Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 2. szám

34 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám A tanácsi szervek jogszabályban történő megje"loíeséiói az 1.030 1971 "(VII. 8.) Korm. számú határozat rendelkezik Eszerint járási hatósági jogkör megállapításakor ,. a járási hivatal" vagy a „járási hivatal elnöke" megjelölést kell alkalmazni. Felmerül a kérdés: ha jogszabály valamely hatósági jogkör címzettjének a járási hivatalt jelöli meg, azt melyik belső szervezeti egység látja el? Az esetek döntő többségében a járási hivatal részére megállapított hatósági jogkört városban a városi tanács végrehajtó bizottságának valamelyik szakigazgatási szerve látja el. A kérdés eldöntésénél az az irányadó, hogy városban ugyanazt a hatósági jogkört milyen feladatot ellátó szakigazgatási szerv gyakorolja; a járási hivatalnál annak ellátása az azonos feladatot végző belső szervezeti egység ügyrendi feladatává válik. Előfordulhat, hogy jogszabály olyan hatósági jogkört állapit meg, amelyet csak a járási hivatal gyakorolhat. Ebben az esetben a kérdés eldöntécenél a feladat ágazati hovatartozáíját kell irány adónak tekinteni. Azonos a helyzet a megyei városi kerületi hivatal esetében. A Tt. 69. §-ához A helyi szakigazgatási tevékenység irányításával összefüggő koordinációs jeladatok. A tanácsi hatáskörbe tartozó szakigazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szervezet tagoltsága az egyes tanácsszinteken eltérő. Egyes feladatcsoportokat (pl. tervezési, pénzügyi, munkaügyi) I városi, fővárosi kerületi, járási szinten egy szakigazgatási szerv (belső szervezeti egység), megyei városi, fővárosi, illetőleg megyei szinten feladatonként külön-külön szakigazgatási szerv lát el. Mindezeknek a helyi szakigazgatási tevékenység irányítására ható következménye, hogy egyegy városi, fővárosi kerületi, járási, megyei városi kerületi hivatali osztály keretében folytatott szakigazgatási tevékenység irányítását tobb, ónálló megyei, megyei városi, fővárosi szakigazgatási szerv (a továbbiakban: irányító szerv) látja el. A fentiek nélkülözhetetlenné teszik, hogy a heiyi szakigazgatási tevékenység irányításában fokozott mértékben érvényesüljön a koordináció az irányítást ellátó szervek között. A koordinációval összefüggő főbb feladatok: Az irányítás normatív eszközei (szakmai irányelvek, elvi állásfoglalások, normatív utasítások) tekintetében feltétlenül szükséges az irányító szervek közötti egyeztetés. Az egyeztetés további formája lehet együttes irányelveik, elvi állásfoglalások stb. kiadása. Helyes gyakorlat az, ha az érintett irányító szervek felügyeleti vizsgálati tapasztalataikat egyeztetik, és jelentésüket nem külön-külön, hanem együttesen, az adott ágazati, illetőleg funkcionális feladatcsoport ellátásában mutatkozó tapasztalatokat általánosítva terjesztik elő. Kifejleszthetők a koordonációs megoldások a szakigazgatási szervek (belső szervezeti egységek) beszámoltatása kapcsán is. Helyes, ha a szakigazgatási szervektől az irányító szervek együttesen kérnek beszámolót; együttesen értékelik a tevékenységet. Munkaszervezési szempontból hasznos az együttes szakmai értekezletek tartása. Hasonló megoldás kínálkozik a szakmai továbbképzésben is. Az említett koordinációs feladatok értelemszerűen irányadók a járási hivatalnak a helyi szakigazgatási tevékenység irányításában való közreműködésére is. Célszerű az irányító szervek koordinációjával kapcsolatos alapelveket a szervezeti és működési s7flhály7P)tb?»n; a részletes feladatokat és eljárást pedig a fővárosi, megyei végrehajtó bizottságok határozatával szabályozni. Indokolt, hogy a tevékenységi felügyeletet ellátó tisztségviselőket jelölje meg a végrehajtó bizottság a koordináció felelőseként, illetőleg a végrehajtó bizottság titkárát bízza meg az egész szakigazgatási szervezet hatósági tevékenysége irányításának koordinálásával. Dr. Raft Miklós s. k., a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal vezetőiének utasítása Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal vezetőiének 1 1977. (T. K. 2.) ÁNH számú utasítása a népességnyilvántartás helyi szerveinek adatgyűjtési, adattárolási és adatszolgáltatási rendjéről (a gépi nyilvántartás kialakításának időszakában) A Minisztertanács 24/1974. (VI. 6.) számú rendelete 2. § (5) bekezdés negyedik fordulatában foglaltak alapján az állami népességnyilvántartásnak az 1974. évi 8. tvr. 5. § (1) bekezdésében meghatározott helyi szervei (továbbiakban: helyi szervek) adatgyűjtési, adattárolási és adatszolgáltatási rendjét a gépi adatszolgáltatás megkezdéséig a következők szerint szabályozom: Adatgyűjtés és adattárolás 1. A helyi szervek — nyilvántartják a 24/1974. (VI. 6.) MT sz. rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározott adatok mellett a személyi igazolványok érvényességi idejét is;