Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 31. szám

31. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 681 A SZÖVOSZ Lakásszövetkezeti Főosztály közleménye a gazdasági perben szünetelés esetén a szakértői díj megállapításának és előlegezésének kérdéséről A gazdasági perekben — így többek között a lakásszövetkezetek perében is — előfordul a per szünetelése. Ilyen esetekben felmerül a szakértői díj megállapításának és előlegezésének kérdése. A Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának tanácselnöki értekezlete által hozott 1 1976. számú állásfoglalás tisztázza a per szünetelése esetén követendő eljárást a szakértői díjak megállapításával és előlegezésével kapcsolatban, melyet tájékoztatásul közlünk (az állasfoglalás megjelent; a Bírósági Határozatok 1976. évi 4. számában): „Gazdasági perben a bíróság szünetelés esetében a szakértői díjat megállapítja és annak előlegezése tárgyában rendelkezik. Gazdasági per folyamata alatt a bíróság — a felek vagyoni helyzetére és a per egyéb sajátosságaira tekintettel — a szakértői díj előlegezése vagy letétbe helyezése iránt általában nem intézkedik, hanem annak mértéke és viselése tárgyában a pert befejező határozatban rendelkezik. A Pp. 381. §-ának (1) bekezdése értelmében az eljárás szünetel, ha a felek erre vonatkozó kölcsönös megegyezésüket bejelentik. Nyilvánvaló, hogy a feleket megillető e rendelkezési jog csupán a perbevitt jogaik és kötelezettségeik tekintetében érvényesülhet. Ez azt is jelenti, hogy a per szünetelését előidéző kölcsönös megegyezésük nem mehet a per folytán más személy javára keletkező alanyi jog rovására. Áll ez különösen a szakértőre, akinek díját a Pp. 187. §-ának (2) bekezdése értelmében a perbíróság állapítja meg mint perköltséget [Pp. 75. § (1) bek.]. Ehhez képest a szakértőnek a szakértői díj (munkája ellenértéke) tekintetében jogosultsága keletkezik — hacsak jogszabály eltérően nem rendelkezik — a felekkel vagy valamelyik féllel szemben. A szakértő e jogát a Pp. 187. §-a (2) bekezdésének második mondata azzal is kifejezésre juttatja, hogy a bíróság szakértői díjat megállapító határozata ellen a szakértő külön fellebbezéssel élhet. Ha a bíróság már korábban határozott a szakértői díj mértéke, előlegezése tárgyában és a fél ezt megfizette, a szünetelés beállta nem sérti a szakértő érdekeit. Ha azonban előlegezésre kötelező határozatot nem hozott a bíróság, a szünetelés ideje (hat hónap) már a szakértő jogainak bizonyos sérelmével jár. Még hátrányosabb a szakértőre nézve, ha a hat hónap leteltével a per a Pp. 381. § (2) bekezdése alapján megszűnik anélkül, hogy a bíróság a szakértői díj megállapítása, illetve előlegezése iránt intézkedett volna. Ha viszont előlegezésre kötelező határozat van, a per szünetelés folytán bekövetkezett megszűnése az előlegező félre lehet hátiányos, de ezzel a szüneteléshez való hozzájáruláskor kell számolnia. Jogainak megóvásáról tehát maga gondoskodhat. A fentiekből okszerűen az következik, hogy a per során előlegezett szakértői díjat vagy az ennek megállapítására és előlegezésére vonatkozó bírósági határozat hatályát nem érintheti a per megszűnése. Ezért a szakértőnek a szakértői díjhoz fűződő alanyi joga megvédése érdekéhen gazdasági perben a bíróságnak a szünetelésre vonatkozó kölcsönös megegyezés bejelentésekor — kivéve, ha korábbi határozata alapján, vagy önként valamelyik fél a szakértői díjat már előlegezte — intézkednie, illetve határoznia kell a szakértői díj mértéke és előlegezése tárgyában. Erre az a rendelkezés irányadó, hogy a bizonyítási eljárással járó költségeket a bizonyító fél köteles előlegezni, a bíróság azonban — ha ezt méltányosnak tartja — kivételesen a bizonyító fél ellenfelét is kötelezheti a költségeknek vagy azok egv részének előlegezésére [Pp. 76. § (1) bekezdés|.* Az előbbiek a Pp. egyéb rendelkezéseinek öszszevetéséböl is következnek: a szakértői díj perköltség 175. 5 (1) bek.], a bíróság a perköltség felől hivatalból határoz [78. § (2) bek.). Ha a per szünetelés folytán megszűnik, a megtámadott első fokú határozatok, illetőleg az első fokú határozatoknak a fellebbezéssel megtámadott részei (rendelkezései) hatályukat vesztik. [225. § (2) bek.]. Ez jelentheti azt is, hogy a szakértői díj viselése felől rendelkező első fokú határozat hatályának megszűnésével nincs a szakértői dij felől rendelkező határozat. [A fellebbezés visszavonásával kapcsalotos 241. § (2)] bekezdése szerint, ha a fellebbezési bíróság az ügyet visszaküldi az első fokú bíróságnak és ezzel kapcsolatban a költségek megállapításának szüksége merül fel, ebben a kérdésben is határoz. Nyilvánvalóan a fellebbezés visszavonásával kapcsolatos rendelkezés hatásának kell érvényesülnie — kifejezett külön szabályozás hiányában is — a szünetelés folytán bekövetkezett permegszünés esetében is, mert a per megszűnése csak azon a területen érvényesülhet, amelyen a feleket a rendelkezés joga megilleti. Minthogy a szünetelés a fellebbezési eljárásban is előfordulhat (ha más feltételekkel is ugyan, de azonos következményekkel), a kifejtettek vonatkoznak a fellebezési eljárásra is. Amennyiben azonban az első fokú bíróság (nem jogerősen) határozott a szakértői dijak viselése felől, a szünetelés engedélyezésekor hozandó végzésben a másodfokú bíróság a szakértői dij mértéke és előlegezése (megosztása) tárgyában az első fokú határozatnak megfelelően is határozhat. Bármelyik felet (feleket) kötelezheti tehát arra, hogy a szakértő költségét és díját — előlegezésképpen — az első fokú ítéletben megszabott összegben (esetleg megosztás szerint) meghatározott időn belül fizesse meg.