Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 31. szám

674 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31. szám Vegyes rendelkezések 3,1976. számú Bk M—KGM—Kip M—Kk M—NIM együttes állásfoglalás a hibás, kellékhiányos vagy javított termékek kötelező jótállásáról A kereskedelmi forgalomban értékesítésre kerül­nek új, de sérült, hibás, kellékhiányos vagy javí­tott termékek is, amelyeket a kereskedelem a hi­bára, hiányra vagy javításra tekintettel csökken­tett áron hoz forgalomba. A kereskedelmi vállala­tok gyakorlata eltérő abban a kérdésben, hogy vállalnak-e jótállást e termékekre. A 19 1972. (XI. 28.) Bk M—KGM—Kip M—Kk M—NIM sz. rendelettel kiegészített 4 1969. (III. 30.) Bk M— KGM—Kip M—Kk M—NIM számú együttes ren­delet szabályainak egységes értelmezése érdeké­ben ezért a következő állásfoglalást tesszük közzé: Az egyes tartós fogyasztási cikkek jótállásának legkisebb kötelező mértékéről szóló a 19 1972. (XI. 28.) Bk M—KGM—Kip M—Kk"M—NIM sz. rendelettel kiegészített 4^1969. (III. 30.) Bk M— KGM—Kip M—Kk M—NIM számú együttes ren­delet hatálya az 1. § (1) bekezdés szerint a ren­delet mellékletében felsorolt belföldi gyártmányú és importból származó, belföldön kereskedelmi forgalomba kerülő új termékekre terjed ki. E ren­delkezés a hibás, kellékhiányos vagy javított ter­mékekét nem vonja ki a rendelet hatálya alól, így a jótállási kötelezettség e termékekre is vonat­kozik. A rendelet 1. § (3) bekezdése szerint semmis az a megállapodás, amely a jogszabályban foglalt rendelkezésektől a vásárló hátrányára eltér és az érvénytelen megállapodás helyeoe a jogszabály ren­delkezései lépnek. Ennek alapján jogszabálysértő és semmis az a kikötés, amely szerint az eladó az új, de hibás, kellékhiányos vagy javított termékre jótállást nem vállal. A rendelet alkalmazása során azonban nem te­kinthető a vásárlóra hátrányos megállapodásnak, ha az eladó nem vállal jótállást azért a hibáért, kellékhiányért, illetve javításért, amelyet a vá­sárlóval közölt és amelyre tekintettel az árat csökkentette. Ebben az esetben az eladónak a jótállási jegyen meg kell jelölnie a hibát, kellék­hiányt illetve javítást és az erre tekintettel nyúj­tott árengedményt. A jótállási jegyen kell közölni £>zt is. hogy e hibáért, kellékhiányért vagy javí­tásért az eladó nem vállal jótállást. Az új terméknek olyan hibája vagy hiányos­sága is lehet, amely miatt eredeti funkcióját még javítás vagy kellékpótlás után sem — vagy csak jelentősen csökkent mértékben — tudja ellátni. Ebben az esetben már nem beszélhetünk új ál­lapotban levő termékről és e termékekre jótállást sem kötelező vállalni. Ilyen termékeknek lehet tekinteni például azokat a termékeket, amelyek értéke a hiba. kellékhiány vagy a javítás folytán több mint 30" ,,-kal csökkent. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közleménye Irányelvek a mezőőrök és halőrök felügyeletének ellátásához A mezőőrök és halőrök felügyeletének egysé­ges ellátása érdekében — a Belügyminisztérium­mal és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával egyetértésben — a következő irányelveket ad­juk ki. I. Felügyeleti szervek és hatáskörük 1. A mezőőrök és halőrök felügyeleti szerveit és ezek feladatait a mezőőrökről szóló — a 29/1972. (X. 4.) és a 31/1972. (X 22.) MT sz. ren­delettel módosított és kiegészített — 191968. (V. 21.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: MT r.) 7. §-a. továbbá a végrehajtására kiadott — a 16/1972. (XI. 4.) és 22 1975. (XI. 5.) MÉM sz. ren­delettel módosított és kiegészített — 36/1968. (IX. 27.) MÉM számú rendelet 11. §-a (a továbbiak­ban: MÉM r.) határozza meg. Ez utóbbi rendelkezés szerint a tanácsi szervek által foglalkoztatott községi mezőőrök működésé­nek felügyeletét a megyei és a fővárosi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: me­gyei szakigazgatási szerv) látja el. Az üzemi me­zőőrök felügyeletét pedig a megyei szakigazga­tási szerv a községi tanács vb szakigazgatási szervének, a városi és a fővárosi kerületi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokai ellátó szakigazgatási szervének, illetőleg a me­gyei városi kerületi hivatalnak (a továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv) a bevonásá­val gyakorolja. Ha a mezőőr működési körzete több községet is érint, a felügyeletet a foglalkoz­tató szerv székhelye szerinti községi szakigazga­tási szerv gyakorolja. A • halőrök felügyeletet közvetlenül a megyei szakigazgatási szerv látja el. A községi tanács V. B. által foglalkoztatott me­zőőrök felügyeletével, valamint az üzemi mező­őrök felett a községi szakigazgatási szerv által gyakorolt felügyelet ellátásának ellenőrzésével járó feladatainak ellátásába a megyei szakigazga­tási szerv — a tanácsokról szóló 1971. évi I. tör­vény végrehajtására kiadott 11/1971. (III. 31.) Korm. számú rendelet 72. § (2) bekezdése és a 75. § (1) bekezdésének f) pontja alapján — a já­rási hivatalokat bevonthatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom