Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 36. szám

762 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám zeli utca kereszteződésében történt vízvezetéki csőtörés folytán víz öntötte el és az ott levő vagyontárgyaiban kár keletkezett. A felperes az alperes vízművektől kártérítést követelt. Az alperes a kárnak csak az 50%-át térítette meg, mert szerinte a kár keletkezésében a csőtörésen kívül az épület falának hiányos szigetelése az előbbivel egyenlő mértékben közrehatott. Ezt arra alapította, hogy a káresetet követő napon a felek a helyszínen közös jegyzőkönyvet vettek fel és megállapították, hogy a pincehelyiségnek az úttest felöli falában, a vízvezetéki nyomócső bekötésének helye mellett 3—4 tégla hiányzik. Erről a felperes jelenlevő képviselői úgy nyilatkoztak, hogy a hiányzó téglákat a beáramló víz moshatta ki azért, mert a nyomóvezetékek kiépítésekor a bérbeadó ingatlankezelő vállalat a fal helyreállítását nem kellő gondossággal végezte. A felperes a keresetében a peren kívül meg nem térített különbözetnek és kamatának a megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az első fokú bíróság az alperest a keresetnek megfelelően marasztalta. Az ítélet indoklása szerint a károkozás ténye és a kár összege nem volt vitás a felek között, az alperes a felelősséget is elismerte, és csupán azt kellett eldönteni, hogy az alperes részéről az 50%-os kármegosztás alkalmazása mennyiben volt indokolt A pincehelyiségnek a felperes csupán bérlője, az ingatlan állagának fenntartása nem az ő feladata. A kár jegyzőkönyv felvételénél a jelenlevők csak feltételezték, hogy a téglákat a víz a fal állagának hibája miatt mosta ki, ebben a vonatkozásban nem lehet a tényállást utólag már kétségtelen bizonyossággal megállapítani. Minthogy ez nem a felperes terhére esik, a bíróság az alperesnek a teljes kárért fennálló felelősséget megállapította. Az alperes fellebbezése folytán másodfokon eljárt bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú ítélet indoklása szerint abból, hogy a külső nyomócső törése következtében kiáramló víz az épülethez tartozó bekötő cső mentén tört be a pincébe, alaposan arra lehet következtetni, hogy a bérlemény állaga nem felelt meg a rendeltetésszerű használatra való alkalmasság követelményének. A felperes a pincehelyiséget az ingatlankezelő vállalattól bérli és a vízbekötést is ez a vállalat létesítette. A bérbeadó a hibás teljesítés szavatossági szabályai szerint felel azért, hogy a bérlet tartama alatt a bérlemény a rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen. Ilyen értelemben rendelkezik a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló 1/1972. (t 19.) Korm. számú rendelet 8. §-a is. Hibás teljesítés esetén a jogosult a Ptk. 307. §-ának (1) bekezdése szerint kárának a megtérítését is követelheti, kivéve, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A felperes kára a bérleti szerződés megszegése következtében keletkezett, ezért a fentiek szerint a felperes a vízbetörés folytán keletkezett kárának megtérítését a vele jogviszonyban álló bérbeadótól követelhette volna. Minthogy a felperesnek az alperessel szemben közvetlen kereseti joga nem volt, az ellene indított keresete megalapozatlan. A felperesnek az igényét a bérbeadóval szemben a vízbetörés időpontjától számított nyolc napon belül kellett volna érvényesítenie, ezt azonban elmulasztotta, e határidő elmulasztása pedig a Ptk. 306. §-a értelmében jogvesztéssel jár. A másodfokú bírósági ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Tévedett a másodfokú bíróság abban, hogy a felperesnek a perbeli esetben nincsen perlési jogosultsága az alperessel szemben. A felperes kára az alperes közterületi csőhálózatából származó víz betörése folytán keletkezett. A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Nincsen olyan jogszabály, amely szerint a károsult bérlő nem indíthat harmadik személy ellen közvetlenül keresetet szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránt. A felperes tehát a szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránt az alperes ellen keresetet indíthatott. Ennek megfelelően téves a felperes keresetének a perlési jog hiánya címén történt elutasítása. Ezért a másodfokú ítéletet — a törvényességi óvásnak helyt adva — a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezi és annak helyébe — az alperes fellebbezését elbírálva — új másodfokú határozatot kellett hozni. (Legf. Bír. G. törv. III. 30 530/1975. sz.)" (SZÖVOSZ Lakásszövetkezeti Főosztály) Országos vásárok jegyzéke 1976. augusztus 20—31-ig Augusztus 20., péntek Hortobágy (Hajdú) ok, Nyírábrány (Hajdú) oák. Augusztus 21., szombat Hortobágy (Hajdú) ok, Tatabánya (Komárom) av, Zalalövő (Zala) oák.