1976. (XII. 29.) Mt. h. számú határozat 6. pontjával megállapított szöveget tartalmazza. 2. A mezőgazdasági nagyüzemeket általánosan megillető támogatásokon túl a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemeket külön támogatásban lehet részesíteni. 3. aj A kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek árkiegészítést, jövedelemkiegészítést, fejlesztési hozzájárulást, szarvasmarhatartást elősegítő fejlesztési támogatást, termelési adóból törleszthető fejlesztési hozzájárulást kaphatnak, és részükre elemi kár esetén támogatás adható. A tej értékesítés árbevétele után igényelhető árkiegészítés mértékét a tej termelési színvonal növelésétől függően kell megállapítani. bj A kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági szakszövetkezeteket, a jövedelemkiegészítés kivételével, az aj pontban felsorolt támogatások illetik meg. c) A gazdaságilag elmaradt (eddig: egyéb okból kedvezőtlen adottságú) mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1976—77. évben jövedelemkiegészítést és fejlesztési hozzájárulást, 1978-tól csak fejlesztési támogatást kaphatnak. 4. aj A kedvezőtlen termőhelyi adottságú állami gazdaságok részére árkiegészítést és fejlesztési hozzájárulást lehet juttatni. bj A gazdaságilag elmaradt állami gazdaságok eredmény kiegészítő támogatásban és fejlesztési hozzájárulásban részesíthetők. V. A termelőszövetkezeti alapok képzése 1. A mezőgazdasági nagyüzemek a kezelésükben levő erdők után az állami erdőgazdaságokkal azonos színvonalú erdőfenntartási járulékot fizetnek a központilag kezelt erdőfenntartási alapba, amelyet indokolt esetben költségvetési támogatással ki lehet egészíteni. Az alapot a mezőgazdasági nagyüzemi erdők felújítására és fenntartására kell felhasználni. 2. A termelőszövetkezetek normatívák alapján — termelési költségük terhére — meghatározott mértékű szociális és kulturális alapot képezhetnek. 3. A termelőszövetkezetek az adózott nyereség 4° 0-ának megfelelő tartalékalapot képeznek. A tartalékalap-képzés felső határa a jövedelemszínvonalba számító éves személyi jövedelem 15%-a. A tartalékalap a munkadíjaknak és munkabéreknek az előző évben már elért színvonalig történő kiegészítésére, a veszteség, illetve a fejlesztési alaphiány rendezésére, továbbá a jövedelemszínvonalnak az előző évhez képest legfeljebb 2° ,ros növelésére használható fel. A tartalékalap terhére az évente képzett tartalékalap 25° 0-ának megfelelő összeget pótlási kötelezettség nélkül a termelőszövetkezeti Kölcsönös Támogatási Alap ja-