Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 39. szám

39. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1071 vállalati felmondás alapján újabb munkaügyi vitában kerülhet sor. IV. Az Mt. 2. §-ának (1) bekezdése egyebek között kimondja, hogy a törvényben megállapított jogokat társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és tilos a joggal való visszaélés. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a Munka Törvénykönyvén alapuló jogot sem lehet olyan célból gyakorolni, amely ellentétbe kerül a jog által szolgálni hivatott társadalmi céllal. Mindez a vállalati felmondási jog gyakorlására is irányadó. Ehhez képest az egyébként fennálló vállalati felmondási jog gyakorlása is jogellenessé válik abban az esetben, ha bizonyítottan társadalmi rendeltésével össze nem férő célból, esetleg ártási szándékkal, bosszúból, zaklatásszerűen gyakorolták illetve -nyilvánvalóan ilyen eredményre vezet. A dolgozó panaszára ezért ilyen esetben a vállalati felmondást az Mt. 29. §-a alapján hatálytalanítani kell. A vállalat felmondási jogával való visszaélés különösen abban az esetben állapítható meg, amikor a dolgozó a vállalat működésével, illetve vezetésével kapcsolatban helytálló bíráló észrevételeket tett, s a körülmények arra mutatnak, hogy a vele közölt — egyébként szabályszerű — vállalati felmondás a bírálatával összefügg. Ha tehát a munkaügyi vitát elbíráló szerv ilyen esetben megalapozott meggyőződést szerzett arról, hogy a vállalat a felmondást a dolgozó jogos bírálata után, annak mintegy következményeként közölte, a felmondást a fentiek értelmében hatálytalanítani kell. A vállalat ugyanis nem azért kapta a felmondás jogát, hogy ennek révén elfojtsa a dolgozók vélemény-nyilvánítását s eltávolítsa azokat, akik bírálatukkal, közérdekű észrevételeikkel és ténykedésükkel hozzá kívánnak járulni a vállalat működésének megjavításához és a hibák és visszaélések feltárásához. 96. szám Azt a dolgozót, aki munkáltatója utasítására ideiglenes jelleggel külföldön munkát végez, a kiküldetés tartama alatt átlagkereset illeti meg akkor is, ha a kiküldetés alatt túlmunkát teljesít. Ellentétes ítélkezési gyakorlat merült fel abban a kérdésben, hogy a munkáltatója utasítására külföldön kiküldetést teljesítő dolgozó az általa ténylegesen végzett túlmunkáért külön díjazásra (túlóradíjra) igényt tarthat-e' vagy nem Az ideiglenesen külföldi kiküldetést teljesítők költségtérítéséről szóló 112/1961. (PK. 5.) PM— Mü M számú együttes utasítás 3. §-ának (2) bekezdése szerint a külföldi kiküldetés tartama alatt a kiküldöttet munkabérként átlagkereset illeti meg. E rendelkezésből az következik, hogy azt a dolgozót, aki munkáltatója utasítására ideiglenes jelleggel külföldön munkát végez, a kiküldetén időtartama alatt a 7/1967. (X. 8.) Mü M számú rendelet 7. §-ában meghatározott átlagkeresete illeti meg akkor is, ha a kiküldetés alatt túlmunkát teljesít. Ezt meghaladó díjazásra — tehát pl. túlmunkadíjazásra — a fentiekből következően a dolgozó nem tarthat igényt. Országos vásárok jegyzéke Szeptember 11., vasárnap Baja (Bács) av, Becsehely (Zala) ok, Békéscsaba (Békés) av, Cibakháza (Szolnok) oák, Debrecen av, Dombóvár (Tolna) av, Gödöllő (Pest) oák, Lajosmizse (Bács) av, Marcali (Somogy) av, Miskolc av, Nagykáta (Pest) oák, Nagykőrös (Pest) av, Nyíregyháza (Szabolcs) av, Pécs av, Siófok (Somogy) av, Szabadszállás (Bács) oák, Szeged av, Szeged-Kiskundorozsma oák, Szombathely (Vas) av, Tata (Komárom) av, Veszprém (Veszprém) av, Zagy varékas (Szolnok) oák, Zalaegerszeg (Zala) av. Szeptember 12., hétfő Bélapátfalva (Heves) oá, Dabas (Pest) oák, Dabas (Pest) av, Fehérgyarmat (Szabolcs) oák, Mezőkeresztes (Borsod) oák, Siklós (Baranya) oák, Szekszárd (Tolna) oák, Szikszó (Borsod) oák. Szeptember 13., kedd Pétervására (Heves) oák, Zalaegerszeg (Zala) oák.