Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39 helyiségét vagy a részére ideiglenesen adott cserelakást az ítélethozatal időpontjáig nem tudja kiüríteni. Ilyen ok lehet pl. az, hogy építés alatt álló házának beköltözhetősége elhúzódik. Minthogy ezekben az esetekben a tulajdonos részére cserelakást, illetőleg cserehelyiséget nem kell biztosítani és a kisajátított épület, illetőleg az ideiglenesen adott cserelakás kiürítésének csak átmeneti akadálya van, nyilvánvaló, hogy a kártalanítási összeget a beköltözhető állapot figyelembevételével kell megállapítani. A tényleges helyzetnek megfelelően azonban a tulajdonos a teljes kártalanítási összegnek a részére való kifizetésere nem tarthat igényt, mert ez esetben visszaélésre nyílna lehetőség. Ezért a bíróság akkor jár el helyesen, ha a kisajátítást kérőt arra kötelezi, hogy csak a lakott értéknek megfelelő kártalanítást fizesse ki a tulajdonosnak, a beköltözhető és a lakott érték különbözetét pedig helyezze bírósági letétibe. Ez a megoldás mind a tulajdonos, mind a kisajátítást kérő érdekeit megfelelően biztosítja. E mellett azonban rendelkezni kell az ítéletben a bírósági letétbe helyezett összeg kiutalásának feltételeiről is. E körben mindenek előtt meg kell szabni azt a határidőt, amelyen belül a tulajdonosnak — kötelezettségvállalásához képest — a kisajátított épületet, illetőleg az ideiglenes cserelakást ki kell ürítenie. A határidőt a bíróságnak — a kiürítés időleges akadályának figyelembevételével — mindkét fél méltányos érdekeinek megfelelően kell meghatároznia. A bíróságnak rendelkeznie kell továbbá arról is, hogy ha a tulajdonos az említett határidőn belül a kisajátított épületet, illetőleg az ideiglenes cserelakást kiüríti és ezt igazolja, kérheti a bírósági letétbe helyezett összegnek részére való kiutalását. Ha viszont az említett határidőn belül kiürítési kötelezettségének nem tesz eleget, erre az esetre a kisajátítást kérőt az ítéletben fel kell jogosítani, hogy megfelelő cserelakás (cserehelyiség) biztosítása és ennek igazolása esetén a bírósági letétbe helyezett összegnek részére való viszszautalását igényelhesse. 24. szám Értékveszteség megállapítására mind az üres telek, mind pedig a beépített ingatlan részkisajátítása esetén — az 1976. évi 24. számú tvr. (Tvr.) 16. §-a alapján —, akkor kerülhet sor, ha a visszamaradt ingatlan értéke és a kisajátított részért kapott kártalanítás együttes összege nem éri el az ingatlannak a kisajátítás előtti értékét. Ez esetben a visszamaradt terület, illetőleg a rajta levő építmények értékének csökkenését úgy kell meghatározni, hogy az egész ingatlannak a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint megállapított értéke és a visszamaradt résznek ugyanilyen módon megállapított értéke közötti különbözetből le kell vonni a kisajátított rész után járó kártalanítási összeget. A Tvr. 16. §-a értelmében a kisajátítással kapcsolatos értékveszteséget meg kell téríteni. Értékveszteségként a 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 25. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az ingatlan egy részének kisajátítása esetén a viszszamaradt ingatlanrész értékének csökkenését kell megtéríteni. Részkisajátításnál a bíróságnak az értéket befolyásoló valamennyi tényező felderítésével és beható mérlegelésével kell megállapítania, hogy a visszamaradt ingatlannál' mutatkozik-e egyáltalán értékveszteség. Többek között vizsgálnia kell, hogy a visszamaradt terület megfelel-e a szokásos házhelynagyságnak, a beépítettség arányának növekedésével nem csökkent-e a használhatósága, értékesíthetősége, illetőleg forgalmi ára. De egyéb körülmények is befolyásolhatják a visszamaradt ingatlan értékét, pl. az, hogy a telek szabálytalan alakúvá vált, beépíthetősége korlátozódott, hasznosíthatósága csökkent, vagy hogy kertes háznál a kertet túlnyomó részben kisajátították. Az említett tényezők gondos mérlegelése alapján értékveszteség megállapítására részkisajátítás esetén akkor kerülhet sor, ha a visszamaradt ingatlan értéke és a kisajátított részért kapott kártalanítás együttes összege nem éri el az ingatlannak a kisajátítás előtti értékét. Ez esetben az