Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 31. szám

676 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31. szám bármely okból nehézségbe ütközik (pl. egyes ruházati cikkek hiánya, a méretek alkalmatlansága miatt), az előírt szín, forma és minőség megtartásával azt a foglalkoztató szerv egyedileg is elkészíttetheti. A mezőőri egyenruha kihordási idejét a MÉM r. 8. § (3) bekezdésének és a Szabályzat 23. pontjának rendelkezései szerint a foglalkoztató szerv a következőkre figyelemmel állapítja meg: — zöld színű szövet (posztó) öltöny (zakó, pantalló, csizmanadrág, szoknya) 24-30 hónap — zöld színű zsávoly-öltöny (egy zakó és két pantalló), vagy két csizmanadrág vagy két szoknya 12-24 hónap ;— zöld színű télikabát 36-42 hónap — zöld színű esőkabát 20-30 hónap — zöld színű ing (2 db) 6- 8 hónap — barna színű sál 24-30 hónap — meleg kesztyű (1 pár) 24-30 hónap — bakancs 12-16 hónap — gumicsizma 12--16 hónap — zöld színű kalap 18-24 hónap — téli kucsma 30-36 hónap — kapca (2 pár) 2-- 3 hónap — barna színű harisnya (2 pár) 4-- 6 hónap A felsorolt időhatárokon belül az egyenruha kihordási idejét az őrzési feladatok, a terület fekvése (pl. hegyvidék, lápos terület), talaja, növényzettel való borítottsága, a közlekedés lehetőségei stb.. vagyis annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a mezőőr szolgálata a í uházatot milyen mértékben veszi igénybe. A jogszabálynak az a rendelkezése, hogy a mezőőrt egyenruhával el kell látni, amelyet csak előírásos formában és kifogástalan állapotban szabad viselni (Szabályzat 23. pont), azt is jelenti, hogy ha az egyenruha rendkívüli esemény vagy egyéb oknál fogva a megállapított kihordási időnél hamarabb válik használhatatlanná, a foglalkoztató szervnek kötelessége az elhasználódott ruházatot pótolni. Az egyenruha karbantartásáról (javítás, tisztítás) a jogszabály külön nem rendelkezik, így arról megegyezés szerint a mezőőr vagy a foglalkoztató szerv gondoskodik. Tekintettel arra, hogy az egyenruha juttatásáról és használatáról a mezőőr és a foglalkoztató szerv között vita keletkezhet, célszerű, ha a foglalkoztató szerv a lényeges adatokról (az egyenruha és egyes darabjai beszerzési költsége, juttatás időpontja, kihordási idő, átvétel igazolása) nyilvántartást vezet. Az egyenruha a mezőőr részére olyan természetbeni juttatás, amely munkakörének ellátásához a jogszabály erejénél fogva kötelező, s amelyet a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megállapításánál figyelembe kell venni. Ha az egyenruha juttatásával, illetve kihordási idejével kapcsolatban vita keletkezik, az eljárásra a munkajogi, illetve a termelőszövetkezeti jogi rendelkezések az irányadók. A szolgálati napló is a mezőőr kötelező felszereléséhez tartozik. A szolgálati napló rendszeres vezetésének célja, hogy abban a mezőőr a feladatainak ellátása során észlelt jelentős eseményeket rögzítse, illetve hogy a foglalkoztató szerv egyes konkrét feladatok elvégzésére a naplóba való bejegyzéssel adjon utasítást. Ha a napló az AGROKER vállalatnál nem szerezhető be, erre a célra más alkalmas füzet is megfelel. Hivatalos jellegére tekintettel a szolgálati naplót hitelesítetni kell a felügyeletet ellátó tanácsi szervvel. d) A mezőőrökről szóló 19 1968. (V. 21.) Korm. számú rendelet 1. § rendelkezése szerint minden mezőgazdasági terület őrzése mezőőri feladat. A külterületi földek általában mezőgazdasági területnek minősülnek attól függetlenül, hogy azokon szórványosan vagy kijelölt összefüggő területen szerszámos kamrákat vagy hétvégi házakat építették. A külterületi hétvégiházas területek általában magán, illetve személyi tulajdonban vannak. E területeden — még a kisebb földrészleteken is — mezőgazdasági termelést kell folytatni, illetve ezek is művelési kötelezettség alatt állnak. Mivel ezek mezőgazdasági területek, utána mezőőri járulékot is fizetnek. A külterületi hétvégiházas területek őrzésének módszerét, az őrzés (bejárás) gyakoriságat. idejét (időszakát) a foglalkoztató szerv a felügyeleti szervvel egyetértésben határozza meg. A mezőőr felelőssége e terület és az azon levő épületek őrzése olyan mértékben terjed ki, hogy az a mezőőri teljes körzet rovására nem mehet. A mezőőrnök a külterületi hétvégiházas területek őrzése során ugyanazok a feladatai, mint más területek őrzésében. A szolgálati fegyver használatánál azonban különös figyelemmel kell lennie a hétvégiházas területek nagyobb látogatottságára. Azoknak a területeknek az őrzése, amelyek külterületen vannak ugyan, de nem mezőgazdasági területek (pl. üdülőterületek), nem mezőőri feladat. e) A mezőőr szolgálati lőfegyverét vadkárelhárítás céljából vadriasztásra is jogosult használni, Vadriasztás azonban csak a mezőőri foglalkoztató szerv és a vadászatra jogosult által írásban kötött és a mezőőr felügyeletét ellátó községi szakigazgatási szerv által jóváhagyott megállapodás alapján végezhető (Szabályzat 20. pontja).