Tanácsok közlönye, 1977 (26. évfolyam, 1-61. szám)

1977 / 37. szám

942 TANÁCSOK KÖZLÖNYE o i. szám jázással, a szociális juttatásokkal, az élet- és munkakörülményekkel összefüggő kérdésekben; — a tagsági viszonyra, a munkavédelemre és az élet- és munkakörülményekre vonatkozó szabályok végrehajtásáról a testületi szervektől és vezetőktől tájékoztatást kérhet; a szövetkezet illetékes testületi szerve, vezetője köteles a szükséges felvilágosításokat megadni, a szövetkezeti bizottság észrevételeire, állásfoglalásaira véleményét közölni, a kért adatokat rendelkezésre bocsátani és a szükséges döntést meghozni: — ellenőrzi a dolgozók élet- és munkakörülményeinek, egészségének és testi épségének védelmére vonatkozó szabályok betartását: — az észlelt hibákra, mulasztásokra az érintett szervek és vezetők figyelmét felhívja és megfelelő intézkedést, eljárást javasol; ennek eredménytelensége esetén a vitát a küldöttgyűlés (közgyűlés) elé terjesztheti: — képviseli a szövetkezeti tagot — kérelmére — a tagsági viszonyt, a munkavégzést, az élet- és munkakörülményeket érintő kérdésekben a szövetkezet testületi szervei és vezetői előtt; — ellátja a jogsegélyszolgálattal kapcsolatos feladatokat; — közreműködik a társadalmi bíróság létrehozásában és működtetésében;10 c) A szövetkezeti bizottság tagjai tevékenységükről az őket megválasztó munkahelyi tanácskozást (tanácskozásokat) legalább félévenként tájékoztatni kötelesek. Felmentésüknél és visszahívásuknál, valamint felelősségrevonásuknál a választó munkahelyi tanácskozásnak (tanácskozásoknak) a tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazniok. A szövetkezeti bizottság tagjának tisztségből történő elmozdítása és egyéb, tisztségével összefüggő felelősségre vonása a küldöttgyűlés (közgyűlés) hatáskörébe tartozik, amelyre a munkahelyi tanácskozás is tehet javaslatot. d) A szövetkezeti bizottság tevékenységét a nőbizottsággal, a szakszervezet helyi szervével és a KISZ szervezettel együttműködésben látja el. A szövetkezeti bizottság szükség szerint, de legalább .... havonként ülésezik. A szövetkezeti bizottság ülésére meg kell hívni a szakszervezet helyi szervének képviselőjét, akit azonban a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. A szakszervezet helyi szervének képviselője a szövetkezeti bizottság ülésein szavazati joggal vesz részt. e) A szövetkezeti bizottság a szövetkezet dolgozói jogsegélyszolgálatát a jogsegélyszolgálati albizottság útján látja el. Az albizottság vezetőjét és tagjait a szövetkezet tagjaiból, alkalmazottaiból 10 Ha a szövetkezet társadalmi bíróságot alakít, annak megalakításáról, tevékenységéről, működéséről és beszámoltatásáról rendelkezni kell. A társadalmi bíróságra irányadó rendelkezések: 1975. évi 24. sz. tvr., 3 1976. (O. É. 12.) OKISZ, 2'1976. (IV. 15.) SZOT sz. irányelv. (Lásd meg az OKISZ ÉRTESÍTŐ 1976. évi 16. számát.) és a szolgálatot ellátó más személyekből — a vezetőség és a szakszervezet helyi szerve képviselőjének egyetértésével — a szövetkezeti bizottság jelöli ki. A jogsegélyszolgálat működésével kapcsolatos költségek fedezésére a szövetkezet vezetősége évenként pénzügyi keretet állapít meg. A szolgálat költségvetését és a pénzügyi keret felhasználását tartalmazó jelentést a szövetkezeti bizottság állítja össze és a vezetőség hagyja jóvá. A jogsegélyszolgálat ügyrendjét a vezetőséggel és a szakszervezet helyi szerve képviselőjével egyetértésben a szövetkezeti bizottság alkotja meg. Az ügyrendben kell meghatározni a szolgálat igénybevételének, szervezetének, a szolgálat eljárásának, felügyeletének, valamint a pénzügyi keret felhasználásának rendjét.11 f) A szövetkezeti bizottság feladatainak legcélszerűbb megvalósítása érdekében tagjai közül — munkaverseny, — munka- és egészségvédelmi, — társadalombiztosítási és szociális, — kultűr és sport, — érdekvédelmi, felelőst jelöl ki.12 D) Nőbizottság13 Éves munkaterv alapján ellátja a szövetkezetben dolgozó nők érdekvédelmét, így különösen — elősegíti, hogy a szövetkezetben dolgozó nők számarányuknak megfelelően vegyenek részt a szövetkezet vezetésében; — figyelemmel kíséri és javaslatot tesz a nők szakmai színvonalának emelésére, munkakörülményeik javítására; — figyelemmel kíséri az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének maradéktalan érvényesülését; — politikai nevelő munkát végez a szövetkezetnél dolgozó nők körében; — képviselteti magát a szövetkezetnek és testületi szerveinek minden olyan ülésén, ahol a nők nagyobb csoportját érintő kérdéseket tűznek napirendre: 11 A jogsegélyszolgálatra vonatkozó szabályokat csak azokban a szövetkezetekben kell kidolgozni, ahol ilyen szolgálat működik. A szolgálat működésére vonatkozó szabályokat az 1 1976. (III. 27.) SZOT iránvelv, valamint a 4 1976. (O. É. 9.) OKISZ sz. állásfoglalás alapján helyes a szabályzatban részletesen meghatározni. 12 A felelősök köre az egyes szövetkezetek sajátosságainak megfelelő számban és sorrendben határozható meg. 13 A nőbizottságra vonatkozólag nem kell rendelkezni, ha annak megalakítását az alapszabály az Iszt. 6. § (2) bekezdése alapján mellőzi. Ez esetben a vezetőség kijelölt tagjának feladatait az Iszt. R. 6. § (2) bek. értelmében a I 4. pont keretében kell meghatározni. A nőbizottságra irányadó rendelkezések: Szvt. 26. § (1) bek., 29. §. Iszt. 6. § (1) bek. Iszt. R. 6. § (2) bek.