Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 39. szám

1056 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39. szám Annak érdekében, hogy a külföldi kiküldetések i alakulása, az elért eredmények értékelése folya­matosan ellenőrizhető legyen, szükséges, hogy az érintett szervezetek a saját területükön egységes, a devizafelhasználásoknak a banki elszámolások­kal is egyeztethető nyilvántartási rendszerét ala­kítsák ki. Ennek keretében kell, hogy adatok áll­janak rendelkezésre mindkét viszonylatnál a ki­utazási létszám és a kiküldetési napok éves ala­kulásáról. b) Nemzetközi tagdíjak jogcímen tételes indok­lás nélkül történhet a devizaelőirányzat bejelen­tése, amennyiben az igény az 1977. évi keretet nem haladja meg. A többletigényt indokolni kell. A nemzetközi szervezetekben és külföldi egye­sületekben fennálló magyar tagságokkal kapcso­latban az illetékes minisztériumok a 2004/1966. (II. 23.) Korm. számú határozatban foglaltak alap­ján tartoznak eljárni. Az 1978. évre megállapított devizakeretből csak olyan tagsági díj fizethető, amely nemzetközi szer­vezetekbe történő belépéshez a külügyminiszter, tudósok, tudományos szervek esetében a Magyar Tudományos Akadémia elnöke előzetesen hozzá­járult. Figyelemmel a tagsági díjak általánosan emel­kedő tendenciájára, valamint az egyes tagságok­kal járó utazási vagy egyéb devizaköltségekre, gondos mérlegelést igényel, hogy a tagságból rea­lizálható népgazdasági eredmény arányban áll-e a ráfordításokkal. c) A külképviseletek ellátmányának nem rubel viszonylatú devizaelőirányzatai a költségvetési fo­rint-előirányzat és tervezési előírással összhang­ban készített részletes indoklás alapján kerülnek jóváhagyásra. Az előirányzatnál szerepeltetni kell a kubai viszonylattal összefüggő konvertibilis ki­adási részt is. A biztosított deviza ellátmányke­ret felhasználása a fenti jogcímen a külföldön tartós szolgálatot teljesítő dolgozók munkaügyi kérdéseit szabályozó 10/1972. (V. 20.) Mü M—PM számú együttes rendelet, valamint az azt kiegé­szítő jogszabályok alapján történik. A külképvi­seleti szervek devizagazdálkodásánál továbbra is figyelembe veendők a 35.363/1968. PM II. b. számú utasításban és az ezt kiegészítő átiratokban fog­lalt rendelkezések. d) Az egyéb jogcímeken a reálisan felmért igény jelenthető be. Nem rubel elszámolási vi­szonylatban az indokolt összegű devizakeret kerül megállapításra. e) Egyéb szabályozások: — Deviza vagy devizatartalmú forint költség­kihatással járó kötelezettségek vállalása, pl. kül­földiek részére külföldi útszakaszra szóló menet­jegyváltás, honoráriumok, tiszteletdíjak kifize­tése stb. csak a Magyar Nemzeti Bank előzetes engedélyével történhet. — A tudományos dolgozóknak a 3378/1969. Korm. számú határozat 4. pontja alapján történő saját költségű és rövidebb időtartamú utazásai­nak költségeit még részben sem lehet átvállalni. — Olyan szervek, amelyek működésük vagy nemzetközi kapcsolataik folytán devizabevételhez jutnak, azt a Magyar Nemzeti Bankhoz kötelesek beszolgáltatni. Az így szerzett bevételek deviza­kiadások fedezésére közvetlenül nem használhatók fel. Egyes költségvetési szervezeteknél a devizabe­vételekkel összefüggő kiadási keretek felhaszná­lásával a külön kiadott szabályozásokat kell alkal­mazni. 7. A külkereskedelmi tevékenységet végző vál­lalatok, a nemzetközi elszámolásban résztvevő közlekedési, valamint az idegenforgalmi vállalatok részére az áruforgalmon kívüli deviza biztosítása külön szabályozás szerint történik. II. Költségvetési szervezetek áruforgalmi devizaszükségleteinek előirányzása 8. A Pénzügyminisztérium az igazgatási ágazat­ba sorolt költségvetési szervezetek „egyéb állami" beruházásaira, valamint a költségvetési szerveze­tek anyagbeszerzéseire állapít meg devizakeretet nem rubel elszámolási viszonylatban. Az „egyéb állami" beruházási előirányzatok összeállításánál nem szerepeltethető más ágazat devizaelőirányza­ta. A tanácsi szervezeték és fentieken kívül a nép­gazdasági tervben feltüntetett egyéb szervek és feladatok import deviza előirányzatainak tervezé­sére továbbra is az Országos Tervhivatal intézke­dései az irányadók. Az import devizaigényt a) beruházások (gép és műszer), b) egyéb gép, műszer és alkatrész, c) anyagszükséglet bontásban, MNB kereskedelmi eladási árfolyamon kell tervezni (2. sz. minta), részletes indokolással. A beruházási devizaigényeket tételesen, az egyéb import-igényeket a felhasználás jellege szerint kell feltüntetni. A felügyeleti szervek által össze­sített áruforgalmi devizatervekben a beruházási import devizaigénynek egyeznie kell a beruházási forint keretigény anyagi, műszaki bontásánál sze­repeltetett tőkés import dollár előirányzatával. Beruházási devizaelőirányzatnál a mindenkor érvényes rendelkezések alapján* csak a beruhá­zásnak minősített import beszerzéseket lehet sze­repeltetni. A beszerzéseknél a takarékosságot fo­kozottan érvényesíteni kell. Az import célú de­vizaigények indokolásánál az a), valamint a b)—c) pont szerinti bontásnak megfelelően ki kell mu­* Jelenleg: a 34/1974. (VIII. 6.) MT sz. rendelet és en­nek végrehajtása tárgyában kiadott 3/1974. (VIII. 6.) OT— PM számú együttes rendelet, a 104/1972. OT—PM—KSH sz. együttes közlemény, valamint a jelen utasításban a forint előirányzatok tervezésére előírt szabályozások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom